Információ- és hírközléselmélet '991 Információ- és Hírközléselmélet Vassányi István, Információelmélet –forráskódolás –csatornakódolás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kiválasztás (N,A,sorszam) i := 1 Ciklus amíg (A(i) nem T) i := i+1 Ciklus vége sorszam := i Eljárás vége Kiválasztás.
Advertisements

Valószínűségszámítás
4. Előadás: A mohó algoritmus
Kódelmélet.
Információ és közlemény
Matematika és Tánc Felkészítő tanár: Komáromi Annamária
Készítette: Mester Tamás METRABI.ELTE.  Egy bemeneten kapott szöveg(karakter sorozat) méretét csökkenteni, minél kisebb méretűre minél hatékonyabb algoritmussal.
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
avagy a tömörítésről általában…
Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)
4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Tóth István Algoritmusok és adatszerkezetek 2.
Készítette: Lakos Péter
Algoritmus és adatszerkezet Tavaszi félév Tóth Norbert1.
Programozási alapismeretek
Programozási alapismeretek 8. előadás. ELTE 2/  További programozási tételek További programozási tételek 
Prefix egyszerűen Miről is beszélek?. Részlet egy szoba beszélgetéséből.
Gombkötő Attila Lineáris egyenlet.
Forrás kódolás Feladat: -az információ tömörítése.
Kommunikációs Rendszerek
Adaptív jelfeldolgozás Rádiócsatorna kiegyenlítése
Év eleji információk Előadó: Hosszú Ferenc II. em Konzultáció: Szerda 9:50 – 10:35 II. em
Huffman Kódolás.
A számfogalom bővítése
TÉTELEK Info_tech_2012. Simon Béláné. 1. TÉTEL 1.a. A digitális számítógép és a logikai áramkör kapcsolata (6.4.1.) 1.b. Az ÉS logikai áramkörnek adja.
INFORMATIKA Számítógéppel segített minőségbiztosítás (CAQ)
Valószínűségszámítás
1 TARTALOM: 0. Kombinatorika elemei (segédeszközök) 1. Eseményalgebra 2. A valószínűség: a) axiómák és következményeik b) klasszikus (=kombinatorikus)
Az Alakfelismerés és gépi tanulás ELEMEI
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TÁVIRATOZÁS A TÁVBESZÉLÉS KEZDETEI
Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete Informatikai Alkalmazások Tanszék Infokommunikáció Beszédjelek Spisák 1. példa Beszéd 4,5 s hosszú.
Idősor elemzés Idősor : időben ekvidisztáns elemekből álló sorozat
Adatábrázolás, kódrendszerek
Nevezetes algoritmusok
Algoritmusok.
Információelmélet 1. Előadás Dr. Nagy Szilvia Széchenyi István Egyetem Győr, 2006 tavaszi félév.
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 4. A gyakorlatban használt tömörítő eljárások.
Kódelmélet 1. előadás. A tárgy célja Az infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások központi kérdése: Mindenki sávszélességet akar: minél többet; minél.
Nagy Szilvia 5. Út a csatornán át
Információ ... Számítógép: Információ:

2005. Információelmélet Nagy Szilvia 1. Az információelmélet alapfogalmai.
Címlap Bevezetés az információelméletbe Keszei Ernő ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
Nagy Szilvia 13. Konvolúciós kódolás
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 3. Forráskódolási módszerek.
Valószínűségszámítás II.
Nagy Szilvia 7. Lineáris blokk-kódok
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 2. A forráskódolás elmélete.
Nagy Szilvia 6. Forráskódolás alapjai
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 12. A hibacsomók elleni védekezés.
Hibajavító kódok.
Programozási alapismeretek 8. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 8.2/  További programozási.
előadások, konzultációk
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 14. Viterbi-algoritmus.
A kommunikáció értelmezése
MI 2003/8 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
Nagy Szilvia 6. Csatornakódolás
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 1. Az információelmélet alapfogalmai 2. A forráskódolás elmélete 3. Forráskódolási módszerek.
Ultrametrikus terek ELTE IK/Fraktálok - Varga Viktor.
Huffman kód.
Modellek a számítógép megismeréshez Takács Béla
LZW (Lempel-Ziv-Welch) tömörítő algoritmus
LZW tömörítés Akopjan Alex Algoritmusok és adatszerkezetek 2.
Huffman algoritmus Gráf-algoritmusok Algoritmusok és adatszerkezetek II. Gergály Gábor WZBNCH1.
Adaptív jelfeldolgozás Rádiócsatorna kiegyenlítése
Bevezetés a programozásba Algoritmikus gondolkodás
Emlékeztető Az előző órán az adatok eloszlását Gauss-eloszlással közelítettük Célfüggvénynek a Maximum Likelihood kritériumot használtuk A paramétereket.
IT hálózat biztonság Összeállította: Huszár István
Absztrakt problémák Q  I  S, az absztrakt probléma kétváltozós reláció az esetek (I) és a megoldások (S) halmazán Példa: legrövidebb út Eset: gráf és.
Algoritmusok és Adatszerkezetek I.
Előadás másolata:

Információ- és hírközléselmélet '991 Információ- és Hírközléselmélet Vassányi István, Információelmélet –forráskódolás –csatornakódolás Kriptográfia ZH (megajánlott jegyek) Hírközléselmélet Vizsga (írásbeli) Tárgykövetelmények

Információ- és hírközléselmélet '992 I. FORRÁSKÓDOLÁS 1. Entrópia és kölcsönös információ 1.1. Alapok és bevezetés 1.2. Diszkrét források jellemzése 1.3. A kölcsönös információ 2. Forráskódolási eljárások 2.1. Alapfogalmak, célok 2.2. A Huffman-kód 2.3. A Lempel-Ziv-kód 2.4. Az aritmetikai kód ============================= 1.1. Entrópia: alapok és bevezetés új tudomány, Shannon 1948 adat  információ a címzett térben/időben el van tolódva

Információ- és hírközléselmélet '993 ForrásKódoló Dekó- doló Nyelő CSA- TOR- NA Az információs folyamat általános modellje: 1.2. Források jellemzése, az entrópia Források tulajdonságai: diszkrét: véges forrásABC stacionárius szinkron emlékezet nélküli Definíciók Információ, Forrásentrópia,

Információ- és hírközléselmélet '994 Tétel Az egyenletes val. eloszlás maximalizálja az entrópiát, a maximum értéke Példák… Definíciók Kölcsönös és feltételes entrópia: magyarázat… kódoló AB Kölcsönös információ Példák…

Információ- és hírközléselmélet ' Forráskódolási eljárások cél: veszteség nélküli, tömör kód előállítása, a csatorna jó kihasználása Definíciók Változó hosszúságú kód: Megfejthető kód Prefix kód Egy klasszikus példa: A KIRÁLYNŐT MEGÖLNI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ HA MINDNYÁJAN BELEEGYEZTEK ÉN NEM ELLENZEM Shannon 1. tétele Készíthető olyan kód, hogy de nem készíthető olyan kód, hogy

Információ- és hírközléselmélet ' A Huffman-kód Eljárás {.1,.1,.15,.18,. 2,. 27}, {.5,.25,.125, …} Jellemzők: prefix, statikus, optimális (l. később) HW megvalósítás (kódolás, dekódolás) 2.2. Forráskiterjesztés Tétel Memória nélküli diszkrét forrást K elemű blokkokban kódolva az elvi korlát tetszőlegesen megközelíthető: Demonstráció: Huffman-kóddal A Huffman-kód problémái: a priori val. eloszlás ismerete szükséges kvantáló hatás Egy másik megoldás a szótár-kód: 2.3. A Lempel-Ziv kód szintén optimális (hosszú szövegre )

Információ- és hírközléselmélet '997 LZ algoritmus: 1: szótár, n, m inicializálása 2: következő szimb (x) BE, amíg van új 3: ha (n,x) van a szótárban akkor n = cím(n,x) ha nincs, akkorKÜLD(n) (n,x) tárolása m-re m = m+1 n = cím(0,x) 4: GOTO 2 Példa: a a c b b a c b a c c b b a b Elküldve: (az utolsó 10-es a bac sorozatot kódolja) Megjegyzés: egy k hosszú részletnek k- szor kell előfordulnia  hosszú szöveg kell Az aritmetikai kód alapötlet: tetsz. szimb. sorozat  valós szám [0,1)

Információ- és hírközléselmélet '998 Aritm. algoritmus Megvalósítás: STOP szimbólummal A helyiérték-bitek megosztásával megoldja a kvantálási problémát Probléma: aritmetikai túlcsordulás Adaptívvá tehető ÖSSZEHASONLÍTÁS LZ - Huffman - Aritm. kódok EGY ALKALMAZÁS: telefax