KÉSZÍTMÉNYVÁLASZTÁS GAZDASÁGI SZEMMEL NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA (Budapest, 2013. június 22.) Dr. Ózsvári László

Bevezetés A közgazdaságtan, alapvetően a döntéselemzés folyamatát segíti elő, oly módon, hogy alapelveket nyújt a gazdasági szempontok figyelembevételére. Tipikus döntési szituációk az állatorvosi munka során (közgazdasági szempontból): Hogyan és milyen mértékben csökkenthető egy betegség kockázata? Milyen megelőzési programmal csökkenthető minimálisra bizonyos betegség okozta veszteség? Mekkora veszteség kerülhető el egy megelőzési programmal és mennyibe kerül? Hogyan tudjuk kiválasztani az optimális állatorvosi szolgáltatást? (pl. melyiket válasszuk a különböző kezelések közül?)

TERMELÉSI FÜGGVÉNY, GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ALAPJAI

Termelési függvény Termelési függvény (production function) kifejezi a termelési folyamat során felhasznált termelési tényezők (inputok) és a kibocsátott termékek (outputok) mennyisége közötti kapcsolatot; jelzi, hogy az input tényező(k) különböző mennyiségével, mennyi outputot tudunk előállítani bizonyos idő, pl. egy év, alatt. Y = f (X1 X2, …Xn); Xi = input (pl. állat-egészségügyi szolgáltatás) Y = előállított termék (pl. testtömeg-gyarapodás) Ez a függvény azt mutatja, hogy a termék mennyisége Y függvénye a változó input X1 mennyiségének és a változatlan (fix) inputok X2 -től Xn –ig adott szintjének.

TP, MP és AP Össztermék (total product, TP): az előállított termékek összessége. Határ - marginális - termék (marginal product, MP): az az össztermék többlet (növekmény), amely az adott inputtényező felhasználásának egy egységnyi növelésével állítható elő. Átlagtermék (average product, AP): megmutatja, hogy átlagosan mennyi termék jut az egység inputra. Oly módon számítható, hogy az összterméket elosszuk a felhasznált input tényező mennyiségével.

Össztermék (Súlygyarapodás - dkg) Antibiotikum kezelés hatása a szarvasmarhák testtömeg-gyarapodására (elméleti termelési függvény) Dózisok száma Össztermék (Súlygyarapodás - dkg) Átlagtermék (dkg/dózis ) Marginális termék (dkg/dózis) 1 10 2 30 15 20 3 60 4 100 25 40 5 130 26 6 150 7 140 -10 8 120 -20

Antibiotikum kezelés hatása a szarvasmarhák hízékonyságára (elméleti termelési függvény)

Költségfüggvények és gazdasági döntés Költségek fajtái: Változó költség (Variable Cost - VC): Mindazok a költségek, amelyek nagysága függ a termelés nagyságától. (pl. takarmány, gyógyszer, időszakos munkaerő, állatorvosi szolgáltatás) Állandó költségek (Fixed Cost - FC): Mindazok a költségek, amelyek nagysága nem függ a termelés nagyságától. (pl. bérleti díj, munkabér, amortizáció)

Költségfajták és profitmaximalizálás Összes változó költség: TVC = Px1x1 Px = input ára Összes állandó költség: TFC = Pxixi Összes költség: TC = TVC + TFC Átlagos állandó költség: AFC = TFC / Y Átlagos változó költség: AVC = TVC / Y Átlagos összes költség: ATC = AFC + AVC Marginális költség: MC = TC / Y Minden újabb egységnyi output többel növeli az összes bevételt az összes költségnél, ha MC  MR (Py). Py = output ára A haszon akkor a maximális, ha marginális költség egyenlő a marginális bevétellel (MC = MR (Py)).

Antibiotikum kezelés (elméleti termelési függvény) költségei X1 dózi-sok Y kg TFC EUR / állat TVC TC AFC EUR / kg AVC EUR / kg ATC EUR / kg MC EUR / kg 100 – 1 10 110 10,00 1,00 11,00 2 30 20 120 3,33 0,67 4,00 0,50 3 60 130 1,67 2,17 0,33 4 40 140 0,40 1,40 0,25 5 50 150 0,77 0,38 1,15 6 160 1,07 7 70 170 0,71 1,21 8 80 180 0,83 1,50

Költséggazdálkodás Összköltség (ÖK)  ÁK + VK Költséggazdálkodás: Lényege a ráfordítás-hozam viszonyok vizsgálata. Feladata annak biztosítása, hogy a költségek kisebb mértékben növekedjenek, mint a termelési érték. Hozam: a piacon értékesített termelési kibocsátás. Ráfordítás: a termeléshez felhasznált inputok természetes mértékegységben kifejezett mennyisége. Termelési érték (TÉ)  Hozam x Ár

Reagálási fok r (reagálási fok) = Költségváltozás (%) / TÉ változás (%) Példa: Ha a tartástechnológiai változtatás révén a TÉ 20%-kal nő, a költségek pedig 16%-kal, akkor lényegében költségcsökkenés következik be. r = 16 / 20 = 0,8 Az r mutató azt jelzi, hogy 1%-os termelési értékváltozás 0,8%-os költségnövekedéssel jár együtt, ami egyidejűleg 20%-os eredményjavulást is jelez.

1. kérdés: Az alábbi állítás igaz vagy hamis 1. kérdés: Az alábbi állítás igaz vagy hamis? Ha az r mutató értéke 0,98, akkor 1%-os termelési értéknövekedés 0,98%-os költségnövekedéssel jár együtt, vagyis megérte az új program bevezetése. A) Igaz B) Hamis

Jövedelmezőségi mutatók értelmezése és értékelése Üzemi jövedelem: az éves szinten értékesített termelési értéknek és az összköltségnek a különbsége. Üzemi jövedelem  TÉ - ÖK Fedezeti hozzájárulás (FH)  TÉ - VK. Üzemi jövedelem  FH - ÁK A jövedelem, a TÉ és a FH értelmezhető az egész üzem szintjén, de kimutatható a termelési szakaszokra, a termelés kisebb egységeire, egy állatra, pl. tehénre, illetve egy kg v. l értékesített termékre vetítve (fajlagos mutatók). A fajlagos mutatók segítségével a különböző üzemek termelési eredményei és jövedelmezősége összehasonlítható.

Hagyományos (önköltség- és) jövedelemszámítás Telepi jövedelem kalkulálásának legegyszerűbb módja. Az összes felmerülő költséget és bevételt figyelembe vesszük a telepen. A telep jövedelmezőségnek kezdeti felméréséhez megfelel. Azonban ez a módszer számos részletet figyelmen kívül hagy, nem elég részletes. Legnagyobb hiányossága, hogy a vállalkozást egységes egészként kezeli, holott a legtöbb telep különböző gazdálkodási egységek kombinációjaként épül fel. A különböző gazdálkodási egységeket általában az ott előállított termék alapján azonosítják.

Fedezeti hozzájárulás alkalmazása Egy vállalkozás tervezésénél, irányításánál és ellenőrzésénél alapvető, hogy az egyes gazdálkodó egységek tevékenységét külön-külön is folyamatosan tudjuk figyelni. Fedezeti hozzájárulás előnyei: részletes számadatokat szolgáltat, miközben megoldja az általános rezsiköltségek besorolásából eredő nehézségeket; és elkerüli a gazdálkodási egység termelésének változásával együtt változó és a változatlan költségek elszámolása között felmerülő zavarokat.

HOGYAN TUDJUK KIVÁLASZTANI A GAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOT? Számos módszer rendelkezésre áll a gazdasági elemzések elvégzésére két vagy három választási lehetőség vagy még valósághűbb és komplikáltabb szituációk esetén is: Alapmódszerek: résztervezés, költség-haszon elemzés, döntéselemzés (döntési fa);

RÉSZTERVEZÉS Abban az esetben célszerű alkalmazni, ha egy olyan állományszintű állat-egészségügyi beavatkozás gazdasági hatásait vizsgálom: aminek az eredménye rövidtávon jelentkezik, kicsi kockázata, nem érinti az egész farm működését, ill. nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat komplexebb módszerek alkalmazására. A telep és a gazdálkodási egység termelésében bekövetkezett változás hatására a jövedelemben beállt változást úgy becsüli meg, hogy: csak azokat a költségeket és bevételeket veszi figyelembe a számításnál, amelyek változtak, nem kalkulálja az összes bevételt és az összes kiadást. Különösen hatékony a vállalkozásban bekövetkezett relatíve kis változások elemzésére: - pl. állomány-egészségügyi programok - RESCALF (!)

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (1) Ha a gazdasági vagy az állat-egészségügyi döntések kihatásai HOSSZÚ TÁVÚAK, akkor a döntési folyamat során a költség-haszon elemzés a legmegfelelőbb elemzési módszer. A költség-haszon elemzés a hosszú távú programok - mint pl. beruházások vagy vakcinázási programok - jövedelmezőségét határozza meg. Hosszú táv: abban az esetben beszélünk róla, ha az elemzési időtávot egy további évvel meghosszabbítva az egyes programok jövedelmezőségi rangsora nem változik meg.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (2) Az elemzési módszer főbb elemei: a költségek és a bevételek meghatározása, a diszkont ráta meghatározása, a megfelelő döntési kritérium kiválasztása. Ha a program megvalósításának hatásai naturális mutatókban kerülnek kifejezésre, akkor ezeket pénzben is ki kell fejezni. A költségek és bevételek jelentkezésének időpontja általában különbözik az egyes beruházási alternatívák, vagy mentesítési stratégiák esetén, ami megnehezíti az összehasonlítást. Ezért a jövőben jelentkező költségek és bevételek jelenértékét kell kiszámítani, azaz ezeket diszkontálni (leszámítolni) kell, mivel a jelenértékek már összehasonlíthatók.

2. kérdés: Melyik ér többet. 100 euró most vagy 1 év múlva 2. kérdés: Melyik ér többet? 100 euró most vagy 1 év múlva. A) Most B) 1 év múlva

Jelenérték és diszkontálás (1) A pénz időértéke: 100 ezer Ft-nak, amit egy év múlva kapunk meg kisebb az értéke, mint annak, amit most megkapunk, hiszen ez utóbbi a bankba helyezve vagy másképpen befektetve hasznot hozhat a számunkra. PV = FV / (1 + r/100)n ahol: FV = future value - jövőbeli pénzösszeg (költségek és bevételek) r = éves diszkont ráta vagy kamatláb (%) n = jövőbeni évek száma PV = present value - a jövőbeli pénzösszeg jelenértéke (költségek és bevételek) Példa: Mennyi 100 EUR jelenértéke, amit egy év múlva kapunk meg, abban az esetben, ha a kamatláb 5%? 95 EUR (PV) = 100 EUR (FV) / (1 + 5/100)1

Jelenérték és diszkontálás (2) Ha diszkont ráta nagy, mindazok a programok, amelyeknek indulási tőkeszükséglete nagy és a kezdeti években csak kis jövedelmet produkálnak, hátrányban vannak azokkal a programokkal szemben, ahol ez fordítottan alakul. A diszkont ráta nem veszi figyelembe az inflációt és ezért a jövőbeli árak sem tartalmazzák, hanem a jelenlegi értéken kerülnek beszámításra (az inflációs ráta alakulását igen nehéz előre jelezni). A diszkontálás során reál kamatlábat alkalmazunk, ami az aktuális nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége.

Programok költség-haszon elemzésének menete Első lépés: A program vagy beruházás megvalósítása esetén fellépő költségek és bevételek meghatározása. Második lépés: Döntési kritérium meghatározása. Harmadik lépés: Döntés meghozatala. Alapvető döntési kritériumok: Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV), Költség-haszon arány (Benefit-Cost ratio, BC ), Befektetés megtérülése (Return on Investment, ROI) Belső megtérülési kamatláb (Internal Rate of Return, IRR).

B/C és ROI Költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio – BC): bevételek/költségek Az egységnyi költségre jutó bevételek nagyságát jelzi. Program gazdaságilag megtérül ha >1. Példa: 100.000/25.000 = 4 Befektetés megtérülése (Return on investment - ROI): (bevételek – költségek)/költségek x 100 Megtérülést mutatja %-ban. (100.000 – 25.000)/25.000 x 100 = 300% (3:1)

Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (1) Program jellemzői: Négy évre tervezünk. A költségek és bevételek millió Ft-ban vannak kifejezve. A reál kamatláb éves szinten 5% a) 0,95 = 1 / (1+5/100)1 b) 25.7 = 0.95 * 27

Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (2) NPV – Nettó Jelenérték (Net Present Value) NPV =  bevételek jelenértéke -  költségek jelenértéke A nettó jelenérték az adott beruházás, vagy vakcinázási program jelenlegi értékét fejezi ki, de nem jelzi a bevételek és költségek relatív nagyságát. A költséges programok esetében előfordulhat, hogy a nettó jelenérték viszonylag nagy, habár a bevételek csak kismértékben nagyobbak, mint a költségek. NPV = = (46.8 - 48) = - 1,2 millió Ft Miközben a nem diszkontált bevételek nagyobbak, mint a költségek.

Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (3) Költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio – BC) Költség-haszon arány =  bevételek jelenértéke :  költségek jelenértéke A költség-haszon arány a bevételek és a költségek jelenértékének egymáshoz viszonyított nagyságát fejezi ki. Jelzi az egységnyi költségre jutó bevételek nagyságát. Hátránya, hogy az egyes programok megvalósításához szükséges befektetés nagysága segítségével nem hasonlítható össze, ami viszont fontos döntési kritérium lehet (pl. szűkös anyagi források esetén). Költség haszon arány = = (46,8 / 48) = 0,975 (valamivel kisebb, mint a minimálisan elvárható 1).

Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (4) Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return - IRR) A belső megtérülési ráta azt a diszkontlábat jelzi, amelyiket a számítások során alkalmazva a program nettó jelenértéke nullával egyezik meg. Előnye, hogy az így az alternatív lehetőségek könnyen összehasonlíthatók a reál kamatlábbal, továbbá, hogy nem okoz gondot a diszkontláb meghatározása. A fő hátránya, hogy nehezen számítható (iterációs módszer). Egyes esetekben nem létezik megoldás, pl. ha a bevételek kisebbek, mint a költségek. Belső megtérülési ráta = 3,7%

Költséghatékonyság elemzés A költség-haszon elemzés módosított formája a költség-hatékonyság elemzés: Abban az esetben alkalmazzák, amikor a várható bevételek nagyságát igen nehéz előre jelezni. Alapelve, hogy az adott eredményt a lehető legkisebb költségekkel érjük el. Például állomány-egészségügyi programok oly módon is értékelhetők, hogy az egy évben értékesített tej mennyiségét vesszük figyelembe. Előnyt az a program kap, amelyik esetében: egységnyi költségekre a legtöbb tejet értékesítjük, vagyis adott tejmennyiséget a legkisebb költséggel értük el.

Egyéb döntési szempontok Némely esetben a költségek és a bevételek naturális mutatókban nem fejezhetők ki, így ezek értékét nehéz felbecsülni. Ilyenek: az állatok szenvedésének csökkentése, a humán-egészségügyi kockázat csökkentése, a gyógykezelés eredményeként létrejövő környezetszennyezés stb. Még abban az esetben is, ha nem feltétlenül szükséges ezek figyelembevétele a gazdasági elemzésbe, a döntés meghozatalnál igen fontos szempontok lehetnek.

3. kérdés: Az alábbi állítás igaz vagy hamis 3. kérdés: Az alábbi állítás igaz vagy hamis? Abban az esetben, ha az alapcélunk az hogy a befektetésünk megtérülése maximális legyen, akkor a nettó jövedelem alapján döntünk. A) Igaz B) Hamis

KÉSZÍTMÉNYVÁLASZTÁS (NPV, B/C, IRR) ESETTANULMÁNY

ESETTANULMÁNY –BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (1) A BRDC elleni vakcinás védekezési program keretében két szóba jöhető vakcinázási stratégia A és B közül kell választani. A betegség okozta veszteséget a termelés csökkenése jelenti. A vakcinázási programmal realizálható többletjövedelmet a kieső veszteségek adják. A költségek a vakcinázási program közvetlen költségeit tartalmazzák. Azt feltételezzük, hogy a költségek és a bevételek az év végén jelentkeznek.

ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (2) A vakcinázás (mFt) B vakcinázás (mFt) Év Költségek Bevételek 1 20 2 10 8 3 7 14 4 6 18 5 23 Reál kamatláb: 5% Számítsa ki a diszkont faktort az 1. és 2. évre! 1. év: 1 / (1 + 5 / 100)1 = 0,95 2. év: 1 / (1 + 5 /100)2 = 0,91

ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (3) JELENÉRTÉKEK Diszkont A vakcinázás B Vakcinázás Év faktor Költségek Bevételek 1 0,95 ? 0,00 1,90 2 0,91 9,07 7,26 2,72 3 0,86 6,05 12,09 3,46 5,18 4 0,82 3,29 14,81 4,11 5,76 5 0,78 18,02 4,70 10,97 Összesen 52,18 25,58 Számítsa ki a hiányzó értékeket!

ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (4) JELENÉRTÉKEK Diszkont A vakcinázás B Vakcinázás Év faktor Költségek Bevételek 1 0,95 20 x 0,952 = 19,05 0,00 1,90 2 0,91 9,07 7,26 2 x 0,907 = 1,81 2,72 3 0,86 6,05 12,09 3,46 5,18 4 0,82 3,29 14,81 4,11 5,76 5 0,78 18,02 4,70 10,97 Összesen 37,46 52,18 15,99 25,58 Számítsa ki a hiányzó értékeket!

ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (5) Számítsa ki a hiányzó értékeket! A vakcinázás B vakcinázás Nettó jelenérték 14,72 ? Költség-haszon arány 1,60 Belső megtérülési ráta 23,90 >=80

ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (6) Számítsa ki a hiányzó értékeket! A vakcinázás B vakcinázás Nettó jelenérték 14,72 25,58 – 15,99 = 9,59 Költség-haszon arány 52,18 / 37,46 = 1,39 1,60 Belső megtérülési ráta 23,90 >=80

ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (7) A nettó jelenérték alapján melyik vakcinázás kedvezőbb? A A költség-haszon arány alapján melyik vakcina alkalmazását javasolhatjuk? B Milyen reál kamatláb mellett egyeznek meg az A vakcinázás költségei és bevételei? 23,90 Összességében melyik vakcinázást javasolná, ha a rendelkezésére álló pénz nem korlátozó tényező?

ESETTANULMÁNY – Érzékenység vizsgálat (1) Számítsa ki a hiányzó értékeket, ha a reál kamatláb 14%-ra nő! JELENÉRTÉKEK Diszkont A vakcinázás B vakcinázás Év faktor Költség Bevétel 1 1,75 0,88 2 7,69 6,16 2,31 3 0,67 4,72 9,45 2,70 4,05 4 0,59 2,34 10,66 2,96 4,14 5 0,52 11,95 3,12 7,27 Összesen 38,21 18,65

ESETTANULMÁNY – Érzékenység vizsgálat (2) Számítsa ki a hiányzó értékeket, ha a reál kamatláb 14%-ra nő! JELENÉRTÉKEK Diszkont A vakcinázás B vakcinázás Év faktor Költség Bevétel 1 0,88 17,54 1,75 2 0,77 7,69 6,16 1,54 2,31 3 0,67 4,72 9,45 2,70 4,05 4 0,59 2,34 10,66 2,96 4,14 5 0,52 11,95 3,12 7,27 Összesen 32,33 38,21 12,07 18,65

ESETTANULMÁNY – Érzékenység vizsgálat (3) A vakcinázás B vakcinázás Nettó jelenérték 5,88 6,58 Költség-haszon arány 1,18 1,54 Melyik stratégiát javasolja? B stratégia

Köszönöm a figyelmet!