2. tétel: A terület- és településfejlesztés története és földrajzi feltételei a Kárpát-medencében

A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban

A Kárpát-medence domborzatának jellemzői Nagymedencei jelleg peremhegységek köztes választóhegységek 3 eltérő jellegű belső medence Kis-Alföld Nagy-Alföld Erdélyi-medence A peremhegységek erőteljesen tagolt domborzatúak „magas” hegységek középhegységek belső medencék félmedencék széles átmenő völgyek keskeny belső völgyek A belső medencék domborzata kevésbé tagolt részben tagolt domborzatú dombságok (Erdély) és hegylábi felszínek döntően sík felszínű hordalékkúp síkságok feltöltődő alacsony helyzetű síkságok A peremhegységek és a belső medencék találkozásánál egy erőteljes domborzati perem jött létre, amelyen igen összetett futású és jellemző völgykapukkal tagolt

A KÁRPÁT-MEDENCE DOMBORZATI TAGOLTSÁGA medencesíkságok 2. középhegységek dombságok 3. peremi magashegységek

A Kárpát-medencei vízhálózat jellemzői Befelé irányuló hierarchikus vízhálózat, egy a nagymedencén átfolyó folyammal a Dunával Két nagyobb – Kis-alföld és Erdély – és több kisebb gyűjtő medencére tagolódik Legjelentősebb közvetlen medencei gyűjtő folyó a Tisza A mellék folyók jelentős része teljes medencei futású (a hegyvidéki eredettől az alacsony hordalékkúp-síksági torkolatig (pl. Tisza, Szamos, Körösök, Maros, Hernád, Garam, vág) Igen jelentős a vízzel borított területek nagysága az alacsony hordalékkúpokon és a feltöltődő síkságokon a Duna, a Tisza, a Bodrog, a Szamos, a Körösök, a Maros, a Temes, a Dráva, a Sárvíz, a Kapos, a Balaton és a Fertő-tó mellett időszakosan vízzel borított területek – magas árvíz által elöntött állandóan vízzel borított területek

RÓMAI PROVINCIÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín) c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín)

Az avar megtelepedés a Kárpát-medencében a 7 – 8 Az avar megtelepedés a Kárpát-medencében a 7 – 8.században a) erdős hegyvidék b) vízzel borított síkságok c) megtelepedésre kedvező síkságok és dombvidékek

A téli- és nyári szállások Etelközben Nyári- (kis) szállás, a nemzetségek ideiglenes szállása A folyóközi hátakon a sztyeppén, ideiglenes nyári-szállások Folyó menti galériaerdők Őszi behajtás (Szent-Mihály) A csordák legelőterülete Folyó (Etil) Tavaszi kihajtás (Szent-György) Kaszálók Szántóföldek Szőlő Gyümölcsös Téli- (nagy) szállás A köz- és szolganépek állandó falvai Süli-Zakar

Gyepürendszer a X. század első felében Morva őrgrófság Fehér horvátok Szlávok (Tótok) Székely gyepüőrök Szlávok (Tótok) KABAROK Besenyők Székelyek Ostmark 955- LÉL Lehel Besenyők FEJEDELEM KUNDU SZABOLCS Steiermark 955- Székelyek Besenyők Besenyők Karnten 955- Avarok Szlávok (Tótok) Székely gyepüőrök Avarok Besenyők KARKÁSZ Horka: Bulcsu Krajnaimark 955- G Y U L Á K Székely gyepüőrök BOTOND Besenyők Szlávok (Tótok) Bolgárok, Szlávok Kálizok Besenyők Horvátok Bolgár Birodalom Süli-Zakar