PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 10. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu

7. A VÁLLALKOZÁSOK LIKVIDITÁSÁNAK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Cash flow Likviditás hiánya Túlzottan jó likviditás

MÉRLEG

7.1. Az alanyi és a tárgyi likviditás értelmezése, a likviditási mérleg Likviditás (olyan állapot, amikor vásárlásait és minden más esedékes fizetési kötelezettségét határidőre ki tudja egyenlíteni - statikus jellemző) Fizetőképesség # Fizetőkészség Likviditás fokozatai: likviditás felettiség optimális likviditás likviditás alattiság fizetési fennakadás fizetőképtelenség

7.1.1. A vállalkozás likviditásának alanyi értelmezése Beszámolókból képezhető mutatószámok vizsgálata Relatív likviditásnak is nevezik Likviditási mutatók

Likviditási mutatók

7.1.2. A vállalkozások likviditásának tárgyi értelmezése Az eszközökkel kapcsolatban azt vizsgálják, hogy azok az azonnali fizetési kötelezettségek teljesítéséhez alkalmas formában állnak-e rendelkezésre, illetve mennyi idő szükséges a fizetőeszközzé alakításukhoz Abszolút likviditásnak is nevezik Öt fokozatú likviditási mérleg

Öt fokozatú likviditási mérleg

7.1.3. A dinamikus likviditási mérleg Statikus mérleg + gazdálkodási terv 7.2. A cash flow értelmezése Pénzbevételek és pénzkiadások Cash flow kimutatásának módszerei Direkt módszer: bevételek – kiadások Indirekt módszer: adózott eredmény, módosítva az értékcsökkenéssel Közelítő cash flow (Adózott eredmény + Tárgyévi értékcsökkenési leírás)

7.3. A vállalkozások likviditásának költsége, illetve a likviditás hiányának költségei Nagyobb likviditás – nő a cég döntési szabadsága A magas likviditás fenntartása jelentős többletköltséggel jár (készletszint magasan tartása – raktározási ktg-ek) Likviditás hiányának költségei kevés forgóeszköz nincs elég termék a vevőknek visszaesik az árbevétel hitelfelvétel (kamat)  Optimális forgóeszköz-szint (a likviditás költsége és a likviditás hiányának költsége összesen a legalacsonyabb)

7.4. A vállalkozások fizetőképességének helyreállítása, illetve intézkedések túlzottan jó likviditás esetén Fizetőképesség romlása esetén: készpénzes értékesítés növelése bankhitelek felvétele értékpapír kibocsátás kintlévőségek behajtása tárgyi eszközök értékesítése elfekvő készletek értékesítése saját tőke növelése újabb tulajdonosok bevonásával váltók leszámítoltatása értékpapírok értékesítése beruházások átmeneti visszafogása követelések fizetési idő előtti értékesítése visszlízing

Likviditás felettiség megoldása: átmeneti pénzbefektetések eszközölése beruházási tevékenység élénkítése korábban felvett hitelek visszafizetése készpénzes beszerzések fokozása

Képletek: Likviditási mutató (általános) Likviditási mutató III. Gyorsráta Pénzeszközarány

FELADATOK (3) 7/1) feladat (fólián) 7/2) feladat (fólián)

8. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Valuta Deviza Fizetési módok Nemzetközi fizetések kockázata Nemzetközi pénzügyi intézmények

Különböző országok pénzei (Forrás: www.wikipedia.hu)

8.1. A nemzetközi pénzügyek alapfogalmai Valuta Deviza Valuta- és devizapiac (valuta és deviza keresletének és kínálatának összessége) Konvertibilis (szabadon átváltható) De facto konvertibilitás (engedély kell az átváltáshoz, de az engedélyeket kötöttség nélkül megadják) De jure konvertibilitás (engedélyezés nélküli, deklarált átválthatóság)

Kulcsvaluta (világgazdaságban betöltött szerepe alapján, USD) Nemzetközi Valuta Alap (deviza konvertibilis = ha a fizetési mérlegnek legalább a folyó műveleteire fennáll a szabad átválthatóság) Kulcsvaluta (világgazdaságban betöltött szerepe alapján, USD) Kereskedelmi valuta (nemzetközi kereskedelmi forgalomban játszik fontos szerepet, EUR) Tartalék valuta (Jegybankok használnak fel tartalék-képzésük során, CHF) Valuta- és deviza árfolyam Közvetlen árfolyamjegyzés: külföldi valuta az állandó (1USD=280HUF) Közvetett árfolyamjegyzés: hazai valuta az állandó (1GBP=2,2USD)

Vételi árfolyam Eladási árfolyam Középárfolyam Egyenes árfolyam (USD-vel jegyzett keresztárfolyam) Keresztárfolyam (USD nélkül jegyzett keresztárfolyam) Központi árfolyam (Jegybankok által közzétett árfolyam) Banki árfolyam (több pénzváltással foglalkozó vállalkozás árfolyama) Csúszó leértékelés (hazai fizetőeszközt a többi konvertibilis valutához képest előre meghatározott üzemben folyamatosan értékelik le) Valutakosár (azok a valuták, amelyek aktuális külpiaci árfolyamának figyelembe vételével számítják a hivatalos valuta árfolyamot – EUR 100%) Effektív árfolyam (olyan árfolyamindex, amely egy valutának több más valutával szembeni átlagos árfolyamváltozását fejezi ki, CHF/EUR árfolyam emelkedik de melyik erősödik?)

8.2. A nemzeti valuta leértékelésének, illetve felértékelésének a hatása a gazdaságra Kereskedelmi mérlegre van hatása Hazai valuta leértékelődik: az export nő, az import visszaszorul Ha az import drágul, az infláció növekszik

8.3. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben Szállítói kiszolgáltatottság 8.3.1. A nemzetközi fizetéseknél szerepet játszó bankok és a S.W.I.F.T. Bankok szerepe (levelezői kapcsolat, biztonság) Devizaszámlák – egyszerűbb tranzakciók Hagyományos kapcsolattartás: telex, légiposta, távirati utalás S.W.I.F.T.: modern bankközi kapcsolattartás (elektronikus)

8.3.2. Fizetési módok a külkereskedelemben 8.3.2.1. Átutalás: legegyszerűbb fizetési mód, garancia nélküli kereskedelmi ügyletek kiegyenlítése 8.3.2.2. Beszedvény (inkasszó): jogosult beszedési megbízást küld bankhoz típusai: sima (pénzkövetelésre alkalmas okmányt nyújtanak be) okmányos (pénzkövetelésre alkalmas okmány mellé kereskedelmi okmányt is csatolnak ) vinkulált (a vevő csak megkötéssel juthat az áruhoz az ellenérték kifizetését követően )

8.3.2.3. Okmányos meghitelezés (akkreditív) Készpénz nélküli fizetési forma, a bankszámlák közötti átírás egyik változata; a vevő fizetési ígérete, melyet egy bank saját fizetési kötelezettség vállalásával egészít ki Akkreditív ügylet szereplői: vevő (importőr) nyitó bank (vevő bankja) exportőr (akkreditív kedvezményezettje) Akkreditív típusai: visszavonhatatlan (nyitó bank vissza nem vonható fizetési ígéretét tartalmazza) visszavonható (egyes részletek visszavonhatók) feltöltődő (igénybevétel után automatikusan feltöltődik)

8.3.3. A nemzetközi fizetések kockázatai Árfolyamkockázat Bankkockázat Gazdasági kockázat Országkockázat 8.4. A nemzetközi pénzügyi intézmények 8.4.1. A Nemzetközi Valutaalap 8.4.2. A Világbank 8.4.3. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 8.4.4. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 8.5. Az Európai Unió pénzügyei 8.5.1. Az Európai Monetáris Unió

FELADATOK (5) 8/1) feladat (fólián) 8/2) feladat (fólián)

8/5) Egy magyar importőr 5. 500 db terméket vásárol 30 EUR egységáron 8/5) Egy magyar importőr 5.500 db terméket vásárol 30 EUR egységáron. A vásárlás időpontjában az EUR árfolyama 1 EUR = 242 – 250 HUF. Az áru úton van, amikor a HUF-ot leértékelik 5%-kal, de a kereskedő nem ismeri az új árfolyamjegyzést, ezt ki kell számítania úgy, hogy a bank marge nem változik. A kereskedő nem biztosította a tevékenységét árfolyamváltozásokból eredő kockázatok ellen, így azt viselni kényszerül. Határozza meg a kereskedő fizetési kötelezettségét az alábbi feltételek figyelembe vételével: a) előrefizetés esetén, b) 20%-os előlegfizetéssel, ahol az előlegfizetés a jelzett árfolyamjegyzés időpontja, a kiegyenlítés pedig az értékesítést követően számított árfolyamon, c) az ellenérték kifizetése utólagosan a leértékelést követően történik.

9. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS Tervezés Állományi szemlélet Forgalmi szemlélet Likviditási terv

9.2. A pénzügyi tervezés fogalma, célja 9.1. A tervezés (fogalma) Vállalkozások működése: múlt - jelen – jövő Tervezés jövőre irányul: cél és eszköz Tervezés során több lehetőség közül választunk, így a tervezés sajátos döntésnek fogható fel 9.2. A pénzügyi tervezés fogalma, célja Pénzügyi vezetés alapvető célja: hosszú távon nyereséges működés működés pénzügyi feltételeinek folyamatos biztosítása likviditás folyamatos legyen szükséges fejlesztések, beruházások finanszírozhatóak legyenek

Tervek elkészítése - megvalósítása - karbantartása, ellenőrzése Monitoring: tervek ellenőrzése és a helyzet megfelelő módosítása Pénzügyi tervezés folyamata: múlt és jelen értékelése, célok megfogalmazása befektetési és finanszírozási lehetőségek elemzése jelenben hozott döntések jövőbeli követelményeinek előrejelzése döntés (választás) a lehetőségek közül megvalósítás ellenőrzés

Pénzügyi tervek csoportosítása: időszak hossza alapján rövid távú (max. 12 hónap) hosszú távú (3-5 év, 10 év) stratégia alapján erőteljes növekedést megcélzó normális” ütemű növekedés takarékossági és specializálódási leépítési terv (értékesítés)

9.3. A vállalkozások pénzügyi tervezésének szemléletmódjai Vállalkozások éves pénzügyi tervezése: állományi szemléletű (egy adott későbbi időpontra vonatkozóan vizsgálja a vállalkozást (mérleg)) forgalmi szemléletű (egy meghatározott időtartam alatt vizsgálja a pénzügyi helyzetet (cash flow, likviditási terv)) 9.3.1. Az állományi szemléletű tervezés Egyes időpontokra felállított tervek – státusztervek Eszközök és források szembeállítása Mérleg (eszközök és források)

9.3.2. A forgalmi szemléletű tervezés Bevételek és kiadások szembeállítása A bevételi és kiadási terv alapja a vállalkozás által az adott gazdálkodási időszakra elkészített termelési és értékesítési terv Cash flow Pénzforgalmi egyenleg: bevételek és kiadások egyenlege 9.3.3. Folyamatos likviditási terv A munkanapokon várható bevételekből és kiadásokból gördülő tervezési módszerrel elkészített havi likviditási terv A napi nyitó pénzállományt módosítják a napi összes bevétellel és kiadással ► „nyers egyenleg” Pénzügyi egyensúly megteremtése Hosszabb időtávú pénzügyi prognózisok készítése (számítógép)

Képletek: Működési pénzáram (közelítő cash flow) = adózott eredmény + értékcsökkenés

FELADATOK (2) 9/1) feladat (fólián)

9/2) Egy vállalkozó év elején üzembe helyezett egy 12. 000 9/2) Egy vállalkozó év elején üzembe helyezett egy 12.000.000 Ft bruttó értékű gépet. A projekt tervezett időtartama 4 év, ez idő alatt a gépet terv szerint lineárisan nullára leírja. Előzetes kalkulációi szerint az első évben a gép működéséből származó árbevétele 7.500.000 Ft, majd ez évről-évre 20%-kal nő. A működés tervezett fix költsége első évben 1.600.000 Ft, ami a 2. évtől évente 175.000 Ft-tal több lesz. A működés változó költsége 2.050.000 Ft, ami évente 12%-kal nő. A működési pénzáramokat év végén vegye figyelembe! A társasági adó mértéke 16% (a korrekciós tényezőktől eltekintünk). A beruházástól elvárt hozam 15%. a) Határozza meg a projektből származó adózott eredményt és a működési pénzáramot! b) Ítélje meg, hogy a projekt megfelel-e a hozamelvárásoknak!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!