Az egészségügyi reform egy esélye: A “köz” és a “magán” új együttélése az egészségügyben Dr. Kincses Gyula 1999.-2001. 28/1

Az alapgondolat 28/2

Satus preasens A lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország helyzetéből következik. Az egészségügy belső feszültségei spontán nem oldhatók: folyamatos értékvesztés mellett bővülő szolgáltatás, hatékonyság növelése mellett a belső tartalékok felélése, növekvő elvárások. A reform-folyamatok lelassultak, elbizonytalanodtak A problémák abban a koordinációs rendszerben, amelyben keletkeztek, bizonyosan nem oldhatók meg, csak érdemi, de a megkezdett folyamatokat továbbvivő változások hozhatnak megoldást. 28/3

Az egészségügyi rendszer fő problémái „Alulfinanszírozottság” Az ellátórendszer szerkezetéből fakadó forrásigény és a közfinanszírozású források közötti diszkrepancia. A rendszer alacsony allokációs hatékonysága (torz szerkezeti, finanszírozási és igénybevételi struktúra). Rossz hatékonyságú, értékarányosságot és fogyasztóvédelmet nélkülöző magánfinanszírozás, az öngondoskodás és költségtudatosság hiánya. Nem megfelelő szociális biztonság. A hálapénzrendszer miatt ellenérdekelt szakmai vezetés. 28/4

A magyar egészségügyi rendszer nem teremti meg a szociális biztonságot A finanszírozási rendszer igazságosságát tekintve Mo. a relatíve magas közfinanszírozási arány ellenére a WHO értékelése szerint a 194 ország közül a 106. Helyen áll. Környezet: 28/5

Célmodellek a) „modellkísérletek” 1. „Ezt csak jobban” (A potméterek pontosabb tekergetése, a jelenlegi rendszer finomabb szabályozása) 2, Érdemi változás (újabb reform) kulcs: a forrásoldal reformja: új vásárlók a piacon (új műsorhoz új férfi kell...) a) „modellkísérletek” b) a magánfinanszírozás legális, erős kiegészítő piaccá szervezése. c) több-biztosítós modell. 28/6

Az egészségpolitika igazi kihívása Az egészségpolitika az igazságosság elve miatt ellenáll a piacosodásnak és ezzel előidézi az egészségügy kettészakadását és a forrásvesztést, a fizetőképes kereslet külföldre vándorlását, vagy a folyamatokat kontrollálva megteremti a „public private mix”-et, és a kiegészítő forrásokat a közösségi egészségügybe csatornázza? 28/7

A könyv 28/8

A könyv fő részei Az egészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításai A finanszírozási rendszer fő átalakítási irányai a kínálati oldal élénkítése (az önkéntes önrész-fizetés rendszerének kiterjesztése) a keresleti oldal élénkítése (az egészségszámlák rendszerének bevezetése) piacélénkítő beavatkozás (a köztisztviselői egészségpénztár megszervezése) 28/9

A magánfinanszírozás rendszerré szervezésének feltétele A magánfinanszírozás átláthatósága, a paraszolvencia felszámolása csak akkor lehetséges, ha a keresleti és a kínálati oldal párhuzamos élénkítése megy végbe. kínálati oldal: önkéntes kiegészítő díj, - fakultatív co-payment rendszer intézményének bevezetése keresleti oldal: a rugalmas szolgáltatás-finanszírozást lehetővé tevő egészségcélú megtakarítási számlarendszer bevezetése. Katalizátor a köztisztviselői egészségpénztár megszervezése 28/10

Az egészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításai 28/11

Az egészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításai Konszenzussal elfogadott Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv készítése Az eszközpótlási díj eszközhasználat-arányos, szektorsemleges bevezetése A minőségszabályozás és a finanszírozási szerződési rend együttes reformja Modellkísérletek rendszerbe állítása Az egészségpolitika intézeti hátterének átalakítása Átfogó IT fejlesztés 28/12

A reorganizáció típusú konszolidáció logikai kerete Szerkezetében a Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszkedő Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv készítése regionális elvárt kapacitások, funkciók meghatározása prioritások meghatározása Többcsatornás forrású (költségvetés, EU csatlakozási alapok) pályázati rendszer a szerkezetátalakítás, konszolidáció és fejlesztések segítésére Konszolidáció amnesztia, adóság-elengedés 28/13

A kínálati oldal élénkítése 28/14

A kínálati oldal élénkítése Versenyhelyzet csak új szolgáltatók, más minőségű szolgáltatások belépésével érhető el. Új szolgáltatók tömeges belépésére és (fenn-maradására) csak területi ellátási kötelezettség nélküli, vegyes finanszírozás mellett van esély. Vegyes finanszírozás: a TB által (is) nyújtott ellátások esetében területi ellátási kötelezettség nélküli szolgáltatóknál csökkentett TB finanszírozás, és szabadon megválasztott mértékű co-payment. 28/15

A javasolt rendszer lényege Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv irányszámait mindenképpen elérő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező „normál” kapacitások államilag garantált működtetésű intézmények, 100%-os TB finanszírozással. A norma feletti, területi ellátási kötelezettség nélküli új kapacitások fenntartási kötelezettség és garancia nélkül osztott finanszírozás (csökkentett TB finanszírozás, és szabadon megválasztott mértékű co-payment) 28/16

A javasolt modell lényege Jelen helyzet Javasolt modell TB I.+II. 100% 80-90% 120-130 % Magán invesztíció, magán finanszírozás Köz köz- vegyes „Public” egészségügy Privát TB ellátási csomag Alapvető ellátások 28/17

A co-payment kiterjesztésének célja A co-payment célja nem elsősorban a forrásbővítés, hanem a költségérzékenység és költségtudatosság javítása a paraszolvencia felszámolása, legális, adó- kedvezménnyel támogatott szolgáltatás-vásárlássá alakítása igénybevételi szokások orientálása 28/18

A co-payment javasolt területei Társadalmilag már elfogadott területek (gyógyszer, gyógyfürdő, fogászat, stb.) Azok az előnyök, funkciók, amelyet a beteg ma paraszolvenciáért akar megvásárolni. (bizalom, minőség, hotel, soronkívüliség, kiterjesztett választási lehetőség, stb.) Területi ellátási kötelezettség nélküli intézmények igénybevétele 28/19

A keresleti oldal élénkítése - a magánfinanszírozás átértékelése 28/20

A finanszírozási formák felosztása Klasszikus: közfinanszírozás (adó vagy járulék alapú) versus magánfinanszírozás „fairness” orientált megközelítés: átalánydíjas, előrefizetett formák (köz-finanszírozás + kiegészítő biztosítások, pénztárak versus eseti készpénzfizetés (out of pocket) finanszírozás 28/21

A magánfinanszírozás alapvető kérdései A magánfinanszírozás milyen területeket érint: mennyire hátráltatja a gyógyulást a szolgáltatások fizetéshez kötése, azaz mennyiben alapvetőek a csak a magánfinanszírozás terhére igénybevevő szolgáltatások a szolgáltatás igénybevétele mennyire függ az aktuális fizetőképességtől, milyen arányú az átalánydíjas, előrefizetett magánfinanszírozás aránya. 28/22

Az egyes országok egészségügyi rendszere a finanszírozás igazságossága szempontjából % Forrás:M. Schneider Gesundheitssysteme im internationalen Vergleich, OECH adatbázis. 1994 és 1998 közötti adatok alapján 28/23

A kiegészítő biztosítások lehetséges céljai Közösségi, egészségfejlesztési célú szolgáltatások nyújtása (szűrések, közösségi és egyéni életmód programok) szolgáltatás-finanszírozás A rendszerben kötelezően benne levő magán-finanszírozás (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, szanatórium stb.) költségeinek kiváltása, A differenciált igények kielégítésének finanszírozása pénzbeni ellátások (kiegészítő táppénz, „paraszolvencia-biztosítás”, stb.) 28/24

Javaslat a magánfinanszírozás szervezeti átalakítására Az Egészség számlák rendszerének bevezetése (MSA magyar adaptációja) Az egészségpénztár szabályozási rendszerének átalakítása 100%-ban szolidaritás elvű tagdíj a pénztár közösségi szolgáltatásaira szűrés, egyéb prevenciós és életmód programok, szolgáltatás-szervezés és fogyasztóvédelem. Fakultatív egészségszámla vezetése a tagok számára. 28/25

Az egészségszámlák lényege Az egészségpénztárakkal azonos adó-kedvezménnyel támogatott, meghatározott számlavezetőnél pénzintézet egészségpénztár üzleti biztosító vezetett folyószámla, amelyről minősített szolgáltatónál vagy speciális szakkereskedésben lehet kifizetést teljesíteni. 28/26

Az egészségszámlák lehetséges szolgáltatásai Természetbeni egészségügyi szolgáltatások Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás kötelező önrésze Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás mellé önként fizetett kiegészítő díj (hotel, külön étkezés, stb.) Társadalombiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatónál igénybevett szolgáltatások. Gyógyszer-gyógyászati segédeszköz, más termékek vásárlása Ápolás (Nemcsak szakápolás!!!) Jövedelem-pótló ellátások (a szociális biztonság egyéb területein, életjáradék, stb.). 28/27

Az MSA rendszer előnyei Flexibilis szolgáltatásfinanszírozás (nem kell előre eldönteni, hogy milyen típusú szolgáltatást, milyen szolgáltatónál veszek majd igénybe), jó lakossági fogadtatás esélye, átláthatóvá teszi a magánszolgáltatók tevékenységét, segít kifehéríteni a fekete és szürkegazdaságot az egészségügyben, nincs kockázati szelekció, mindenki számára nyitott, flexibilis: előtakarékosságként átjárás a nemlétező ápolásbiztosításba és a nyugdíjbiztosításba (Social Saving Account). 28/28

Az MSA rendszer hátrányai A dolog csak helyén kezelhető, félő, hogy a politika „beleszeret”, és arra is akarja használni, amire nem való. Számos technológiai, elszámolás-technikai kérdést vet fel, de ezek ettől függetlenül is megoldandók! Nincs fogyasztóvédelmi, fogyasztást orientáló funkciója. 28/29

A könyv fő inspirátorai Az 1998 és 2001 között a MeH-ben végzett munkák. A Pénzügykutató által rendelt és Csehák Judit által koordinált egészségügyi reform-tanulmányban végzett munka A Kázmér Tiborral folytatott viták. 28/30

Köszönöm a figyelmet 28/31

28/32