A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben Ifj. Hubai Imre A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben Szolnok, 2014. szeptember 18.
A vidékfejlesztés területei Megújuló energia Helyi termék, helyi piac, háztáji gazdálkodás Falusi- és agro-turizmus Helyi gazdaság Szociális gazdaság, munkahely-teremtés Vidéki társada-lom Együtt-működés Szövet-kezetek Civil összefogás Helyi közösségek Alapszol-gáltatások Vidéki környezet Agrár-környezet Erdő- és vad-gazdálkodás
Többfunkciós vidékfejlesztés Élelmiszer-termelési Ökológiai-környezeti Gazdasági Társadalmi Kulturális
A vidékfejlesztés kihívásai hozzáadott érték és munkahelyteremtés egyidejű növelése környezeti, időjárási kockázatkezelés helyi igényeket és problémákat kezelő, innovatív ötletekre, elképzelésekre épülő vállalkozás- és gazdaságfejlesztés helyi együttműködések megerősítése (gazdálkodók, önkormányzatok, civilek) népességeltartó és népességmegtartó képesség javítása
Fejlesztési szükségletek Életképes gazdaságok megerősítése, szakmai színvonal emelése (szerkezetátalakítás, diverzifikáció) Szakképzés, szaktanácsadás Helyi önkormányzati és civil szerepvállalás erősítése Élőmunka-igényes, magas hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszer-előállítás támogatása (piaci lehetőségek bővítése) Szociális szerepvállalás növelése, vidéki szegénység mérséklése
Vidékfejlesztés támogatása 2014-2020 Átfogó célkitűzések: Mezőgazdaság versenyképessége Fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés Vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztése
Vidékfejlesztés támogatása 2014-2020 Kiemelt nemzeti prioritások: Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben
Önkormányzati szerep Operatív Programok (GINOP, IKOP, TOP, EFOP, KEHOP, KÖFOP, VP) összehangolt megvalósítása a helyi szereplők igényei alapján Helyi szereplők megkeresése, megismerése, igények feltérképezése Támogatási lehetőségek megismertetése a helyi szereplőkkel Helyi igények továbbítása a döntéshozók felé Helyi kezdeményezések felkarolása a NAK-kal együttműködve
A NAK szerepvállalás Teljes termelői lefedettség a tagság által Érdekképviselet megerősítése Szoros együttműködés a szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal Aktív részvétel a megyei és az Országos Osztályok működésében A tagok részvételének ösztönzése a helyi Agrárgazdasági Bizottságok munkájában Információnyújtás a falugazdász hálózaton keresztül Kamarai szolgáltatások bővítése
A NAK szerepe és feladatai Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz, erőforrásokhoz való illeszkedés Tájékoztatás: falugazdász hálózaton keresztül Igényfelmérés: vidéki szereplők megkérdezése Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében
A NAK szerepe és feladatai Összefogás ösztönzése a vidéki szereplők között Értékmegőrző, aktív, innovatív és jól működő vidéki közösségek kialakítása (önszervező képesség fokozása) Helyi erőforrásokra alapozott élelmiszertermelés és a feldolgozás Önellátás bővítésének elősegítése, a munka világába történő visszavezetés Megtermelt felesleg piacra segítése – termelői piacra jutás
Helyi kezdeményezések felkarolása Helyi szereplőkkel való kapcsolatépítés Termelői Piacok Kiállítások, fesztiválok, rendezvények Termelői boltok, csoportos értékesítés