Óravázlat Készítette: Toldi Miklós Szoftvermenedzsment Óravázlat Készítette: Toldi Miklós

Szoftver dokumentáció A szoftver dokumentáció a szoftver szerver része, amelynek célja a szoftverrel kapcsolatos információk folyamatos közlése.

Szoftver dokumentáció főbb tulajdonságai A szoftver dokumentáció a dokumentáció célcsoportjának megfelelő részletességű és mennyiségű információt kell, hogy tartalmazzon. A szoftver dokumentáció minősége nagyban befolyásolja a szoftver minőségét. A szoftver dokumentáció készítése a szoftver életciklusának első lépésével elkezdődik.

A szoftver dokumentáció fajtái A szoftver életciklusa alatt az alábbi szoftver dokumentációk jönnek létre. Követelmény dokumentáció Fejlesztői dokumentáció Technikai dokumentáció (Vég)felhasználói dokumentáció Marketing dokumentáció

Követelmény dokumentáció A követelmény dokumentáció az, amelyben összefoglalásra kerül, hogy mi az elvárás az adott szoftverrel kapcsolatban. A követelmény dokumentációba tartozik a Projektdefiníció, Elemzés, Specifikáció alatt készült dokumentumok. A követelmény dokumentáció közvetve mindenki használja, aki az aktuális szoftverrel kapcsolatba kerül.

Fejlesztői dokumentáció – I. A fejlesztői dokumentációban a szoftver elkészítéséhez szükséges pontos és konkrét adatok vannak megadva, illetve az elkészítés során felmerült bármilyen információ kerül ide. A fejlesztői dokumentációba a Tervezés alatt létrejött dokumentumok kerülnek bele.

Fejlesztői dokumentáció – II. A fejlesztői dokumentáció tipikus felhasználói a rendszer-, adatbázis tervezők, programozók.

Technikai dokumentáció – I. A technikai dokumentáció az elkészült program dokumentálására szolgál. Az itt leírt információk a konkrét program felépítésének megértése szolgálnak. A technikai dokumentációba az Implementálás során létrejött dokumentumok tartoznak bele.

Technikai dokumentáció – II. A technikai dokumentáció támaszkodik a fejlesztői dokumentációra, de több szempontból bővebb annál. A technikai dokumentáció tipikus használói a programozók.

(Vég)felhasználói dokumentáció –I. A (vég)felhasználói dokumentáció kifejezetten a programot használók számára készült dokumentáció, amelyben a telepítésre, használatra vonatkozó információk találhatóak. A felhasználói dokumentáció főbb változatai: - gyakorlatok - téma szerinti felsorolás - szoftver referencia

(Vég)felhasználói dokumentáció –II. A felhasználói dokumentáció tipikus felhasználói a felhasználók, szoftver menedzserek, rendszergazdák.

Marketing dokumentáció Az adott szoftver promócióját szolgáló dokumentumok tartoznak a marketing dokumentációhoz. Ennek tipikus felhasználói a marketing szakemberek, szoftver menedzserek, felhasználók.

Virtualizáció – I. 1. meghatározás A virtualizáció a számítógépes erőforrások egyfajta absztrakciója. 2. mehatározás A virtualizáció egy keret rendszer vagy módszer, a számítógép erőforrásainak felosztására.

Virtualizáció – II. 3. meghatározás A virtualizáció több egységre bontja, ami egy, egynek látatja, ami több részből áll.

Virtualizáció formái Virtuális gép Virtuális memória Tároló virtualizáció Hálózat virtualizáció Memória virtualizáció Desktop virtualizáció Adat virtualizáció

Virtuális gép (Virtual Machine, VM) A virtuális gép egy szoftver által létrehozott számítógép, amely teljesen vagy majdnem teljesen úgy működik, mint egy valódi számítógép. A virtuális gép működéséhez elengedhetetlen a hypervisor vagy VMM (Virtual Machine Manager) működése.

Hypervisor A hypervisor (Virtual Machine Manager, Virtuális Gép Menedzser) egy olyan szoftver, amely szabályozza és elosztja az erőforrásokat gazdagép és a virtuális gépek közt.

Hypervisor elhelyezkedése régen

Hypervisor elhelyezkedése ma

Virtuális géppel együtt alkalmazott virtualizációs módszerek Platform virtualizáció Ez a módszer az operációs rendszert különíti el a használni kívánt hardvertől. Alkalmazás virtualizáció Eme módszer lehetővé teszi programok futatását számukra idegen hardver vagy szoftverkörnyezetben.

Platform virtualizáció fajtái Teljes virtualizáció Hardverrel támogatott virtualizáció Részleges virtualizáció Paravirtualizáció Operációs rendszer szintű virtualizáció

Teljes virtualizáció A kialakításra kerülő virtuális gép teljes értékű, így a vendég operációs rendszer minden módosítás nélkül futhat. Előnye: nem kell módosítani a vendég operációs rendszert. Hátránya: elég sok erőforrást igényel, és időnként eléggé lassú is lehet. x86 -os környezetben hardveres támogatást igényel.

Hardverrel támogatott virtualizáció Ez esetben a CPU –ba be van építve megfelelő technológia, hogy a teljes virtualizáció működhessen x86 –os környezetben. Előnye: ugyanaz, mint a teljes virtualizáció esetén, illetve ezzel némiképp sikerült javítani a teljesítményen. Hátránya: megfelelő hardverre van szükség.

Részleges virtualizáció Hardveres támogatással, de a futtatni kívánt szoftver módosítását is igénylő virtualizációs eljárás. Nagyon ritkán használt. Előnye: néhány, speciális szoftver virtualizálható így. Hátránya: hardveres és szoftveres támogatást igényel.

Paravirtualizáció Az ezzel a technikával létrehozott virtuális gép nem teljes értékű, csak ahhoz hasonló. Hogy a vendég operációs rendszerek tudjanak működni, módosítani kell ezeket. Előnye: jó teljesítmény Hátránya: a vendég operációs rendszerek módosítása nem mindig megoldharó.

Operációs rendszer szintű virtualizáció Ebben az esetben az operációs rendszer több, elkülönített felhasználói teret enged használni, vagyis a felhasználói tér (user space) kerül virtualizálásra. Előnye: rugalmasság, erőforrások nagyfokú kihasználása Hátránya: a tároló rendszer időnként nagyfokú megterhelésnek lehet kitéve.

Alkalmazás virtualizáció fajtái Hordozható alkalmazások Keresztplatformos virtualizáció Emuláció Virtuális alkalmazások

Hordozható alkalmazások A hordozható alkalmazások olyan szoftverek, amelyeket úgy készítettek el, hogy egy adathordozón helyezkedve el, az operációs rendszert a lehető legkevésbé használva működjenek. Pl. pendrive –on elhelyezett levelező program

Keresztplatformos virtualizáció A keresztplatformos virtualizáció során olyan alkalmazások készülnek, amelyek módosítás nélkül képesek futni különböző operációs rendszereken.

Emuláció Az emuláció során egy adott szoftver környezetet hozzunk létre, a lehető legteljesebb módon. Ezt a környezetet szoftverek futatására lehet felhasználni.

Virtuális alkalmazások Ezek alatt olyan alkalmazásokat kell érteni, amelyek kifejezetten virtuális gép általi futatásra lettek felkészítve.

Virtuális memória Fizikailag különálló, nem folytonos memória- és lemezterületek egységes, folytonos címzését teszi lehetővé eljárás, amely során a létrejövő tár memóriaként lesz használható.

Tároló virtualizáció Fizikai tárolóeszlöz(ök) átalakítása logikai tárolóeszköz(ökk)é. Formái: - RAID - partícinálás - LVM

LVM Az LVM (Logical Volume Manager, Logikai Lemezkezelés) lehetővé teszi, hogy több különböző háttértárolókat egy egységbe vonnunk össze, majd ezt osztjuk szét külön meghajtókra.

Példa az LVM -re

Hálózat virtualizáció – I. Ezzel az eljárással egy virtuális hálózat (vagy hálózati címtér) kerül kialakításra, az alhálózatokon belül, vagy azok közt. Channel blonding: több hálózati kapcsolat összefogása egy nagyobb sávszélességű (gyorsabb) kapcsolat kialakításáért.

Hálózat virtualizáció – II. VPN (Virtual Private network, Virtuális magánhálózat): egy olyan virtuális hálózat, amelyben a hálózat tagjait nyilvános hálózatokon kialakított alagutak kötik össze. Az így létrejövő hálózat csak a tagok számára lesz elérhető.

Memória virtualizáció Egy adott hálózatban lévő gépek memóriájának összefogása egy közös memória térbe.

Desktop virtualizáció A desktop virtualizáció lehetővé teszi, hogy a felhasználó a munkaasztalát (programok, dokumentumok) bárhonnan elérhesse, ne csak egy adott gépről.

Adat virtualizáció – I. Az adat virtualizáció során az alkalmazások a számukra szükséges adatokat egy közös adatforrásból szerzik be, amely elfedi az adatok konkrét elérhetőségét.

Adat virtualizáció – II. ALKALMAZÁS 1 2 3 KÖZÖS ADAT HOZZÁFÉRÉS RÉTEG FILE RENDSZEREK Adat bázis Egyéb hozzáférési módszerek