Fénysebesség mérése a 19. századig

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

a sebesség mértékegysége
II. Fejezet A testek mozgása
A SZIVÁRVÁNY.
a terület meghatározása
A Hold nélküli élet Tömegvonzás szerepe. Évente 3,8 cm-rel távolodik.
Fénytan.
EGYENLETES MOZGÁS.
A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK váltakozása
Csillagászati földrajzzal kapcsolatos feladatok
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
„D” modul: Mikrosebészet Célok
A NÉGY FŐELEM Tűz,víz,levegő és föld.
KINEMATIKAI FELADATOK
A feladatokat az április 28-i Repeta-matek adásában fogjuk megoldani
2006. április 21. Melyik az aznégyjegyű szám, melyre Telefonos feladat.
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
Miért láthatjuk a tárgyakat?
Multimédiás segédanyag
Fénytan. Modellek Videók Fotók Optikai lencsék Fénytörés (3) Fénytörés (2) Fénytörés (1) Tükörképek Fényvisszaverődés A fény terjedése (2) A fény terjedése.
Ha nem értik az anyagot, az nem az Önök hibája Hanem az enyém ……
Hullámoptika.
Homorú tükör.
Speciális relativitáselmélet keletkezése és alapja
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Statisztikus fizika Optika
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Hullámok visszaverődése
KINEMATIKAI FELADATOK
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Optika Fénytan.
Fény terjedése.
csillagász távcsövek fotoobjektív vetítőgép
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
Az asztalon levő papírlapra húzz egy egyenest! Helyezz a papírlapra egy üveglapot úgy, hogy eltakarja az egyenes középső részét! Ha felülről nézzük az.
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
Nyitókép TÜKRÖK.
-fényvisszaverődés -fénytörés -leképező eszközök
TARTALOM Optikai fogalmak Síktükör képalkotása Homorú tükrök nevezetes sugármenetei Homorú tükör képalkotása Domború tükrök nevezetes sugármenetei Domború.
Matematika felvételi feladatok 8. évfolyamosok számára
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Készítette:Kelemen Luca
Kör és forgó mozgás.
ELEKTROSZTATIKA 2. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ikerparadoxon.
Fénysebesség mérése a 18. század után
A fénysebesség mérése a 18. századig
FÉNYSEBESSÉG MÉRÉSE 1800-IG
A Fénysebesség mérése 1800-ig.
Fénysebesség a XIX. században
FFFF eeee kkkk eeee tttt eeee tttt eeee ssss tttt s s s s uuuu gggg áááá rrrr zzzz áááá ssss.
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
2. előadás.
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Cavendish ingája Fejős Gergő 12.c.
Elektromágneses hullámok
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
Fénytan - összefoglalás
Mechanikai hullámok.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
Fényvisszaverődés síktükörről
 a Föld forgásának és a Coriolis- erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault francia fizikus fejlesztett ki.FöldCoriolis-
FÉNYTAN A fény tulajdonságai.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
a sebesség mértékegysége
Előadás másolata:

Fénysebesség mérése a 19. századig Kerekes Evelin 10.c

Fénysebesség   A vákuumbeli fénysebesség  (300 000 km/s) az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége. Pontos értéke 299 792 458 m/s minden vonatkoztatási rendszerben. Ez a sebesség a fizikai világban elérhető legnagyobb érték. Jele: c (a latin celeritas, „sebesség” szóból). Jelenlegi ismereteink szerint semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumbeli fénysebességnél. Értékét 1975-ben rögzítették az SI mértékegységrendszer számára. Alapvető természeti állandó; értékének nincs mérési bizonytalansága (ún. konvencionális valódi érték). 

A fénysebesség mérése földi fényforrások alkalmazásával FIZEAU ÉS FOUCAULT MÓDSZERE Hyppolite Fizeau és Jean Foucault francia fizikus már a  19. század közepén megközelítőleg pontosan megmérte a  fény sebességét földi körülmények között. A rendkívül kis időtartamok méréséhez forgó fogaskereket illetve tükröt alkalmaztak.

FIZEAU - A FOGASKERÉK MÓDSZER 1849-ben Fizeau mérésének elvi elrendezése az alábbi ábrán látható. A  fénynyaláb egy fogaskerék fogai között halad át, majd egy tükörről az l távolságra (Fizeau mérésekor l=8633 m volt) elhelyezett tükörre esik, arról pedig visszaverődik az eredetivel párhuzamosan elhelyezett másik fogaskerékre. Ha a fogas­kerék fordulatszámát megfelelően állítják be, ezalatt éppen egy fognyit halad előre, ezért a fény nem jut a megfigyelő szemébe. A fordulatszám és a megtett 2l távolság pontos ismeretében ebből a fénysebesség meghatározható. Mérései során Fizeau 314 000 km/s értéket kapott.

FOUCAULT - A FORGÓTÜKÖR MÓDSZER Foucault kísérletében két, egymástól 20 m-nyire felállított tükröt használt. Az egyik tükör rögzített volt, míg a másik másodpercenként 800 fordulatot tett meg. Foucault fény­sugarakat irányított a forgó tükörre. Ha a fénysugár a meg­felelő szögben érte el a tükröt, visszaverődött a rögzített tükörre, onnan vissza a forgó tükörre, végül a fényforrásra.  A tükrök közötti visszaút megtételéhez szükséges idő alatt a forgó tükör parányi szögben elmozdult, így a fényforráshoz visszatérő sugár útja kissé eltért az eredeti úttól. A fénysugár szögelhajlásának mértéke ismeretében meg lehetett határozni a forgó tükör elmozdulásának szögét. Ennek és a forgási sebességnek a segítségével Foucault már kiszámíthatta, mennyi idő alatt és milyen gyorsan tette meg a fény az adott utat. Foucault számításainak 1862-ben közzétett végeredménye: 300 939 km/s volt.

A MICHELSON-MORLEY KÍSÉRLET Haladjon a Föld a B pont irányába v sebességgel, és indítsunk el egy fénysugarat a tér minden irányába. Az eredetileg l távolságban lévő, B pontban elhelyezett tükör a Földdel együtt v sebességgel előre elmozdul, ezért a fénynek a tükörhöz viszonyított relatív sebessége c - v. Az l távolságot a fény előre haladva tehát c – v sebességgel teszi meg. A tükörről visszaverődve azonban az 0 pont v sebességgel szembe halad, ezért visszafelé haladva az 0 pontot a fény c + v sebességgel éri el. Az oda-vissza út ideje tehát:   Helyezzünk el egy tükröt a haladási irányra merőlegesen is l távolságra! Ez a tükör a Földdel együtt szintén v sebességgel mozog. Ha a fény c sebességgel a tükör felé tart, az  l = OP irányba eső sebességkomponense  lesz. A tükörig és vissza az utat tehát  idő alatt teszi meg.

MICHELSON MÉRÉSE Michelson kísérletében a fény áthaladt egy vékony résen, majd visszaverődött az F nyolcszögű forgótükör egyik oldaláról. Ezután a B és C rögzített kis tükrökről vissza­verődött a nagy T 1 konkáv tükörre (10 m-es fókusz, 60 cm-es nyílás). Ez olyan párhuzamos fénysugarat eredményezett, amely 35 km-t tett meg a Wilson-hegyen lévő megfigyelő állomástól a San Antonio-hegy csúcsán elhelyezett T 2tükörig. A T 2 egy kis síktükörre fókuszálta a fényt, amely újabb visszaverődések után jutott a megfigyelő okulárhoz. Az 1926-ban publikált mérési eredmények nyolc féle fénysebességértéket tartalmaztak, amelyek mindegyike nagyjából 200, adott forgótükörrel végzett, önálló mérés átlaga. Ezek a 299 756 és a 299 803 km/s -os számértékek között szóródtak, és 299 796 ± 4 km/s -os átlagértéket adtak.

A fénysebesség  óriási értéke miatt a mérhetőségnek az a  feltétele, hogy a mérés alatt a fény elég nagy (pl.  csillagászati) távolságokat fusson be, illetve hogy kis (földi) távolságok esetén a technika elég fejlett legyen ahhoz, hogy kis időtartamokat is mérni tudjanak. 

Köszönöm a figyelmet!