A trianoni békeszerződés és következményei

Az ellenforradalom A Tanácsköztársaság bukását követően az ország eddig nem látott nehéz helyzetbe került A románok megszállták az ország keleti felét és a fővárost A belpolitikában: Peidl Gyula vezetésével szociáldemokrata kormány veszi át a hatalmat 1919. aug. 1. után – cél: a köztársaság visszaállítása, szélsőjobboldali átrendeződés megakadályozása, de a kormány még egy hétig sem maradt hatalmon: az antant nem ismerte el A Peidl-kormány eltávolítása után Magyarországon 3 főbb hatalmi-politikai központ alakult ki:

A Friedrich-kormány, amely megkezdte a visszarendezést a Tanácsköztársaság bukása után (magánosítás, vezetők felelősségre vonása, megtorlás) A román hadsereg, amely ellenőrzése alá vonta a kormányt, a vidéki közigazgatást, postát, sajtót, megkezdte az ország kifosztását, ellepték az Észak-Dunántúlt is A szegedi ellenforradalmi kormány és hadserege – élén Horthy Miklóssal, aki hadseregével kivonta magát mind a szegedi, mind a fővárosi kormány fennhatósága alól Horthy hadserege néhány hét alatt kb. 30 ezer fősre bővült, áttette hatalmát a Dél-Dunántúlra, ellenőrzése alá vonta a közigazgatást Horthy katonai különítményesei (Prónay Pál, Héjjas Iván vezetésével) megkezdték a tanácshatalom vezetőinek (s gyakran ártatlan civileknek is, antiszemita alapon) a felelősségre vonását, megfélemlítését

A konszolidáció első lépései Ahhoz, hogy Magyarországgal a háborút lezáró békeszerződést meg lehessen kötni, stabilizálni kellett a belpolitikai életet A Párizsban összeülő békekonferencia ezért egy angol diplomatát küldött az országba, hogy elősegítse a kibontakozást Sir Georg Clerk elérte a román csapatok kivonását, a hátráló románok helyét Horthy Nemzeti Hadseregének alakulatai szállták meg 1919. nov. 16-án Horthy bevonult Budapestre Novemberben új kormány alakult Huszár Károly vezetésével, amelyet a győztes nagyhatalmak is elfogadtak Új politikai kurzus vette kezdetét: keresztény-nemzeti, vallásos-nacionalista irányvonal

A hatalom stabilizációja 1920. januárjában nemzetgyűlési választásokat rendeztek, amelyen a keresztény-nemzeti erők (KNEP) és a birtokos parasztság képviselői arattak győzelmet A legfontosabb alkotmányjogi kérdés: az államforma kérdése (legitimisták és szabad királyválasztók) – a köztársasági államforma a forradalmak miatt kompromittálódott, így visszaállították a királyságot De ez fölvetette az állami főhatalom, a trón betöltésének kérdését, csakhogy a Habsburg restauráció nem lehetséges Egyedül alkalmas személy a győztesek támogatását is bíró Horthy Miklós, aki egyik párthoz sem tartozott, de az ország fegyveres ereje fölött is rendelkezett

Ideiglenesen rendezik az állami főhatalom és a trón betöltésének kérdését: kormányzói jogkör 1920. márc. 1-én a kálvinista középbirtokos-dzsentri családból származó Horthy Miklóst, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének korábbi tengernagyát, Ferenc József szárnysegédjét a Nemzetgyűlés kormányzóvá választotta Jogkörei: alkotmányos király hatalomhoz, közepesen erős köztársaság elnöki hatalomhoz közelítő hatáskör – törvényhozó hatalomra kevés befolyás, felelősségre vonható (egyedül a hadsereg vezetése marad a kormányzó kezében) Lehetővé válik a tényleges konszolidáció, stabilizáció: 1920. július – miniszterelnök: Teleki Pál (tiszti különítmények, szélsőjobboldali törekvések korlátozása – numerus clausus) 1920-as földreform: elégedetlenségek enyhítése

A trianoni békeszerződés A magyar békedelegáció gróf Apponyi Albert vezetésével, Bethlen István, Teleki Pál részvételével 1920. január 6-án érkeztek Párizsba Tagjai a magyar szellemi élet, műveltség és tudományosság elismert képviselői voltak A békekonferencia 14 pontos tervezete a háború alatt megkötött titkos szerződések értelmében Magyarország számára rendkívül kedvezőtlen feltételeket szabott Az amerikai és brit delegáció a meghirdetetteknél lényegesen kedvezőbb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevő békét javasolt Magyarország számára Csakhogy a francia külpolitika és a környező államok telhetetlen követelései ezt nem engedték érvényesíteni (Az USA nem is vett részt a későbbi béketárgyalásokon)

A földrajzi, gazdasági, nemzetiségi adatokkal és tényekkel alátámasztott magyar válaszjegyzéket a francia diplomaták nem vették figyelembe A 3 fő fejezetből és 14 részből álló béke-szerződést a magyar delegáció 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban Magyarország területe 282 ezer km2-ről 93 ezer km2-re, vagyis 1/3-ára csökkent (korábbi 63 vármegyéből csupán 10 maradt érintetlen) Lakosságszáma a korábbi 18,2 millióról 7,6 millióra, vagyis 43%-ára csökkent Egy közepes méretű európai országból Magyarország a térség kisállamai közé került (területénél Románia területe több mint 3-szor, Csehszlovákia területe 1,5-szer lett nagyobb)

Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területéből és lakosságából Ország Terület (km2) Népesség (fő) Ebből magyar (%) Csehszlovákia 61 633 3 517 568 30,3 Románia 103 093 5 257 467 31,6 SHS királyság 20 551 1 509 295 Ausztria 4 020 291 618 8,9 Olaszország 21 49 806 13,0 Lengyelország 589 23 662 1,0 Összes veszteség 189 907 10 649 416 30,2 Trianoni Magyarország 92 963 7 615 117 88,3 Történelmi Magyarország 282 870 18 264 533 54,4

A határok kijelölésénél nem vették figyelembe az etnikai elveket – ennek következtében 3,2 millió magyar nemzetiségű ember – legtöbb esetben egy tömbben élő – került idegen államokba (Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát, Baranya) – csupán Sopron környékén népszavazás A békeszerződés elméletileg szavatolta a trianoni határokon kívül rekedt magyarok emberi- és politikai jogait, de a valóságban ez nem történt meg A békeszerződés hatására Magyarország demográfiai viszonyai is megváltoztak: Az ország etnikailag homogén lett (90% magyar) Nőtt az ország népsűrűsége (64fő/km2-ről 86fő/km2-re) Kb. 300 ezer magyar költözik be az új határok közé (igen sanyarú körülmények: vagonlakások, ideiglenes barakkok)

A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max. 35 ezer fős, önkéntes hadsereg, páncélozott járművek, repülőgépek nélkül, dunai flottilla nélkül) Magyarország 30 éven át jóvátételeket köteles fizetni (szén Jugoszláviának, vágóállat Jugoszlávia, Olaszország, Görögország) A fizetés zálogául zárolták Magyarország minden állami vagyonát és összes bevételi forrását – s ezt a jóvátételekhez nemzetközi ellenőrzés alá helyezték

A békeszerződés fogadtatása Magyarország a trianoni békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élte meg Hatalmas traumát jelentett Magyarország népének és a határon kívül rekedt magyarok számára is Szinte valamennyi társadalmi réteg tiltakozását fejezte ki a diktátummal szemben A szerződés aláírásakor tömegtüntetéseket szerveztek, az üzletek és az iskolák zárva maradtak Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása, és a népszavazás alkalmazásának hiánya a nemzetiségi konfliktusok továbbélését, Magyarország és a környező államok hosszú távú konfliktusát rejtette magában

A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei A békeszerződés teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca Új nemzetállamok nagyon bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Magyarországgal Vagyis: radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára

Magyarország hirtelen önálló külkereskedelemre utalt országgá vált, de ehhez nem volt sem önálló valutája, sem vámvédelme Mindez igen kedvezőtlen világpiaci helyzetben történt: Az európai nagyhatalmak (még a győztesek is) a háború alatt gazdaságilag tönkrementek, eladósodtak A világpiacon jelentős krízis lett úrrá (Oroszország is kiesett a rendszerből a bolsevik forradalom után) Nyugat-Európa piacain hatalmas recesszió lett úrrá (hatalmas emberveszteségek, piacok összezsugorodása, béketermelésre való áttérés) Ráadásul az USA-ból olcsó mezőgazdasági termékek áramlanak be a nyugati piacokra (ez rontja a magyar gazdaság esélyeit) Ebben a kiélezett helyzetben az európai országok sorra protekcionista védővámokat vezettek be (Fro. 1921.)

Magyarországnak megtiltották, hogy vámemeléseket léptessen életbe, protekcionista védővám-politikát csak 1925 után folytathatott A környező országok Magyarországgal szemben elzárkózó, ellenséges politikát folytattak (Kisantant) A Monarchia korábbi gazdasági kapcsolatai megszakadtak a kb. fejlettségű-adottságú területek között A határok gyakran vágtak ketté korábban jól működő gazdasági egységeket (Partium, Felvidék) A területi elcsatolások gyakorlatilag valamennyi nemzetgazdasági ágat érintették

A trianoni békeszerződés hatása a magyar nemzetgazdaság ágazataira Az ország iparosodottabb képet mutatott (a korábbi lakosságnak kb. 43%-a maradt, de pl. az ipari termelésnek 51,2%, a gyári munkásságnak 57%-a az új határok között A gyárak, üzemek kb. 50%-a maradt a trianoni, 1/3-ára csökkent határok között Míg az ipari termelésnek kb. 55%-a. Ennek oka: a fejlettebb, központi, koncentrált területek maradtak (Bp., Miskolc-Salgótarján)

Magyarország iparának nyersanyagbázisa, a nyersanyaglelőhelyek szinte teljesen elvesztek: sóbánya (Máramaros), arany, ezüst, réz (Nagybánya, Selmec-, Körmöcbánya), kőolaj (Erdély), vasérc, szén jelentős része (Felvidék) Vagyis: Magyarország nyersanyagokban szegény, behozatalra utalt ország lett. Lecsökkent az ipari termelés is a háború, a forradalmak és Trianon miatt: 1913-hoz képest 1920-ban 40%-os csupán az ipar termelése

Vaskohászat: a kapacitás 31%-a mellett a vasérclelőhelyeknek csupán 11%-a maradt az új határok között De hasonlóan nehéz helyzetbe került a vasúti járműipar: szinte teljes egészében az új területen marad, de a vasúthálózatnak csak 38%-a Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar, a malomipar került a legnehezebb helyzetbe: A korábbi ország-területhez kialakított ágazat 65 mill. mázsás őrlési kapacitása jórészt kihasználatlan maradt, legjobb évben is csak 20-28 mill. mázsa búza termett az új területen

A mezőgazdaság szintén súlyos megrázkódtatásokon megy át: a háború miatt a termelés dezorganizálódott, munkaerő-hiány lépett föl, csökkent a megtermelt termékek mennyisége megszűntek a jó értékesítési lehetőségek megváltozik a művelési ágak szerkezete (ez látszólag kedvező) – nő a szántóterületek aránya (60% fölé), bár fontos termőterületeket csatoltak el (Bácska, Csallóköz) de csökken a rét, a legelő (állattenyésztésre nézve kedvezőtlen), ill. az erdő aránya 16%-ra módosulás következik be a birtokszerkezetben is: a nagybirtokok aránya növekszik az új területen

A magyar gazdaság finanszírozási problémái is megsokasodtak: A háború után a külföldi tőke elapadt, a korábbi hitelezők maguk is adós országgá váltak (Ausztria) A magyar gazdaság romokban, felgyorsult az infláció Nehéz az új körülményekhez való alkalmazkodás A béketermelésre való átállás, válságos külgazdasági helyzet A lakosság számára továbbra is ellátási gondok A legfontosabb feladat: a Horthy-rendszer gazdasági stabilizációja (külföldi hitelek, export kérdése)