Merre tovább, magyar gazdaság? június 20. Miklóssy Ferenc Elnök Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Főbb folyamatok a gazdaságban A működő-tőke beáramlás lassulása GDP – GNI nyíló ollója Cserearány romlás veszélye (pl. energia) Javuló költségvetési egyensúly Szűkülő belső piac Inflációs kockázatok Stagnáló beruházási kedv A dualitás erősödése, kiszolgáltatottság a nemzetközi tőkének (termelőeszközök 2/3-a nincs magyar kézben) Magas monopolizáltság Magas élőmunka terhek és általában magas adószint A gazdaság teljesítő és versenyképességének folyamatos romlása A gazdaságpolitika intézkedéseivel szembeni bizalmatlanság Alacsony foglalkoztatottság
A magyar gazdaság „Duális gazdaság”: dübörgő multik, túlélésért küzdő kkv-k Növekvő magyar tőkeexport a térségben Export teljesítmény –Az exportáló TOP 15 adja az export 40 %-át (TOP 25: 50%) –80 % - multinacionális cégek –KKV szektor a közvetlen térségben kereskedik Alacsony hazai hozzáadott érték Alacsony K+F és innovációs hajlandóság és az adaptációs készség Alacsony szervezettség, gyenge kooperációs készség Rossz hatásfokú gazdaságfejlesztési intézményrendszer Növekvő elvonások (Adóparadicsom vagy...?), nagy adminisztrációs teher Ellentmondásos gazdaságpolitika, változó prioritások… Munkakultúra, munkaintenzitás alacsony szintje A képzett munkaerő növekvő hiánya
A gazdaság elvárásai a kormánytól: Az egyensúly fenntartása és további javítása A növekedés segítése, legalább 1000 milliárdos gazdaságpolitikai pályamódosítást Munkára ösztönzés A hitelesség helyreállítása Kiszámíthatóság, stabilitás Az Európai Uniós források leghatékonyabb felhasználása, prioritások érvényesítése A gazdaság körüli struktúrák átalakítása, adminisztrációs terhek csökkentése Érdemi párbeszéd, partnerség
Főbb kihívások a gazdaság előtt Globalizáció kezelése Dél-kelet ázsiai országok export dömpingje Európai Uniós reál-konvergencia Az EURO bevezetése Devizahitel-állomány folyamatos növekedése (negatív hatás a fizetési mérlegre) Inflációs veszélyek kezelése Növekedési problémák, növekedési pálya Körbetartozás, és a krónikusan magas szintű késedelmes fizetés feloldása Tőkeellátottság javítása Kettős gazdaság oldása, KKV-k versenyképességének növelése Hatékonyság, termelékenység, kooperáció javítása Alacsony aktivitási ráta, a munkaerő-kínálat szerkezeti problémái Szakképzés, irányítási, információs színvonal javítása
Gazdaságpolitikai programok Széchenyi terv Sikeres Magyarország Programja 100 lépés programja Második 100 lépés programja SMART Hungary Európa Terv Nemzeti Fejlesztési Terv I és II Új Magyarország Fejlesztési Terve Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv Új Egyensúly Programja Konvergencia Program
Rövid távú veszélyek „Beragad” az újraelosztás magas szintje Elmarad az adó és járulékrendszer érdemi átalakítása Nőnek az inflációs várakozások Elszakad a forint a térségi valutáktól Elmarad a kamatcsökkentés (esetleg nő) Alacsony marad a beruházási aktivitás Csökken a működő tőke beáramlás A nemzeti vagyon maradványait is eladni kényszerülünk Alacsony növekedésű pályán marad a gazdaság Az uniós pénzek egy része „visszaáramlik” a befizetőkhöz
Megjegyzés: az ábra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető adatok alapján készült (2007. november)
A kitörés lehetősége: A prioritások és a várt eredmények egyértelmű meghatározása Arány módosítás, az EU-s pénzek nagyobb részének gazdaságfejlesztésre fordítása / átcsoportosítása ~ 25 – 30 % –Tartós munkahely-teremtés, foglalkoztatás bővítés –A növekedés erősítése prioritások mentén –A vissza nem térítendő támogatások arányának növelése legalább 50 %-ra Komplex, összehangolt KKV fejlesztési program –Forgóeszköz hitel –Beruházási hitel –Hitelbiztosítás, garanciaalapok –Együttműködések ösztönzése, támogatása –Exportösztönzés –Faktoring –Kereskedelemfejlesztés Életszerű, vállalkozás-közeli programok Közbeszerzés egyszerűsítése, a KKV-k támogatása, korrupció visszaszorítása Meglévő programok erősítése (pl. Széchenyi kártya) Meglévő hálózatok használata (Kamarai hálózat, KAVOSZ)
A kitörés lehetősége: Szemléletváltás a gazdaságpolitikában és a befektetés ösztönzésben Aktív gazdaságpolitika patrióta szemlélettel a fiskális szemlélet helyett Növekedés és egyensúly Érdemi kiadáscsökkentés, strukturális reformok Konzisztencia, az NFT – konvergencia program – reformok – gazdaságpolitikai eszköztár összehangolása A bürokrácia csökkentése, az öncélú bürokrácia megszüntetése A KKV szektor erősítése Külföldi tőke itt tartása, integrálása, beszállítói láncok erősítése Kiszámíthatóság, stabilitás
Hajdú-Bihar megye gazdasága
A GDP/fő alakulása Hajdú-Bihar megyében I.
Ipar Növekvő termelés Csökkenő foglalkoztatás Növekvő termelékenység Növekedő ágazatok Vegyipar Elektronika Gépipar Visszaeső ágazatok Textilipar Élelmiszeripar
A megye legjelentősebb import célországai 2007-ben
A megye legjelentősebb export célországai 2007-ben
Gazdasági összehasonlítás (Magyarország, Románia, EU)
Romániai lehetőségek EU-csatlakozás következtében jelentős infrastrukturális és környezetvédelmi projektek, fejlesztések Projektek kivitelezése, kooperáció, közös vállalatok formájában Korszerű technológiák átadása, átvétele Közös gyártás Együttműködés a képzések, foglalkoztatás terén Kedvező adórendszer Jelentős pályázati források a időszakban
„Semmilyen szél nem kedvez annak a hajósnak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” Seneca
Köszönöm a figyelmet Köszönöm a figyelmet! Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelemi és Iparkamara