A minimumjövedelem Magyarországon A Magyar Szegénységellenes Hálózat tapasztalatai Jász Krisztina- a MSZEH vezetőségi koordinátora szeptember 18. Kesztyűgyár

A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról A témához kapcsolódó legfrissebb szegénységi adatok  Az Eurostat jelentése szerint:  minden 3. magyar szegénységben él- 3,3 millió fő ( fős növekmény egy év alatt)  a munkavállalók között is nőtt a szegénységgel, kirekesztődéssel veszélyeztetettek aránya (a részmunkaidőben dolgozók 16,5%-a)  az átlag magyar állampolgár naponta kevesebb mint 522 Ft-ot költ élelmiszerre (folyamatosan csökkenő a tendencia)  a súlyosan depriváltak aránya 26,8% (Közép-Magyarország: 26,6%!!!)  folyamatosan növekvő jövedelmi egyenlőtlenség (de még az EU-átlag alatt…)

A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról  A szegénységi ráta (a mediánjövedelem 60%-a alatt) él a magyar emberek 17%-a (Forrás:

A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról  magas inaktivitással párosuló kirívóan alacsony foglalkoztatási szint  drámaian alacsony legális keresetek  A júliusi adatok szerint a 414,2 ezer fő regisztrált álláskereső ( több mint fele nem jogosult semmilyen pénzbeli ellátásrawww.afsz.hu  Mózer Péter becslése szerint kb ezer aktív korban lévő embernek tartósan nincs rendszeres látható jövedelme. (Forrás: Esély, 2013/6. p. 21.)  A szociális transzferek rendszere áttekinthetetlen, kesze- kusza, a szabályozási rendszer elégtelen.

A témánk szempontjából releváns ellátások  Az aktív korúak ellátásának két eleme Magyarországon:  a Rendszeres Szociális Segély: (RSZS) max. összege: Ft (145 euro), FHT-ban részesülő családtag esetén: Ft  a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás: Ft. (72,6 euro) forrás: Mi mennyi 2014-ben?  E két ellátástípus - véleményünk szerint – nem teremti meg a szociális minimumot a rászoruló emberek számára.  Az RSZS összege alacsony, szűk kört ér el, a családból csak egy fő veheti igénybe, a hozzájutás bonyolult és megalázó  A fenti két ellátás kizárja egymást  Érdemes-érdemtelen szegény dichotómia  (Bővebb információk:

A válasz: minimumjövedelem  Jelenleg a fogalmat illetően egy keretdefiníció áll rendelkezésre, amely szerint: a minimumjövedelem egy olyan, a társadalom rászoruló tagjai számára biztosítandó szociális juttatás, amely elősegíti, hogy a társadalom egyetlen tagja se éljen a méltó megélhetést jelentő jövedelmi szint alatt.  Mózer Péter szociálpolitikus megközelítésében: a minimumjövedelem egyéni jogosultság alapján igényelhető ellátás. Javasolt mértéke: az alapvető létfenntartás (ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, közlekedés biztosítására szolgáló összeg.)  Azért egyéni:  mert így elkerülhető a jövedelemtesztelés  a személyi jövedelemadó-rendszer is egyéni az adózás alapja. A potenciális igényjogosultak: akik a nyugdíjbiztosítási rendszerben nem szereztek jogosultságot; akiknek a munkajövedelmük alacsony összegű; aktív korú nem munkaképesek; aktív korban lévő állástalanok. (Forrás: Esély, 2013/6. p ) A minimumjövedelem célja nem csupán az ellátások anyagi mértékének növelése, hanem egy olyan eszközrendszer kialakítása, amely érdemi segítséget nyújt az érintettek számára a társadalmi integrációban. A prosperáló országokban kipróbált, működő modell, nem hat a versenyképesség ellen Nagymértékű a megtérülése Megtörhető általa a szegénység átörökítése

A minimumjövedelem bevezetését akadályozó elhárítandó tényezők  A jóléti társadalom helyett (köz)munkaalapú társadalmi modell,mint politikai prioritás  „A közfoglalkoztatás 2011-ben bevezetett rendszerének célja: az alacsonyan kvalifikált emberek számára olyan megoldást kell kínálni, amely hosszú távon biztosítja megélhetésüket és segíti visszalépésüket az elsődleges munkaerőpiacra. (Forrás: A közfoglalkoztatási csapda. p. 18. )”  A szakértők véleménye: nem a piaci állásba kerülést segítik a közfoglalkoztatási programok, hanem az érintettek körforgását a segélyek és alkalmi munkák világában  A társadalom tagjainak teherhordó/bíró és problémás rászorultakra való felosztása  Leegyszerűsítő magyarázatok, a szűk lencse használata  A társadalmi párbeszéd hiánya  A segélyezési rendszer- korábban már jelzett – sajátosságai  A komplex, egyénre szabott szociális szolgáltatások hiánya

Mit tettünk és teszünk a minimumjövedelem bevezetése érdekében?  Az érintetti bázis létrehozása a közösségszervezés eszközeivel, ezen belül:  NCTA támogatás, egyéb forrás-kampányok, vidéken is!  Aláírásgyűjtés kezdeményezése- a Civil Kollégium Alapítvány révén – EPIC  Humán Platform: Budapest Kampány- Egyenlő Budapestet!  Aktív részesei vagyunk az Európai Szegénységellenes Hálózaton keresztül az európai szintű lobbi-tevékenységnek (partnerek: 5 pilot és az EAPN összes többi tagja)  Egy olyan bázis létrehozása a cél, amelynek keretében együttműködnek a szegénységben élő emberek, a szociális szakma reprezentánsai és a laikus közvélemény tagjai is  Ráhangolásként: májusi konferencia- EP-képviselőjelöltekkel (pech- egyikük sem lett az); támogatásukról biztosították az EMIN bevezetését  Megvalósítási stratégia

Mit tettünk és teszünk a minimumjövedelem bevezetése érdekében?  A döntéshozók felé: (ami a nyitottságuk függvénye)  Szakértői fórumok megteremtésében való aktív együttműködés  A minimumjövedelem köztudatba való beemelése  Hangsúlyos együttműködés a hazai szakértőkkel  Célunk: az innovációkra nyitott döntéshozói és szakmai légkör megragadása!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Magyar Szegénységellenes Hálózat Cím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 17. V/19. Tel: , Website: Facebook: