K IEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ É SZAK - ALFÖLDI RÉGIÓBAN – M IGRÁCIÓS VÁLASZOK KÉT T ISZA - PARTI TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSI PROBLÉMÁIRA Timár Judit – Velkey Gábor Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Az MRTT IX. Vándorgyűlése A vizek szerepe a területi fejlődésben Révkomárom,

S ZELEKTÍV VÁNDORLÁS ÉS KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNY RURÁLIS TÉRSÉGEKBEN

I. STRUKTURÁLIS JELLEMZŐK – STATISZTIKAI ANALÍZIS ÉSZAK-ALFÖLD: az egyik leghátrányosabb helyzetű régió területének 80%-a rurális tér országos átlagot felülmúló népességfogyás, negatív vándorlási egyenleg

I. STRUKTURÁLIS JELLEMZŐK – STATISZTIKAI ANALÍZIS ÉSZAK-ALFÖLD: az egyik leghátrányosabb helyzetű régió területének 80%-a rurális tér az országos átlagot felülmúló a népességfogyás, negatív a vándorlási egyenleg 5000 főnél kisebb települések: a lakosságszám és az elvándorlások száma között logaritmusos összefüggés a RÁT-ban részesítettek száma exponenciális növekedést eredményezett az elvándorlásban NŐHIÁNY: 5–50 ezer fős települések: országos átlagot meghaladó nőhiány e nőhiány (a legnagyobb városok kivételével) erősebb a 30–39, mint a 20–29 évesek korcsoportjában

nő/100 férfi kor: X

nő/100 férfi kor: X

II. KÖZÉPISKOLÁSOK MIGRÁCIÓS MOTIVÁCIÓI – KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A KÖZÉPISKOLÁS FIATALOK LAKÓHELYI KÖTŐDÉSE, MIGRÁCIÓS SZÁNDÉKA, MOTIVÁCIÓI Kérdőíves felmérés 6 középiskola: Tiszafüred, Szolnok; Berettyóújfalu, Debrecen; Kisvárda, Vásárosnamény 740 tanuló: 61% rurális településből (kevesebb mint 10 ezer lakos) 39% urbánus településből (több mint 10 ezer lakos) 51% lány 49% fiú

A megkérdezettek 75%-a „inkább kellemesnek” tartja lakhelyét, de a többség „nagyobb városban szeretne élni”. A lakókörnyezethez való ragaszkodás magasabb arányú a fiúknál. A ragaszkodás nem függ össze a kapcsolatok kiterjedtségével vagy intenzitásával. A közösségi kapcsolatok nem mutatnak szignifikáns különbséget a lakóhely szerint. „Kellemes a lakókörnyezet, mégis inkább mennének...”

„A középiskolába járás még nem eredményez elköltözést...” A lazább baráti kapcsolatok kisebb arányban jellemzőbbek vidéken (-7%). A lányoknak kevesebb, de mélyebb, a fiúknak több és felszínesebb kapcsolata van. A kortárscsoporttal való kapcsolattartásban sem a találkozások helyszínének, sem a településnek nincs jelentősége. A bejáróknál és a kollégistáknál sem helyettesítik az új kapcsolatok a régieket. Az iskola elvégzése utáni terveknél a legmagasabb arányú a bizonytalanság (23%-a „nem tudom” választ adók aránya). A helyben maradást a lányok 18%, a fiúk 35%-a tervezi. A régiót elhagyni szándékozók között is (+5%) nagyobb a lányok aránya. Összesen 16 % tervezi az ország elhagyását. Az elköltözést tervezők közül a fiúk > 40, a lányok < 25%-a valószínűsíti későbbi visszatérését.

A lányoknál inkább család és a karrier, a fiúknál az anyagiakban mérhető siker a fontosabb … „Mit teszel az iskola után … rövidebb távon…” Lányok: erőteljesebb továbbtanulási szándék (72, illetve 65%). Fiúk: nagyobb arányú vállalkozói szándék (64, illetve 55%). … hosszabb távon” Lányok: fontosabbak a családdal kapcsolatos célok (+ 6-10%) és a szakmai karriert (+8%). Fiúk: a közvetlen anyagiakban is megjelelő célok „Mit tanácsolnak a szüleid, a barátaid vagy a tanáraid, mit csinálj azután, ha befejezted az iskolát?”

Mit gondolsz, mennyire nehéz vagy könnyű a következő néhány dolog azoknak a fiataloknak, akik ugyanott élnek, ahol Te? „Szeretek, szeretnék itt élni, de nem tudok megélni...”

III. MIGRÁCIÓS OKOK, MOTIVÁCIÓK – TELEPÜLÉSI KONTEXTUS

KÉT TISZA-PARTI TELEPÜLÉS határ, folyó közel 50% cigány minimális turizmus vállalkozó önkormányzat önellátás (közétkeztetés, fűtés) szociális földprogram (integrált termeltetés) tsz-infrastruktúra hasznosítása (tejüzem, sajtüzem, logisztika) erős cigány-önkormányzat missziós tevékenység tudatos példaadás, mintakövetés Tiszaszentmárton

Tisza-tó – belföldi turizmus rövid turisztikai igény elmaradt fejlesztések vagyoni és szervezési viták (befektető, megyei önkormányzat) összefogás, összehangolás hiánya hagyományos nagy táblás alapanyag-termelés hiányzó feldolgozás, vertikális integráció, gyenge szolgáltatás kis agrárfoglalkoztatás KÉT TISZA-PARTI TELEPÜLÉS Abádszalók

A „hely” 1.A falu/kisváros vonzása – taszítása: „itt van házunk” – „röghöz köt” olcsó élet – távol a városi ellátás a természeti/társadalmi környezet előnyei – hátrányai 2.A „(közép)iskolaváros” nem letelepedési célpont 3.„Ha lenne MUNKALEHETŐSÉG, nem költöznénk el” 4.Új trend: a házasság, gyermekszülés elhalasztása III. MIGRÁCIÓS OKOK MEGÍTÉLÉSE – AHOGY A FIATAL NŐK LÁTJÁK (INTERJÚK)

„A csapból is az folyik, hogy a gyermekvállalási szám jóval visszaesett, de szerintem ez nem csoda, az árak mennek, a lehetőségek, azok nagyon korlátozottak, a diplomások több mint fele munkanélküli, ha kap állást, örül, ha van. És első kérdésük minden felvevő embernek, igazgatónak az, hogy ’mikor szül?’, vagy ’mit tervez a jövőben’? Most én, ha elmennék egy állásinterjúra és azt mondanám, hogy 1-2 éven belül, biztos, hogy nem vesznek fel, mert akkor nincs értelme, hogy betanítsanak. Tehát ők így gondolkoznak, őket is megértem, de az ilyennek iszonyat nehéz. Az elsőt azért jó lenne 30 év alatt megszülni, de nem mindenkinek jön ez sem össze. Ez szerintem patthelyzet az én korosztályomnak, mert egyszerűen nincs jó megoldás.” (Tímea, 27 – munkát keres) „Először be akartam magam kicsit ékelni a munkahelyemre, hogy visszafogadjanak, ha majd szülök, és letelik a gyed.” (Judit, 40 – pedagógus)

Hová – és mikor – mennek lakni? 1.Túl a falun, kistérségen, régión „itt nincs semmi, vagy hogyha lenne is, a gödörből úgysem tudnék kimászni, mert annyira kevés fizetést adnak.” 2.Még a régióközpont is „kevés” „1 lépés a város, 20 Debrecen, de rájön, ott is ugyanannyit keres, ugyanott van” 3.Cél: Budapest, Dunántúl, külföld „ott nem csak az önkormányzat, esetleg egy-két vállalkozó a foglalkoztató” 4.A regisztráció elhúzódása III. MIGRÁCIÓS OKOK MEGÍTÉLÉSE – AHOGY A FIATAL NŐK LÁTJÁK (INTERJÚK)

IV. JAVASLATOK A „gender-vakság” felszámolása: tudatosítani kell a helyi társadalom, migráció, települések, munkaerőpiac stb. társadalmi nemek szerinti különbségeit; a fejlesztésekben a „gender mainstreaming” fontosságát A migráció-regisztráció szabályozásának újragondolása A munkaerőpiac nemek szerinti eltéréseihez alkalmazkodó képzés érdekeltségi rendszerének és összehangolásának segítése Gender-szempontokra figyelő foglalkoztatásnövelés a rurális települések lakói számára A regionális fejlesztésben az észak-alföldi településszerkezeti sajátosságok jobb érvényesítése A szelektív migrációt figyelembe vevő népesség-, család-, szociál-, foglalkoztatás-, területfejlesztési politikák összehangolása

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!