III. CENTRIFUGÁLIS MŰKÖDÉSEK ZAVARAI összeállította: Pék Győző

egyszerű mozgásformáktól az összetettebbek felé 1.MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI 2.KIFEJEZŐ MOZGÁSOK ZAVARAI 3.BESZÉD ZAVARAI 4. ÍRÁS-ZAVAROK 5.CSELEKVÉS- ÉS REAKCIÓZAVAROK

Az irányított (belülről kifelé irányuló) viselkedés: reaktív (válaszcselekvés) és proaktív (kezdeményező cselekvés) jellegű. Mindkét viselkedés erősen függ a cselekvő személyiségétől és tapasztataitól, tudatos és nem tudatos pszichikus programjaitól (pl: sztereotípiák, sémák). Az emberi viselkedésnek nagy a variabilitása, sokféle normálvariáns létezik.

Általános jellemzők: Mindegyik mozgásos (motoros) jellegű, ezen belül lehetnek: - egyszerű - összetett - tudatos - tudattalan - akaratlagos - akaratlan (automatikus) - motivált - motiválatlan - eredményes - eredménytelen - személyközeli - távoli mozgásformák

→Mindegyik irányul valamire - egyszerű - cselekvések (pl. leülök) - összetettebb műveletek (pl. dolgozom) <<<<<<<<<<< - hosszabb, tartós tevékenységek (sportolok)

Mindegyik időhöz kötött A kivitelezett mozgásformák hierarchiája: egyre távolibb cél, egyre több ráfordított idő, egyre fontosabb belső irányítás-késztetés.

A hierarchia csúcsán viselkedés, magatartás, ami egyrészt a személyiségre jellemző (tehát megfigyelésével, elemzésével a személyiség megismerhető), másrészt tükrözi a személy erkölcsi (érték-) rendjét (a magatartás ui. önreflektált viselkedés. A viselkedés inkább pszichológiai, a magatartás inkább etikai fogalom

Kommunikáció és szociális viszonyulás A kommunikáció lehet tudatos és önreflektált (kontrollálható, manipulálható), vagy nem tudatos és nem önreflektált (nem kontrollálható, nem manipulálható).

1.MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI Összefoglaló: Vontatott-töredezett mozgás a. Anatómiai okok miatt b. Idegrendszeri károsodás miatt c. Pszichikus zavarai miatt Motoros izgalmi állapot - Meglassúbbodottság - Inadekvát, nem tudatos - Szokáscselekvések - Bizarr, autista

MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK Gyakori, de egyszerű mozgásainkat szokás alakítja ki, amely szokásokat a társadalmi elvárásokhoz igazítjuk (illemszabályok). Ilyen mozgásaink tehát szocializáltak, konformisak és a gyakorlat következtében csiszoltak, "dallamosak", harmonikusak. Ezek a mozgás-sztereotípiáink azonban konvencionálisak, azaz valamely szűkebb társadalmi körön belül érvényesek. A sztereotípiákat rugalmasan kell gyakorolni, helyzetről-helyzetre változtatni. E mozgásautomatizmusoknak azonban éppen e rugalmasság a legkevésbé jellemző tulajdonsága

A klinikai értelemben vett zavarok 1. Vontatott-töredezett mozgások. Elvész a mozgás „dallamossága", célszerűsége, felesleges mozgások zavarhatják meg a kivitelezést Okaik szerint csoportosítva: a) Anatómiai okok (pl. sérülés, ízületi/izom gyulladás, fájdalom következtében kialakult kényszer/védő mozgás v. deformitás stb.) b) Idegrendszeri károsodás (pl. koordinációs zavar a kisagy károsodása következtében; agytörzsi vagy szubkortikális mozgatóközpont károsodása→izomtónus fokozódása v. csökkenés: rigiditás, hiper/hipotónia, hiper/hipokinézis, tick, stb. c) Pszichikus zavar (kóros pszichés állapot)

MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI Motoros izgalmi állapot (szorongásos nyugtalanság, "hisztizés", maniform (mániás állapotok) állapot, delirium, katalepszia, stb.), amelyre túlmozgások, célszerűtlen és összerendezetlen mozgások jellemzőek. Meglassúbbodottság, vontatottság, mozgáselakadás (pl. depresszív állapotok, szórakozott állapotokban, alkohol, drog hatására, kataton állapotban mint "flexibilitás cerea" és "fogaskerék" mozgás

MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI Formailag ép - inadekvát mozgások (pl. lázas, kimerült állapotban, indulati "rövidzárlati" cselekvésben) Figyelem! Ez a viselkedési- cselekvési zavar organikus okok miatt is előfordulhat (pl. temporális epilepszia) pl. társaságban levetkőzik, lefekszik aludni, mintha otthon lenne. Nem tudatos! Szokáson alapuló - inadakevát jellegű - tudatos cselekvések: pl. a babonás "lekopogás", a talált pénz megköpködése. Bizarr, autista mozgásformák (inadekvát, érthetetlen)

2. KIFEJEZŐ MOZGÁSOK ZAVARAI egyezményes jelek illetve konvenciók. nonverbális metakommunikáció eszközei "ösztönközeliek", gyakran nem tudatosak, nem kontrolláltak. Ezekre az "árulkodó" információkra rendszerint ösztönösen, impresszionisztikus módon reagálunk A zavar lehet mennyiségi (pl. Hy-ban túl sok, sch-ban túl kevés) és minőségi (pl. obszcén, drasztikus, stb)

3. BESZÉD ZAVARAI 1. Beszédképtelenség, hallgatás 2. Szegényes (túl kevés) beszéd 3. Hangképzés és motoros beszédzavar

4. Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar a) Sztereotípia b) Logoklónia c) Echolália d) Páralogizmus e) Neologlizma f) Agrammatizmus

5. Afázia a. Expresszív (motoros) b. Receptív (szenzoros)

A beszéd és gondolkodás szoros összefüggése miatt beszédzavarok esetén gyakori a gondolkodászavar és viszont. Szavak, beszéd nélkül az élmények tudatosítása és a tudatos információk szándékolt kommunikálása nem lehetséges.

A beszéd megérthetőségéhez (optimális kommunikációs értékéhez) redundáns közlésre van szükség. (Az élőbeszéd akkor érthető, követhető jól, ha kb. 20% "tiszta" információt tartalmaz (a többi "töltelékszöveg", redundancia). A beszéd elemzésénél fontos szempont még: tempó, hangszín, hangerő, artikuláció, folyamatosság, a nemverbális metakommunikatív elemek aránya és mindezek viszonya a közlés tartalmához.

1. Beszédképtelenség, hallgatás fáradtság következtében "nehezére esik" a beszéd - feszültség, szorongás miatt "elakad a szava" "összeszorul a torka" - szórakozottság (vagy "elmerültség") miatt nem hallja, nem fogja fel a hozzáintézett szavakat, ezért nem válaszol; elhallgat valamit - hangulatzavara miatt nem motivált (pl. depresszióban); pszichikus zavara, tudatzavara miatt elzárkózik (pl. szkizoform- autisztikus pszichózis) - gátlás miatt nem tud beszélni (pl. negativizmus, mutizmus vagy Hy); - (szándékos) opponens-agresszív elzárkózás miatt stb. Mindez lehet elektív (csak bizonyos helyzetekben, bizonyos személyekkel) és általános (mindenütt, mindenkivel).

2. Szegényes (túl kevés) beszéd Előfordul személyiségre (introvertált állapot), kultúrára jellemző szokásként (pl. székely vicc!) aktuális állapot (betegség) következményeként (pl. depresszió, szorongás, paranoiditás, kisebbrendűség); szocializációs deficit, fogalomszegénység következtében (pl. debilitás, vagy Hy- elfojtás miatti "kiürülés"). Gyakori még: demenciák, szkizofréniák és fogyatékosságok esetén

3. Hangképzés- és motoros beszédzavar afónia, rekedtség (gége-és garatbetegség, szorongás, félelem, Hy, sch, dementia esetén pl.) monotónia (organikus megbetegedések pl.: demencia, Parkinson -kór) színtelenség (pl. depresszió, sch), artikulációs zavar (pl. szigmatizmus, rotacizmus, hadarás, dadogás, skandálás, elkent beszéd, raccsolás), tempóhiba (bradifémia: lassú →pl fáradt, depr., org.; tachifémia: gyors→feszült,türelmetlen, mániás pl)

4. Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar - Sztereotípia: szótagok, szavak, szóösszetételek, mondatrészek értelmetlen funkciótlan (nem kommunikáció!) ismételgetése, vagy "töltelékként" való gyakori, szöveghelyzettől független ismétlése. Normál variáns az un. "szavajárása" valakinek, pl. "olyat főzök vacsorára, azt megmondom aranyoskám, hogy csak na, azt megmondom aranyoskám) betegnél pl. "Rossebb bakancs, rossebb bakancs"… stb.

Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar Logoklonia mondatrészek, szavak., szórészek ismétlése (pl. a híres karinthyáda" kétszer mond, kétszer mond… vagy "szeretlekleklek.." A sztereotípiától az különbözeti meg, hogy ezek a jelenségek kommunikációs céllal mondott szövegekben jelennek meg.

Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar Echolalia: beszédrészek, vagy bármely hangok "papagájszerű" (tükröző) megismétlése. (pl. Hol voltál? Kérdésre válasz: Hol voltál?) Általában súlyos organikus károsodás következménye, de hasonló előfordul Hy- ban is, sajátos infantilis formában (pl. ugat a kutya, a beteg- mint egy csecsemő - azt mondja: "vau-vau")

Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar Paralogizmus: valamely szónak alakilag helyes, de tartalmilag inadekvát használata. (pl. "Ez nagyon kabát / (zsír)" jelentése "ez nagyon jó") Neologizma: saját képzésű szó, amely gyakran sűrítéssel jön létre (értelmes szótagok lehetnek benne), de jelentésnélküli betűhalmazok is lehetnek (pl.: lemárdia, kbki) Sajátos (autisztikus) jelentésük néha sejthető, ilyenkor kifejező, vagy akár kommunikatív szándék is feltételezhető).

Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar Glosszolalia (=értelmetlen szósaláta): folyamatosan produkált, jelentésnélküli (v. ismeretlen jelentésű?) "szavak" (neologizmák) értelmes, ép alakú szavak (esetleg 22 inadekvát jelentéssel) keverékeként létrejövő, nyelvtanilag is szabálytalan "beszéd": szkizofázia

Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar 5. Afázia (domináns félteke Broca (motoros)- és Wernicke (szenzoros)- mezőinek sérülése. Mindig összefüggésben, de gyakran az egyik túlsúlyával. - Expresszív (motoros)-kifejezés: a beteg nem tudja megnevezni a dolgokat, keresi a szavakat, esetleg körülírja, de a keresett szót nem tudja mondani (anomia).

Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar Receptív (szenzoros)- értés: a beteg nem érti mit mondanak neki, „válasza" ezért nem odaillő (parafázia), ennek következtében elveszíti szociális kapcsolatait, elmagányosodik.