Világi Egyed Magyar Károly

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az A vércsoport.
Advertisements

Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
Készítette: Bráz Viktória
Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Szentendre jan. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar VÉDEKEZÉS /
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
Cofuna szerves humusztrágya A természet kincse a mezőgazdaság számára
Szervesanyag kijuttatás
Lazításon alapuló talajelőkészítés repce alá
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A savanyú talajok javítása
Az SCD Probiotikus technológia bemutatása
Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.
Az ásványi anyagok forgalma
A Csukáséri főcsatorna állapotfelmérése különös tekintettel a szennyvizekkel bekerülő tápanyagok hatására Dr.Fekete Endre ATIKÖVIZIG,Szeged.
Talajtípusok.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Savanyodás Savanyú talajok javítása
Talaj- és talajvízvédelem előadás III.
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
Talajművelés.
Természeti erőforrások védelme
KOLLOID OLDATOK.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Szántóföldi talajhasználat és környezetvédelem
4. EA: A talajpusztulás formái, hatásuk és kiterjedésük
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam
A növények ásványianyag-felvétele
A növények táplálkozása
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
A kolloidok.
II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest febr. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar Klímakár csökkentés.
ADSZORPCIÓ.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
A kalcium és a magnézium
Az oxigén 8. osztály.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Talajképződés Gruiz Katalin.
KLÍMAVÁLTOZÁS – A XXI. sz. KIHÍVÁSA MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest febr. 27. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar.
A tavak eutrofizációja
Az SCD Probiotikus technológia a növények ápolásában
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,
A savas eső következményei
Környezetgazdálkodás 1.. A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben,
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Forgatásos és forgatás nélküli talajművelés előnyei,hátrányai
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Talajművelés szerepe az ökológiai gazdálkodásban.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
A talajművelés környezeti hatásai. A talajművelés Mountford modell Szilárd fázis Pórustér.
Készítette: Sovák Miklós Konzulens: Dr. Kiss Endre
Földműveléstan és területfejlesztés
47. lecke A növények vízháztartása
A nitrogén tápanyag-utánpótlás múltja, jelene és jövője
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

Világi Egyed 209 330 784 Magyar Károly 302 399 192 Talajszellőztetés hatása és talajtani vonatkozásai (Talajtömörödés gondja és orvoslása) Világi Egyed 209 330 784 Magyar Károly 302 399 192

A talajszellőztetés története Szorosan összefügg Világi Egyed munkájával és a cseresznye- meggy- termesztéssel. 1960-70 Lienz-i kapcsolat: Kation csere kapacitás vizsgálat és sűrített levegős talajlazítás megismerése 1970 Dánszentmiklósi Gyümölcstermesztési Rendszernél tapasztalat-szerzés, határértékek kidolgozása, elsősorban meggy ültetvényekben 1990- sűrített levegős talajszellőztetés első alkalmazása Borda László (Nagykanizsa) ültetvényében 2004- sűrített levegős talajlazítás szélesebb körű megismertetése, dinamikus terjedése!

A talaj és a gyökérzet Összetétele: szilárd részek és a közöttük lévő pórustér (amin a levegő és víz osztozik) Ezek aránya növények oxigén igényes gyökere számára meghatározó. Szerkezete: a szilárd rész rendezettsége, pl. aprómorzsás talaj, vagy szerkezet nélküli homoktalaj. Tömörödött talajban csökken a pórustér, oxigénhiány és reduktív környezet alakul ki. A gyökérműködés oxigénigényes, ezért a megfelelő szerkezetű, porozitású talaj a kívánatos. A gyökérzet számos létfontosságú anyag előállítását végzi, és a növény fejlődésében, teljesítőképességében megatározó szerepe van!

A gyökér környezeti igénye Az oxigénigényes gyökérműködés megfelelő szerkezetű, porozitású talajban működik jól. A jó talajszerkezet feltétele a faj gazdag talajlakó szervezetektől tevékeny, jó tápanyag szolgáltató talaj. A szántóföldön a tarlómaradványok és az évenként akár többszöri magágy készítés, mind a talajéletre, mind a szerkezetre kedvező hatású. Gazdászok számára könyvtárnyi szakirodalom van a talajművelésről, magágy készítésről. Gyümölcsösnél a telepítés előtti forgatás után hajlamosak vagyunk megfeledkezni a talajszerkezetről, talajlazításról. Az ugarolás, a többszöri gépi munka tovább rontja a helyzetet. (A mechanikai altalajlazítás nem terjed, nincs hozzá megfelelő eszközünk ? , vagy a talajlazítók lóerő igényesek, bántják a gyökérzetet ?).

(Az alsó számsor a szilárd részek aránya a talajban) A talaj pórustérfogat növekedésének hatása a kukoricára 28 súly % víztartalmú talajon (Az alsó számsor a szilárd részek aránya a talajban) Dr Szirtes Viktória: Hormonális szabályozás, levéltrágyázás I. Mg. Kiadó, 1984.

Baktérium trágyák szerkezetjavító hatása! Birkás Márta: Talajművelés zsebkönyve Mezőgazda 2010. Baktérium trágyák szerkezetjavító hatása!

A talajszerkezet A talaj szerkezetét a kolloidok határozzák meg a talajszemcsék összeragasztásával. A kolloidok mérete: 1-500 nanométer, ebben a mérettartományban már az atomi erők érvényesülnek. A kolloid felszínén lévő atomok +, vagy – töltése a talajoldatban lévő ellentétes töltésű ionokat megköti, a megkötött ionok a talajoldat összetételét tükrözik. A talajoldatba lévő kationok arányától függ, hogy milyen ionok kötődnek a kolloidokra. A kolloidok vízfelvétellel laza, „szól” állapotba kerülnek, kenőanyagként viselkednek, míg kiszáradva tömörré válnak és ezen „gél” állapotukban ragasztóként viselkednek. A kolloidok a felületükön megkötött kationoktól függően ragasztóanyagként (gél állapot Ca++), vagy kenőanyagként (szól állapot Na+, Mg++) viselkednek. Amikor a talajoldatban, és a kolloidokon a Na+, vagy Mg++ viszonylagos mennyisége (aránya) magas a nedvesedő és kiszáradó talaj tömörödik. A jó szerkezetet a kolloidok azzal tudják biztosítani, hogy a talajszemcséket tartós morzsákká összetapasztják. Ehhez kellenek a szerves kolloidok (humusz, talajélet) és megfelelő Ca ellátottság, a gél állapot biztosításához.

Kolloidok és kationok A kolloidokon lévő kationok mennyisége, és minőségi összetétele a „Kation csere kapacitás” vizsgálattal mérhető. A vizsgálat a „bázikus kationok” (Na+, K+, Mg++, Ca++) mennyiségét adja meg me-ben (milligram-egyenértékben). A kapott adatok a talaj tápanya-szolgáltatására és a talaszerkezetre, az esetleges tömörödés okára, orvoslásin lehetőségére vonatkozóan adnak igen hasznos tájékoztatást. A tápanyag-szolgáltatásra vonatkozóan az AGROFORUM 24. évf. 11. szám 97-98. oldalon megjelent cikk ad ismertetést. Ezt a vizsgálatot a hazai gyakorlatban általában nem kérik. Ennek oka megítélésem szerint az, hogy nincs hozzárendelve „hivatalosan elfogadott” határérték.

Kation csere kapacitás határértékei A vizsgálati adatok határértékeit a szakirodalmi adatokra támaszkodva, vizsgálati tapasztalatai alapján Világi Egyed az alábbi táblázat szerint határolta be: A kicserélhető kationok határértékei Ca++ % Mg++ % K+ % Na+ % Kedvező Arány 60-80 10 12-16 2 6-8 1 1-1,5 Káros 80 % felett 30 % felett 5 % felett

Talaj tömörödés Ha a Na+, vagy Mg++ aránya eléri a káros szintet tömörödik a talaj, mert a tőlük nedvesen állapotba jutó szól, fellazult talajkolloidok kenőanyagként és megszáradva, gél állapot-ban ragasztóként viselkednek. A tömörödés olyan mértékű lehet, hogy a gyökér víz elszívásának pótlására nem tud a nedvesség megfelelő sebességgel áramolni – a talaj nedves állapota mellett aszály tünetet mutat a növény! A Na+, vagy Mg++ (atomszerkezetéből adódóan) nagy hidrát burokkal rendelkezik, növeli a talaj holtvíz arányát és a könnyen kialakuló pangó víz tovább ront a helyzeten. A tömörödött, levegőtlen talajban az oxigénhiány gátolja a gyökérlégzést, ráadásul egyes ionok – elsősorban a Mn++, vagy az Al+++ – reduktív állapotba kerülve súlyos tápanyag felvételi zavart okoznak.

Hogyan segít a sűrített levegős talajlazítás? A magas nyomású levegő diffúz módon lazítja a talajt, minden bizonnyal megnyitja a pórusjáratokat. A bejuttatott levegő megszünteti az oxigén hiányos (reduktív) állapotot, javítja a gyökérlégzést, a káros, reduktív állapotú ionok is oxidálódnak – ez igen gyors folyamat. Az állapot javulás átmenetinek tekinthető, mert nem változtattuk meg a tömörödést létrehozó viszonyokat, ezért a talaj idővel visszarendeződik korábbi állapotába! A javulás tartósabbá tételéhez az optimális kation arányok megváltoztatása kell. A talaj visszarendeződő tulajdonsága miatt a kezelést a helyi adottságoktól függően ismételni kell, ennek szükségét az analitikai vizsgálatok és a növényzet képe alapján lehet eldönteni.

Talajszellőztetés ábrája Talajszellőztetés és lazítás!

A belvíz foltok Ahová a víz összefolyik oda magával viszi a talajból könnyen oldódó Mg++ és Na+ ionokat, azok a kolloidokon felhalmozódnak és vízzáróvá teszik a laposokat. A talajkolloidokon mindig a talajoldatban jelenlévő ionok találhatók (foglalják el a kötési helyeket), ettől biztos a beavatkozások visszarendeződése.

Talajlazító és -levegőztető Mire jó még? Talajjavító és fertőtlenítő anyagok bejuttatására! kártevők és kórokozók elleni talajfertőtlenítésre.