AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR Készült: a MAVESZ évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára Összeállította: Dr. Blazsek István vezérigazgató Eger, október 8. A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatában

1.A múlt öröksége 2.EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 3.Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 4.A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája Tartalom

1. A múlt öröksége 1.1. Telepítési adottságok a gyár iparvidéken létesült a település fokozatosan közelített a gyárhoz a vállalkozás piaci környezete kedvező

1. A múlt öröksége 1.2. Technológiai adottságok, versenyképesség heterogén technológiai struktúra (BAT-üzem & telepítéskor közepes színvonalú technológia) jó minőségű és jól eladható termékek

1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés salaktér ( ) építési és gyártási hulladékok tárolása terhelt terület: ~8,2 ha

1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés (folyt.) ammónia tartalmú hulladékvizek átmeneti tárolása (32 ha) 1970-es évek környezetvédelmi színvonala

1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés (folyt.) Pétisó üzemi hulladékvizek átmeneti tárolása, (2 ha) hulladékvizek feldolgozásra kerültek az üzemi technológia kiegészítéseként

1.4. A környezetterhelés csökkentése (megszüntetése) kiegészítő létesítményekben (XX. sz. utolsó évtizedei) 1. A múlt öröksége AN üzemSzennyvíztisztító (feldolgozó) üzemrész

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában a környezet-minőség fejlesztése iránti igény folyamatosan felértékelődött/felértékelődik (alkalmazottak, környező lakosság, hatóságok) a vállalati vagyon-értékeléskör az EBK-jellegű elvárások az értékelés fontos szempontjai a hosszú távú működtetésben érdekelt tulajdonosok prioritásként kezelik az EBK követelményeket

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.) a fejlesztésekben/beruházásokban a környezetterhelés csökkentési törekvések technológia fejlesztéseken keresztül valósulnak meg (versenyképesség) az üvegházhatású gázkibocsátás törvényi szigorítása mind a vegyipart, mind a többi iparágat fejlesztései újragondolására készteti

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.) a talaj- és talajvíz-szennyezési ügyek törvényi kezelése az állami felelősség jó részét áttolta a vállalati felelősségi körbe évi LIII. törvény a Környezetvédelemről 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a Felszín alatti vizek védelméről

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.2. Az EBK jellegű problémák felértékelődése levegőtisztaság-védelem, elfolyó vizek védelme (1980- ) egészségvédelem, talaj- és talajvíz-védelem (1990- ) EU csatlakozás, új jogszabályok átvétele Vörösiszap-katasztrófa (2010. október 4.)

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.3. Az EBK-t érintő fejlesztések és beruházások a környezetterhelés múltból eredő ügyeinek felszámolása a technológiai rendszereket elhagyó elfolyó vizek és a levegőszennyezés csökkentése a termelés- és üzembiztonság növelése a gyártelepítéstől függő egészségvédelmi követelmények javítása

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.4. A környezetterhelés múltból eredő örökségének (bűneinek) felszámolása, talajszennyezési ügyek Hulladéktároló rekultiváció előtt és után

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése NZrt. régi gyárrész és Huntsman Zrt. területek a terület szennyeződés érzékenységi besorolása: 219/2004 (VII.12.) Korm. rendelet szerint: „fokozottan érzékeny, ill. kiemelten érzékeny” (t: , tv: ) szennyezettségi határértékek 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet szerint: TPH (C 5 -C 40 ) talajra:100 mg/kg, TPH (C 5 -C 40 ) talajvízre: 100µg/l TPH = össz. alifás szénhidrogén

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése (folyt.) a szénhidrogének eredete: szénlepárlás, műbenzin-gyártás ( , volt péti műbenzin gyár) a szénhidrogének a talajba kerültek, illetve az 1944-es bombázások során a területek jelenlegi tulajdonosai nincsenek jogviszonyban az egykori tulajdonosokkal az NZrt. a bírósági út helyett a szennyezés mentesítés mellett döntött

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett talaj/talajvíz szennyezés mentesítő technológia

2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.5. Víz és légszennyezési állapot javítása (alapelvek, stratégiaváltás) az adott üzemi technológia korszerűsítése révén csökkentjük az elfolyó vizek ill. a levegő vegyi anyag terhelését, a régi üzemeket felváltó új üzemekben világszínvonalú környezetvédelmi megoldásokat követelünk meg a szállítótól

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai Technológia fejlesztő beruházások (a tájékoztatás nem teljeskörű) Karbamid üzem: anyag és energiatakarékossági, környezetvédelmi és irányítástechnikai fejlesztések Salétromsav üzem: új üzem építése, régi üzemek leállítása Pétisó Granuláló üzem:új üzem építése, régi műtrágyaüzem leállítása Ammónia üzemanyag-, energiatakarékossági, környezetvédelmi és kapacitásbővítési fejlesztések

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.1. Karbamid üzem (1975) kapacitás: 600 t/nap technológia: Stamicarbon (holland) technológia-fejlesztő beruházások: 1979, 1986, termékminőség javítása anyag és energetikai hatékonyság javítása víz és légszennyezés csökkentése teljes irányítástechnikai korszerűsítés beruházási költség kb. 5 MEUR

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.1. Karbamid üzem (a fejlesztések környezetvédelmi eredményei) ÉvBeruházásokLégszennyezés csökkentésElfolyó vizek szennyezőanyag csökkenés NH3 (kg/t)Por (kg/t)NH 3 (ppm)Karbamid (ppm) 1975Eredeti állapot30-40n.a Recirk abszorber (know how) 8-10n.a Komplex hatékonyság javítás (licenc) 1,571,46<5 BAT értékek 1,5-1,81,1-1,5<10<5

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.2. Salétromsav üzem (2007.) kapacitás: 1800 t/nap technológia: GPN (francia) és Uhde (német) környezetvédelmi innovációs díj: 2008 beruházási költség: kb. 58 MEUR ERU értékesítésből eredő bevétel kb. ~ 26,5 MEUR

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai Év szén- monoxid dinitrogén- oxid nitrogén- oxidok régi üzemek ,03n.a. 1, ,0014,290, ,7011,500, ,5610,000, ,5910,100,45 új üzem 20070,740,040, ,120,040, ,140,100, ,210,070, ,350,080, ,350,040, ,150,080, Salétromsavüzem (fajlagos levegőterhelési adatok kg/termék)

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.3. Pétisó Granuláló üzem (2008.) kapacitás: 1400 t/nap technológia: Uhde (német), ZAK (lengyel), Poittemill (francia) beruházási költség: kb. 33 MEUR

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.4. Pétisó Granuláló üzem (a leállított és az új üzem fajlagos kibocsátási adatai) Leállított AN műtrágyaüzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t) üzem szennyező anyag átlag AN- üzem Σ ammónia0,050,060,370,230,120,100,16 Σ szilárd anyag0,510,491,031,290,990,830,86 üzem szennyező anyag átlag CAN- üzem Σ ammónia0,280,150,230,190,210,230,260,22 Σ szilárd anyag0,180,110,170,120,070,090,170,13 Új Pétisó Granuláló üzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t)

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem (1975) kapacitás: 1200 t/nap technológia: M.W.Kellogg (ma KBR) technológia korszerűsítő beruházások: kapacitás növelése, energiafelhasználás csökkentése, környezetterhelés csökkentése beruházási költség kb. 25 MEUR

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem (ÜHG kibocsátás „különleges” szabályozása) meghatározó nem az üzemi CO 2 és N 2 O kibocsátás, hanem a fajlagos energiaigény (energetikai hatékonyság) az EU legjobb 10 Ammónia üzeme alapján meghatározták 2013-tól az ún. benchmark értéket, s ettől függ, hogy ki értékesít, ki vásárol kibocsátás csökkentési egységet az erősek felhasználták érdek érvényesítő helyzetüket, a jó pozícióban lévők még jobbak, a gyengék még gyengébbek lesznek

3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem Kapacitás és energiahatékonysági jellemzők (ETS III. számított benchmark; 28,7 GJ/t NH 3 )

4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra az EBK jellegű beruházások klasszikus befektetés/üzleti előny alapon soha nem térülnek meg, ezért azokat integrálni kell az adott egység technológiai fejlesztései közé a vállalat évtizedek óta egyre növekvő összegeket fordít EBK célokra a munkahelyi biztonság és egészségvédelem erkölcsi kényszere nő a törvénynek megfelelési igény minden komoly vállalkozásnál prioritás

4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra (folyt.) a tűzvédelmi, biztonságtechnikai fejlesztések támogatják a vagyon védelmét és a termelésbiztonságot, azaz az eredményesebb működést a BAT szerinti technológiák alkalmazása – a hatékonyság javítása következményeként – javítja a vállalkozás versenyképességét nemzeti és nemzetközi céloknak megfelelés követelménye

4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.2. EU klíma és energetikai bizottsága előtt „várakozó” témák évi kibocsátási szinthez képest 40%-os csökkentés 2030-ra (ammónia, salétromsav) a megújuló energiaforrások részaránya érje el a 27%-ot, az energetikai hatékonyság javulási cél 30%, nem kötelező érvényű célkitűzés (ammónia)

4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? az EBK jogszabályoknak a versenytársakkal egy időben és egyenlő mértékben feleljünk meg, az EBK kötelezettségeknek eleget tétel igazodjon a vállalkozás üzleti lehetőségeihez a törvényalkotók érezzék azt, hogy az új követelmények összhangban vannak a nemzeti/vállalati teherbíró képességgel, s nem rombolják le a versenyképességet

4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? (folyt.) a törvény alkotókkal meg kell értetnünk, hogy nem baj, ha van egy késésünk a fejlett nyugattal szemben az EBK kötelezettségek teljesítésekor, s forrásainkat e helyett – részben – ipari és technológiai felzárkózására fordítjuk, nem az EBK fejlesztésekben kell eminensnek lenni, hanem a versenyképességben!

5. Elismerés, tanúsítvány

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatában