A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEI VÁLTOZÁSOK A BETEGSÉG STRUKTÚRÁBAN, VÁLTOZÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKBAN „Egészségügy 5 Dimenzióban” Budapest, szeptember 2. Dr. Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet

AZ IPCC IV. ÉS V. JELENTÉSE SZERINT A VÁRHATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS FŐ PROBLÉMÁK GLOBÁLIS SZINTEN: alultápláltság; hőhullámo k, árvizek, viharok, tűzesetek és aszályok miatti megnövekedett halandóság, betegségek és sérülések; a gastrointestinális megbetegedések számának növekedése ; a malária kórokozójának és vektorának elterjedését érintő, ellentétes irányú hatások megjelenése Afrikában; a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoribbá válása az éghajlatváltozással összefüggő felszínközeli ózonkoncentráció növekedésének következtében; néhány fertőző betegség vektorainak megváltozott térbeli terjedése; Az allergén növények térbeli és időbeni megjelenésének megváltozása: a virágzási szezon megnyúlása, illetve új, invazív fajok megjelenése adott területeken.

NÉHÁNY BIZONYÍTÉK A NEMZETI EGÉSZSÉGBECSLÉS ALAPJÁN

A hőhullámok alatti többlethalálozás (esetszám, %) Budapest teljes és 65 év feletti lakossága körében,

Az otthoni és kórházi halálesetek esetszámai és a napi átlaghőmérséklet a közép-magyarországi régió területén, 2007 Forrás: Páldy A, Bobvos J. (2008): A évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok. Klíma21 Füzetek 2008, 52, 3-15 A halálozás aránya a kórházban, illetve otthon történt halálesetek között kb. háromszoros volt, azonban a hőmérséklettel arányos százalékos növekedés hasonló mértékű.

LYME BORRELIOSIS MAGYARORSZÁGON  Az incidencia 11.6/ volt között, és 15.3/ ben.  A tavaszi időszak átlaghőmérsékletének emelkedése °C/év az időszakban hardinmd.lib.uiowa. edu Source: Trájer AJ; Bobvos J; Krisztalovics K; Páldy A (2013): Association between incidence of Lyme disease and spring-early summer season temperature changes in Hungary – 1998–2010. ANNALS OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL MEDICINE No2:

A NYUGAT-NÍLUSI LÁZ ELŐFORDULÁSA A 2008, 2010, 2011 és es évek WNF adatai alapján a betegség nem mutatott „stabil” térbeli előfordulási mintázatot Magyarországon Ennek egyik fő oka lehet, hogy a madarak évről- évre be kell, hogy hurcolják a betegséget A Nyugat-nílusi láz potenciális elterjedése a kontinentális Európára terjed ki A madarak vándorlási útvonalai is erőteljesen alakíthatják a jelen elterjedést

Élelmiszerrel és ivóvízzel terjedő fertőzések - Salmonellosis incidenia Magyarországon ; Az esetek és a hőmérséklet összefüggése

MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN Az említett okok miatti megbetegedések, halálesetek számának növekedése. Új betegségek megjelenése pl. leishmaniasis Új allergének megjelenése, az allergiás betegek számának növekedése

AZ ADAPTÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEAVATKOZÁS LEHETŐSÉGEI

ÉRZÉKENYSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A lakosság öregedése Magas megbetegedési és halálozási arányok Szociális-társadalmi helyzet - szegénység A lakosság ismeretei Korai figyelmeztető rendszerek működtetése Jogi szabályozás

Forrás: Pálvölgyi T: Sérülékenység vizsgálatok a NÉS2-ben, Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER: Bár javul a kórházak technikai felszereltsége –TIOP keretében 73 kórház rekonstrukciója folyik, A megfelelő belső hőmérséklet biztosítása (légkondicionálás) nem minimum feltétel További célkitűzés: az egészségügy „zöldítése”, hozzájárulás a mitigációhoz

Ellátó rendszer – klimatizált ágyak százalékos aránya a hazai kórházakban, DAKMOÉMONYDTKDTDDTÉAÖssz. Összes6,610,55,38,75,114,213,49,4 Intenzív95,576,559,894,685,078,697,682,9 Traumatológia23,613,51,10,025,822,00,012,1 Égési 53,50,015,8 0,0 22,2 Toxikológia0,09,40,020,6 0,0 8,1 Őrző ( seb., coronária, stroke)59,170,633,087,958,125,370,060,5 Krónikus4,11,01,910,73,25,40,92,8

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK A KÖZEGÉSZSÉGÜGYBEN Egészségügyi ellátó rendszerek megerősítése, felkészítése a klímaváltozásból eredő veszélyekre, az extrém időjárási helyzetekre és a megfelelő gyors közegészségügyi válaszadásra Egészségügyi rendszer zöldítése Interszektoriális együttműködés Rövid távú: katasztrófavédelem Közép- hosszútávú: épületek tervezése, működtetése „low carbon” szolgáltatások igénybevétele Folyamatos finanszírozás lehetőségeinek megteremtése

TOVÁBBI CÉLOK Vektorok kezelése, a közegészségügyi védelem és a betegségek surveillance rendszerének fejlesztése. Új és visszatérő trópusi betegségek kontrollálása, az egészség környezeti és szociális determinánsainak javítása Allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozása; allergiás betegségek számának növekedése Egészségügyi ellátó személyzet specifikus képzése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!