Alternatív vitarendezés a gyakorlatban Előadás a Biztonságos Iskola Konferencián 2008. 12. 04. Budapest Előadó: Fellegi Borbála Tanácsadó OFI - Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat Linking text: after overview, challenges, hot issues, supportive factors Clear summary Exciting examples, country samples Referring to the AGIS and to the practice time to time Beginning: it’s a project, not a research Detailed introduction at the front page about my role as well Democratic model

Szubjektív emlékek egy konferenciáról magunkra hagyottság (tanárok, diákok egyaránt) az „áldozat” – „elkövető” – „megfigyelő” szerepek váltakozása egy ember esetében (iskolában, otthon) dezintegráció – elszigeteltség (diák, szülő, tanár, iskola, település szintjén) szabályok mögött meghúzódó egyéni szükségletek: felismerjük-e ezeket?

Az alternatív vitarendezés kommunikációja Hogyan válaszolunk a sérelemokozásra? K O N T R L ELLEN VELE Büntető Resztoratív NINCS NEKI Elhanyagoló Megengedő T Á M O G A T Á S O’Connor - Wachtel (1999)

Formális Súlyos Enyhe Informális A gyermekekkel kapcsolatos problémák kezelése – Vele vagy érte? Formális Súlyos Zárt Int. Ható- sági beav. Hátrányokat kompenzáló szolgáltatások A társadalompolitika alrendszerei: ISKOLA, család-, gyermek-, ifjúságsegítés, közösségépítés Enyhe Informális

Viták a közoktatási intézmények világában 1. Diák – diák közötti konfliktus 2. Diák (szülő) – intézmény (pedagógus) között Pedagógiai kérdések (osztályozás) Bántalmazás, fegyelmezés, erőszak „Egyenlő bánásmód” sérülése, diszkrimináció 3. Tanár – intézmény közötti viták 4. Igazgató és munkáltatója (önkormányzati testület) közötti viták 5. Intézményi rendszer átszervezése: integráció, iskolabezárás, összevonás intézmény(ek) és fenntartók közötti vita az érintett intézmények közötti vita fenntartók közötti vita

Alternatív vitarendezés MEDIÁCIÓ RESZTORATÍV GYAKORLATOK F É9 Mediátor É1 É8 É2 É7 É3 É6 É4 É5 Egyik Fél Másik Fél F: Facilitátor É: Érintett fél

Technikák Külső személy bevonása nélkül (informális) Érzelmi alapú kijelentések E/1-ben (figyelem, visszajelzés az egyéni döntésekről, hatásairól, érzelmekről, szükségletekről) Resztoratív párbeszéd (érzelmek, szükségletek kifejezése sérelmet okozó helyzetekben) Külső személy bevonásával (formális) Tanácsadás Moderálás Mediáció (Közvetítés) Formális (resztoratív) helyreállító szemléletű gyakorlatok (konferencia-modellek, kör-modellek)

Közös alapelvek I. ÖNKÉNTESSÉG PÁRTATLANSÁG: a mediátor/facilitátor /konfliktuskezelő nem érdekelt egyik fél oldalán sem (összeférhetetlenség!) TITOKTARTÁS ERŐEGYENSÚLY: azonos hangsúly minden érintett szempontjain/szükségletein (materiális és szimbolikus szükségletek egyaránt) Az érintett felek KÖZVETLEN RÉSZVÉTELE a folyamatban Lehetőség az esetleges sérelemokozás jóvátételére → aktív felelősségvállalás támogatása Támogató személyek bevonása erőforrásbővítés

Közös alapelvek II. Strukturált megbeszélés: 1.) a konfliktus kialakulásának körülményeiről (mi történt?) 2.) a konfliktus egyéni hatásairól (Kire milyen hatással van?) 3.) a jövőbeni megoldásról (Kinek mire van szüksége a megoldás során?) Szakaszok: 1.) Esetküldés, 2.) Előkészítés 3.) Találkozó 3.) Utánkövetés Kockázatfelmérés Megfelelően képzett konflktuskezelő (facilitátor/mediátor) Felek teljeskörű tájékoztatása, választási lehetőség számukra Minden érintett bevonása, a megállapodás mindenki megállapodása legyen

Miben tud segíteni az OKSZ Miben tud segíteni az OKSZ? Viták megelőzésében, rendezésében, a bizalom, a kommunikáció és a kapcsolatok helyreállításában. Hogyan? Vitarendezésben felkészült, képzett, pártatlan konfliktuskezelő bevonásával. Szolgáltatások: tanácsadás, mediáció, moderálás, egyéb AVR technikák. Kinek? Az ország valamennyi köz- és felsőoktatási intézménye számára. Mennyiért? Ingyenesen (12 tárgyalási napra).

Mit várunk el a felektől a tárgyalás előtt és alatt? biztonságérzet; önbizalom, pozitív énkép; felelősségvállalás; őszinteség; a saját szükségletek feltárásának képessége; nyílt érdekartikuláció a vállalt szerepnek megfelelően; bizalomra való képesség; közösségérzet; tisztelet, a másik elismerése; törődés egymás iránt; a másik oldal szempontjainak meghallgatása és meghallása; együttműködés; a konfrontáció és támogatás (befogadás) együttes képviselete; belátásra és tanulásra való ösztönzés; esély felkínálása a jóvátételre; kommunikációs készségek; hit a nyerő–nyerő kimenetel fontosságában; nyitottság és bizalom a külső és független „közvetítő” beengedésére; partneri kommunikáció; igény a külső értékelésre és visszajelzésre; a gyakorlat során a mögöttes elvekre való folyamatos reflexió; az egyéni és önkéntes vállalások szorgalmazása és figyelembevétele.

MAGUNK VAJON KÉPVISELJÜK-E EZEKET AZ ELVEKEKET MINDENNAPI MUNKÁNK SORÁN (családtagjainkkal, munkatársainkkal, tanítványainkkal)?

1. Az alternatív vitarendezés egy lehetőség, hogy – mielőtt KONKLÚZIÓ 3 PONTBAN 1. Az alternatív vitarendezés egy lehetőség, hogy – mielőtt még hatósági eszközökhöz nyúlnánk – konfliktusainkat békés eszközökkel, párbeszédre és együttműködésre építve kezeljük. Ha nem működik, még mindig fordulhatunk a hatóság felé. 2. Mindezzel a vitarendezés nemcsak humánusabb, de gyorsabb is. Mindenki számára az optimális kimenetelt biztosíthatja, a megoldás pedig nagy valószínűséggel a jövőben is fenntartható. 3. Az oktatásügy szereplőinek – különös tekintettel a pedagógusokra – egyéni felelősségük van abban, hogy mindennapi munkájukkal a lehető legnagyobb mértékben támogassák a békés konfliktuskezelés iskolai alkalmazását, és ezzel elősegítsék, hogy a jövő generációi e technikákat már életük természetes részeként alkalmazzák.

OFI – Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fellegi Borbála OFI – Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat www.oksz.info