Nagy térbeli felbontású műholdas szárazság-index trendek vizsgálata a Kárpát-medence térségében 2000-2011 között Orvos István Péter Homonnai Viktória Jánosi.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

Szimulált klímaváltozás hatása a talajlégzésre homoki erdőssztyepp vegetációban 1Lelleiné Kovács Eszter, 1Kovácsné Láng Edit, 2Kalapos Tibor, 1Botta-Dukát.
Energia – történelem - társadalom
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás előrejelzése
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
MEH - MAKK konferencia és fórum 1 Egy hazai fejlesztésű terhelésbecslő és szélerőmű termelésbecslő szoftver Bessenyei Tamás
Készítette: Góth Roland
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika November 22. Kaposvár PhD hallgató SZIE Enyedi György Regionális.
KOVÁCS Viktória, GÁBOR Anita, MARTOS Éva
Klímaváltozás – a XXI. Század kihívása Magyarországi Klímacsúcs Budapest, február 27. Klímaváltozás és növénytermesztés Jolánkai Márton Szent István.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Szennyezőanyagok légköri terjedése
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A globális klímaváltozás
Felszíni és felszín alatti víz monitoring
© Gács Iván (BME) 1 Szennyezőanyagok légköri terjedése A terjedés időbeli folyamatai BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – Magyarországon Istovics Krisztina
TÁMOP A-11/1/KONV projekt „Telemedicína fókuszú kutatások Orvosi, Matematikai és Informatikai tudományterületeken” Magzati szívhang monitorozása.
Készítette: Kálna Gabriella
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
Halálozási adatok elemzése Direkt standardizálás gyakorlat
Leíró éghajlattan.
A népesség térbeli eloszlása
III. előadás.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
A vízkörforgás Dr. Fórizs István.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd.
Idősor elemzés Idősor : időben ekvidisztáns elemekből álló sorozat
Környezeti monitoring Feladat: Vízminőségi adatsor elemzése, terhelés (anyagáram) számítása Beadás: szorgalmi időszak vége (dec. 11.), KD: dec. 21.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Síkvidéki domborzatelemzés alkalmazhatóságának vizsgálata a belvíz előfordulás gyakoriságának értékelésében Tóth Károly, Tamás János, Bíró Tibor DE ATC.
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
Korreferátum Herczeg Bálint: Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata Horn Dániel Tudományos munkatárs Hétfa műhely, Budapest, 2014.
Vízminősítés és terhelés számítás feladat
A földrajzi övezetesség
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR.
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár
IPCC jelentés – várható hazai változások
Klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László BME, november 25. „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” TÁMOP C-11/1/KONV
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Rekord statisztikák Készítette: Komjáti Bálint IV. évf. fizikus hallgató (ELTE-2006) Györgyi Géza: Extrém érték statisztikák előadásán tartott szemináriumára.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Szélenergetikai számítások az ETA mezoskálájú modell alkalmazásával
Modell tartomány (végleges?)
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
A termőföldek másik nagy ellensége az erózió mellett az elsivatagosodás, amely folyamat során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik,
Szalai Sándor UNCCD CST, HUCID
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Adatfeldolgozási ismeretek környezetvédelmi-mérés technikusok számára
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
Előadás másolata:

Nagy térbeli felbontású műholdas szárazság-index trendek vizsgálata a Kárpát-medence térségében között Orvos István Péter Homonnai Viktória Jánosi Imre ELTE TTK Regionális Tudásközpont 8000 Székesfehérvár, Irányi Dániel u. 4.

Szárazság ● Kiemelt fontosság Klímaváltozás  Globális átlaghőmérséklet emelkedése ● Szárazság társadalmi hatásai: – aszály  mezőgazdaság  éhezés  ipar  termelés  mindennapi élet  mindenhez víz kell ● Befolyásoló tényezők: – csapadék (mennyiség, eloszlás) – talaj tulajdonságai – szél... ● Bevezetésének okai: – népességszám nő  vízszükséglet nő  – átlaghőmérséklet emelkedik  súlyosabb, hosszabb szárazságok

Fontosabb szárazság-indexek ● Regionális és globális becslésekhez ● Nagymennyiségű bemenő adat  rendelkezésre álló vízmennyiség becslése ● SPI (Standardizált csapadék-index): – bemenő adat: csapadék – korlátai: egy bemenő adat, hosszú időskála ● PDSI (Palmer-féle szárazság-index): – bemenő adatok: csapadék, hőmérséklet, talajnedvesség – korlátai: közepesen száraz területekhez kifejlesztve ● DSI: – műholdas mérések (párolgás + növénytakaró) – mindenhol alkalmazható

DSI (Drought Severity Index) ● 2 műhold poláris pályán: – időben és térben folyamatos adatsor – vegetáció és légköri vízoszlop spektrális mérése ● Adatok jellemzői: – Fő összetevők: párolgás (ET/PET) + vegetációs index (NDVI) – 2 felbontás: 0.5° és 0.05° (≈ 5.5 km) – Mért tartomány: D.sz. 60° – É.sz. 80° – Időbeli felbontás: 8 nap (2000 – 2011) – Mért értékek  Standardizált index: negatív trend  száradás pozitív trend  nedvesedés

Éves DSI mérések átlagai Mu et al. A remotely sensed global terrestrial Drought Severity Index (BAMS, vol. 94, number 1, jan.)

● Módszer: – adatsorok kis(ebb) részekre osztása és véletlen keverése (permutációk előállítása) – keverés előtti adatokkal való összehasonlítása Permutációs teszt DSI adatsorokra

– 12 évnyi DSI adatsor random permutálása (100-szor, 1000-szer) – földrajzi rácspontonként külön-külön – éven belüli idősorrend változatlan marad – lineáris illesztések a nyers és kevert idősorokra – kérdés: az eredeti meredekségek elhelyezkedése a kevertekhez képest? – feltevés: léteznek olyan helyek, ahol m i > M n i + 2σ, vagy m i < M n i - 2σ Permutációs teszt DSI adatsorokra ● 100 ■ 1000 ♦ ● eredeti

Globális feldolgozás ● Globálisan db DSI rácspont ● Vizsgált tartomány: D.sz. 60° – É.sz. 80° ● Véletlen keveréses teszt és trendelemzés ● Szignifikáns (2σ) találatok: ~17.3% – negatív trend: ~12.0% – pozitív trend: ~5.3%

Globális meredekségtérkép a szignifikáns adatpontokra ● Összefüggő, szignifikáns területek: – Argentína– Közép-Ázsia– Indokína – India– Közép-Afrika– Észak-Afrika DSI/év

Globális meredekségek hisztogramja 1000 keverésnél – kék: összes meredekség – vörös: szignifikánsak (2σ) meredekségei – narancs: kevert 1000 átlag meredeksége

Meredekségtérképek 2σ esetre DSI/év

Kárpát-medence meredekségei DSI/év ● Szignifikáns adatpontok száma: kb. 1.1% ● Nincs nagyobb, összefüggő és kimutatható változás

Meredekségek eloszlása ● Szignifikáns adatpontok száma: kb. 1.1% ● Nincs nagyobb, összefüggő és kimutatható változás

J. Bartholy, R. Pongrácz, I. Pieczka and Cs. Torma (2011). Dynamical Downscaling of Projected 21st Century Climate for the Carpathian Basin, Climate Change - Research and Technology for Adaptation and Mitigation, Dr Juan Blanco (Ed.), ISBN: , InTech, DOI: / A 20%-ot meghaladó havi pozitív csapadék anomáliák várható előfordulási gyakorisága a Kárpát-medencében

Köszönöm a figyelmet! Jelen kutatást a FuturICT.hu nevű, TÁMOP C-11/1/KONV azonosítószámú projekt támogatta az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása mellett.