IX.B Első csoport:Haraklanyi Timea Jozsa Szendyke Pap Beáta Román Orsolya Toth Zsofia Vincze Katalin.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Bráz Viktória
Advertisements

Radioaktivitás Természetes radioaktív sugárzások
Alacsony hatáskeresztmetszetek mérése indirekt eljárásokkal Kiss Gábor Gyula ATOMKI Debrecen.
Radioaktivitás Henry Becquerel: egy véletlen során felfedezi a radioaktivitás jelenségét 1895-ben. Pierre és Marie Curie: 8 tonna uránszurokércből 0,1.
Radioaktivitás és atomenergia
2010. augusztus 16.Hungarian Teacher Program, CERN1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by OTKA MB
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Az atomok Kémiai szempontból tovább nem osztható részecskék Elemi részecskékből állnak (p, n, e) Elektromosan semlegesek Atommagból és elektronokból.
Radioaktivitás, izotópok
A mikrorészecskék fizikája
Radioaktív anyagok szállítása
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Készítette: Borsodi Eszter Témakör: Kémia I.
KÉMIAI ALAPFOGALMAK.
KÉMIA A kémia (az arab al-kimia szóból, a „kimia” eredete bizonytalan szóból) vagy vegyészet az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. 
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Dr. Csurgai József Sugárzástan 1. Dr. Csurgai József
Atommodellek.
Atommodellek II Franck-Hertz kísérlet
Tartalom Az atom felépítése Az atom elektronszerkezete
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
Veszprémi Viktor Wigner Fizikai Kutatóközpont OTKA NK81447
Rutherford kísérletei
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
2. AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron
Az atommag 7. Osztály Tk
Az atom felépítése 7. Osztály Tk oldal.
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
Az atommag szerkezete és mesterséges átalakítása
Az anyagok részecskeszerkezete
Az atom felépítése.
Atommodellek Mi az atom? Mit jelent az atom szó? Mekkorák az atomok?
A népesség számának változása Európában
A termeszétes radioaktivitás
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév.
Arisztotelész I.e 384-i.e 322.
Alkalmazott kémia Általános-, szervetlen- és szerves kémiai alapismeretek áttekintése után olyan ismeretek nyújtása amelyek a készség és gyakorlat szintjén.
Jean Baptiste Perrin ( )
Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld ( ) –tudatosítja és felhasználja, hogy a h mechanikai hatás dimenziójú (1911) Millikan –a fényelektromos hatás.
Energia megmaradás Kalacsi Péter.
A 11. évfolyam fizika faktosainak előadása. Mit jelent az „őselem” és az „elemi részecske” kifejezés? A történelem folyamán milyen elképzelések születtek.
Milétoszi filozófusok
A világegyetem kialakulása
Atommag és részecskefizika
A radioaktivitás és a mikrorészecskék felfedezése
A kvantum rendszer.
Az atommag alapvető tulajdonságai
2. AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron
Az atom szerkezete (Atom modellek).
Atommodellek.
A kémiai jelölések változása
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
Az atomok szerkezete.
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
A nagyon sok részecskéből álló anyagok
A kén=Sulfur.
AZ ATOM FELÉPÍTÉSE.
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
A FÖLD LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
Fizikai és kémiai fogalmak vizsgálata a 7. évfolyam elején
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Az atomelmélet fejlődése
Belépés a részecskék birodalmába
A kémia alaptörvényei.
A kémia alaptörvényei.
Kémiai alapismeretek Ismétlés évfolyam.
Előadás másolata:

IX.B Első csoport:Haraklanyi Timea Jozsa Szendyke Pap Beáta Román Orsolya Toth Zsofia Vincze Katalin

Kr.e.V század Leükipposz és Demokritosz görög filozófus úgy gondolták,hogy az anyag oszthatatlan részecskékből áll amalyeket „atomok’’-nak neveztek Kr.e Arisztotelesz görög filozófus elveti az atomok letezesenek elméletét. Kr.e.300-Kr.u.1750 Ebben az időszakban az alkimisták az őselemek,a víz, levegő,föld,tüz kombinaciójával magyaráztak az anyag kepződését.

A XVIII. Században Cavendish,Scheele,Lavoisier és Lomonaszov tudománnyá alakítja az alkímiát J.Dalton egyes kísérleti eredményeket az atom fogalmával magyaráz H.Becquerel felfedezi a rádióaktivitást,amely bizonyos atomok részecske kibocsájtását jelenti J.J.Thomas azonosítja az elektront.

1908 E.Rutherford Nobel-dijat kap az atom bolygómodeljének a kidolgozását E.Rutherford felfedezi az atom másik részecskéjét,a protont Somerfeld és Herisenberg olyan atommodellt javasol,melyben az elektronok bizonyos enelgiaszinteken helyeszkednek el.

1932 J.Chadwich az atommag újabb részecskéjet azonosítja,a neutront E.Ruska feltalálja az első elektronmikroszkópot,amellyel láthatóvá válnak az atomok.

Az atomelmélet fejlodési Az atomelmélet fejlodési szakaszai szakaszai