Készítette: Veres Róbert Médiatechnika I. BKF-SZKI

Információ és kommunikáció Alapfogalmak: jel, adat, információ, tudás Jelek: az adatok fizikai hordozói (DIN ) Analóg jel - folytonos függvény Digitális jel - diszkrét (különálló) jelek A jelek az adatközvetítést szolgálják akusztikai, optikai vagy egyéb fizikai eszközök révén.

Információ és kommunikáció Alapfogalmak: jel, adat, információ, tudás Adatok: tények, folytonos függvények, melyek információ-átadás céljából ismert vagy alárendelt megállapodásokat ábrázolnak (DIN ) Informatikában az adatok kódolt információk, melyeket számítógép-rendszerekben tárolnak Mennyiségi és minőségi adatok

Információ és kommunikáció Alapfogalmak: jel, adat, információ, tudás Információ: fizikai jelek térben és időben változó sorozata, ami anyagi hordozóból és információtartalomból áll. Az információ használható válasz egy konkrét kérdésre(Zehnder). Hír, melynek újdonságértéke van. Információ mint harmadik alapösszetevő az anyag és az energia mellett. (Norbert Wiener, a kibernetika atyja)

Információ és kommunikáció Alapfogalmak: jel, adat, információ, tudás Tudás: az emberi elmében rendszerezett, elérhető és alkalmazható információ. Az információ a tudás része, tudássá csak az érzékszerveink biztosította összefüggések által lesz.

Információelmélet

Claude Shannon munkája, az informatika alapja. Az információs rendszerek mindig a híradástechnika törvényeinek vannak alávetve és a Shannon&Weaver kommunikációs modellje szerint ábrázolható. Információ forrászavar forrás Forrás kódoló Átviteli csatorna Forrás visszafejtő Információ süllyesztő jel üzenet zavar

Információelmélet Az elmélet szerint az üzenet információtartalma matematikai alapokon határozható meg. Példa: I információtartalma a teljes s jelkészletből adódik. Képlet: I=log 2 (s) Kettes számrendszer (bináris). Egy bináris szám 1 vagy 0. (van jel vagy nincs jel) Az információ tárolás egysége a bit. A bit egy kétértékű rendszer logikai állapot írja le. Az információtartalom független a kódolás módjától, kizárólag a valószínűség azon mértékétől függ, amellyel a fogadó várja az információt. Nagy valószínűség=alacsony információtartalom, kis valószínűség=magas információtartalom.

Információelmélet Entrópia: rendszeren belüli rendezetlenség mértéke H: a híradástechnikai entrópia (átlagos információtartalom) A lehetséges legnagyobb híradástechnikai entrópiát döntéstartalomnak hívjuk. (H 0 ) Az egyenletes elosztástól való eltérés az üzenet átlagos információtartalmának csökkentését eredményezi. Ez a csökkenés a redundancia. (R 0 ) Információfolyam: az információ átviteli sebessége (bit/s) Csatornakapacitás: a legnagyobb információfolyam, amely egy üzenetközvetítő csatornán hibátlanul átjut. Jel-zaj viszony: dB-ben mérjük (decibel)

Információelmélet Példa: Átviteli csatorna SávszélességZajaránykapacitás Telefon3,1 kHz40 dB50 kbit/s ISDN64 kHz60 dB64 kbit/s Szélessáv10 MHz45 dB155 Mbit/s Rádió15 kHz60 dB300 kbit/s Televízió5 MHz45 dB75 Mbit/s Szem285 Thz-10 Mbit/s

Információelmélet Információtégla: az információtégla mérete a közvetíthető információ-mennyiség maximumának elméleti határa. sávszélesség Közvetítési idő zajarány

Kommunikáció Kommunikáció: minden tartalmilag meghatározható információ cseréje. Nyílt kommunikáció: ha a rendszer a nemzetközi OSI előírásoknak megfelelően működik és ezáltal más nyitott rendszerekkel kapcsolatot tart. A folyamat elemei: adó→üzenet→vevő. A közlést jelekkel fejezzük ki és csatorna segítségével közvetítjük. Akkor van kommunikáció, amikor a jelek mindenki számára hozzáférhetőek.

Kommunikáció Szemiotika: jeltan. Részei: Szintaxis - nyelvtan, mondattan, szabályrendszer jelrendszer jelei között fennálló belső -formális- viszonyokat elemzi Szematika - jelentéstan a jel és az általa jelölt dolog közötti viszonyt vizsgálja Pragmatika - összefüggés- alkalmazástan a jel és használója közötti összefüggéseket vizsgálja. ( a jelek hatásával foglalkozik)

Kommunikáció A kommunikáció három szintje: Adó Vevő Szintaktikai szint JEL Szemantikai szint JEL+JELENTÉS Pragmatikai szint JEL+JELENTÉS+SZÁNDÉK

Kommunikáció A kommunikáció alaptételei (Watzlawik): 1) Nem lehet “nem kommunikálni”. 2) Minden kommunikációnak van tartalmi és kapcsolati vetülete. 3) A kommunikáció résztvevői közti viszonyt a kommunikáció folyamata alakítja. 4) Az emberi kommunikációdigitális és analóg (verbális és nem verbális) módon valósul meg. 5) A kommunikáció szimmetrikus és egymást kkiegészítő kapcsolatokon nyugszik. A digitális kommunikáció szintaxisa bonyolult, szematikája egyszerű. Az analóg kommunikáció rendelkezik a szemantikai háttérrel, viszont híján van az egyértelmű kommunikációhoz szükséges logikus szintaxisnak.

Kommunikáció A kommunikáció fajtái: Emberek közötti kommunikáció Ember-gép-ember közötti kommunikáció Ember és gép közötti kommunikáció Gépek közötti kommunikáció

Kommunikáció Emberek közötti kommunikáció: Interperszonális kommunikáció, az emberek számára alapvető közösségi kapcsolattartási forma. Kétféle: verbális (beszéd, hangok, zörejek,pl horkolás) nem verbális (jelekkel, rajzokkal, arcjátékkal) Ahhoz, hogy az adó és a vevő megérthessék egymást, azonos jelkészlettek kell rendelkezni.

Kommunikáció Ember-gép-ember közötti kommunikáció: Közvetett kommunikáció, a közvetítő közegbe beiktatunk egy (számító)gépet. Ilyen például a telefon, telefax, , internetes csevegés. A közvetítő közegnél fontosabb az ember, akivel kommunikálunk

Kommunikáció Ember és gép közötti kommunikáció: Az ember egy géppel kommunikál. Bonyolult és költséges, mind az adó, mind a vevő részéről nagyobb kommunikációs hozzáértést igényel. Az embernek különleges képességgel kell rendelkezni: a gép kezelése. Leggyakoribb példa: adatbázis lekérdezés, intelligens oktatórendszer. Ebben a kommunikációs formában a legfontosabbak a megismerési folyamatok. (érzékelés, problémamegoldás, gondolkodás, tanulás.

Kommunikáció Gépek közötti kommunikáció: Egy vagy több számítógép kizárólag egymás közt cserél adatokat, emberi beavatkozás nélkül. Példa: EDI (Electronic Data Xchange) az elektronikus kereskedelem egyik alkalmazása, segítségével az üzleti partnerek formázott és strukturált adatokat cserélhetnek. (árajánlat, szállítólevél, számla)