Föld körüli keringés fizikája Turi Valentina 9.d

Tartalom jegyzék A bolygók mozgása Geocentrikus világképnek Heliocentrikus világkép Tycho de Brahe Giordano Bruno Johannes Kepler Isaac Newton Általános tömegvonzás Általános tömegvonzás törvénye

A bolygók mozgása Már az ősi pásztornépek is figyelték az égbolt jelenségeit, változásait. Élénk képzelettel megszemélyesítették a csillagképeket, és igyekeztek magyarázatot találni azok elhelyezkedésének megváltozására. Ezekben sok volt a meseszerű elem.

Az első, az egyház által is elfogadott világkép Klaudiosz Ptolemaiosz nevéhez kapcsolódik. Az ő alapgondolata az volt, hogy a világmindenség középpontjában a Föld áll, és körülötte kering az összes égitest, amelyeket a különböző távolságra levő kristályszférák hordoznak.

A geocentrikus elképzelés szerint a Hold és a Nap egyszerű körmozgást végez a Föld körül, a bolygók mozgása összetettebb

Egy másik lényeges eleme ennek a világképnek az, hogy a földi életre a keletkezés, változás és elmúlás, az égi világra viszont a változatlan öröklét a jellemző. A Föld központi szerepe miatt ezeket a ptolemaioszi gondolatokat geocentrikus világképnek nevezzük. Ez a leíró jellegű világkép az okokra meg sem kísérel magyarázatot adni.

A fejlődés következő állomása a heliocentrikus világkép volt, aminek megfogalmazása a lengyel Nikolausz Kopernikusz nevéhez kapcsolódik.

Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász

Kopernikusz elképzelése szerint A Nap foglalja el a központi helyet a világban, és körülötte körpályán keringenek a bolygók. Az állócsillagok mozdulatlanok, napi mozgásuk látszólagos, és csak a Föld forgásának következménye.

A kopernikuszi világkép korabeli ábrázolása

A fejlődés következő átmeneti elemét a dán Tycho de Brahe gondolatai adták. Az 1572-ben általa észlelt nóva , és az 1576-ban megfigyelt üstökös meggyőzték őt arról, hogy nem csak a földi világ változik.

Tycho de Brahe igen jó megfigyelő és pontosan mérő csillagász volt, ezért észrevette, hogy egyre több adat cáfolja a geocentrikus gondolati rendszert és azon belül a ptolemaioszi világképet. Megalkotott egy kompromisszumos világképet, amelyben meghagyta a Föld központi helyét. Így ez a rendszer lényegében a ptolemaioszinak egy változata volt, de ezzel elhárította azokat a támadásokat, amelyek a nyugalomban levőnek gondolt Föld „tapasztalata” és a vallásos ideológia érdekei alapján érhették volna. Mérési eredményei alapján viszont úgy gondolta, az összes bolygó a Nap a körül kering, és a Nap ezekkel együtt kering a Föld körül.

A bolygók mozgása a Nap körül

Giordano Bruno olasz filozófus nem fogadta el a Nap „világközpont” szerepét. Felismerte, hogy számtalan, a Naphoz hasonló csillag van, amelyek körül bolygók keringhetnek. Nézeteiért az inkvizíció máglyahalálra ítélte, és Rómában megégette.

A heliocentrikus világkép leírását – Tycho de Brahe mérési eredményeinek felhasználásával – Johannes Kepler három törvénybe foglalva fejlesztette tovább.

Kepler Törvénye Kepler I. törvénye: A bolygók olyan ellipszispályákon keringenek, amelyek egyik gyújtópontja a Nap középpontjában van. Kepler II. törvénye: A Naphoz közelebbi pályarészen sebesebben mozog a bolygó, mint a Naptól távolabbin. Kepler III. törvénye:Mennél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál nagyobb a bolygó keringésének ideje.

A bolygók napközelben gyorsabban, távolabb lassabban mozognak

Kepler azt írta le három törvényével, hogyan mozognak a bolygók Kepler azt írta le három törvényével, hogyan mozognak a bolygók. Arra, hogy miért így mozognak, Isaac Newton adott magyarázatot. Kijelentette, hogy a bolygók és a Nap között vonzóhatás van, és ennek az erőhatásnak az iránya mindig a bolygót és a Napot összekötő egyenesbe esik. Kimutatta, hogy az égitestek, pl. a Hold és a Föld közötti vonzás is gravitációs jelenség, úgy mint a Föld és a közelében levő testek közötti vonzás.

Az általános tömegvonzás Az általános tömegvonzás (gravitáció) az egyik alapvető kölcsönhatás a természetben. Abban nyilvánul meg, hogy a testek vonzóerőt fejtenek ki egymásra. Ma már tudjuk, hogy a Hold centripetális gyorsulása és a Föld felszínén mérhető szabadesés gyorsulása között valóban a Newton-féle erőtörvénynek megfelelő kapcsolat áll fenn. Eszerint a Hold Föld körüli keringésének pályasugara megközelítőleg a Föld sugarának a 60-szorosa, gyorsulása pedig a Föld felszínén mérhető nehézségi gyorsulásnak, g-nek a 3600-ad része.

Az általános tömegvonzás törvénye Az általános tömegvonzás törvénye a következő: bármely két test, anyagi részecske kölcsönösen vonzóerőt fejt ki egymásra, amely erő nagysága pontszerű testek esetében egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével.

Köszönöm a figyelmet! Forrás http://www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_9-11_A_bolygok_mozgasa-100016 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-9-evfolyam/a-tomegvonzas/az-altalanos-tomegvonzas-torvenye