Vitrai József TÁRKI – Egészség Tudásközpont INFORMÁCIÓ RENDSZER 2001 őszén, amikor az első Egészséginformációs Fórumot megrendeztük, akkor még Egészségstatisztikai Fórumnak neveztük, olyan szakmai fórum létrehozása volt a célunk, ahol ennek a még éppen kialakuló szakterület művelőinek lehetősége van eszme- és tapasztalatcserére a hasonlóval foglalkozó szakemberekkel. Azóta az ezzel a szakterülettel kapcsolatba kerülők, eziránt érdeklődők száma megnőtt, amint azt a mostani túljelentkezés is bizonyít. Mint talán értesültek róla, sok kollégát a terem befogadóképességének korlátai miatt nem tudtunk a mostani Fórumra regisztrálni. Ígérem, jövőre nem lesz ilyen probléma. Mivel a Fórum itt ülő részvevői igen változatos képzettséggel, szakmai tapasztalatokkal érkeztek, és igen különböző beosztásban különféle foglalkozást űznek, úgy gondolom, hogy az értelmes eszmecsere érdekében nem haszontalan néhány fogalomra megpróbálni konszenzust kialakítani még a Fórum kezdetekor. Én a következőkben ehhez szeretnék hozzájárulni. Vitrai József TÁRKI – Egészség Tudásközpont

MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A „köz” igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására Kormányok és nemzetközi szervezetek törekvése a sikeres fejlesztési, támogatási tevékenységük igazolása Egészségstatisztika fejlesztése a minőség, a hatékonyság, az egyenlőtlenség és a bizonytalanság mérésére Egységes adatgyűjtés, összehasonlítható adatok hiányának áthidalására Mielőtt azonban e feladatnak nekifognék, engedjék meg, hogy egy igen neves szerző egy igen rangos lapban nemrégiben közölt cikkének, idevágó gondolatait felidézzem. Murray, aki a WHO-nál dolgozva az utóbbi évek legnevesebb egészségstatisztikusává vált, cikkében felteszi a kérdést: miért van szükség több és jobb egészségstatisztikára. A válasz véleménye szerint 5 okra vezethető vissza. Abban biztosan egyetértünk, hogy ezek a problémák Magyarországon is aktuálisak, és megnyugodhatunk, fontos és időszerű témákkal fogunk ezen a két napon foglalkozni. A „köz” igénye kormányok és nemzetközi szervezetek által előállított egészséginformáció hitelességének növelésére Egészséginformációt fogyasztó szakemberek és laikusok igénye CJL Murray: Towards good practice for health statistics: lessons from the Millennium Development Goal health indicators. Lancet 2007;369:862-73 VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

VÁZLAT A fogalmak, amiket jó lenne hasonlóan értelmezni… Egészség Egészségügyi rendszer Egészségadat – statisztika – információ Egészségmonitorozás Egészséginformációs rendszer És most térjünk rá a Fórum alapfogalmaira! Hangsúlyoznám, biztos vagyok benne, hogy az itt mindenki mindegyik fogalomra megfelelő meghatározást tudna adni. Azonban abban nem vagyok biztos, hogy a definíciók nagyon hasonlóak lennének. De a Fórum eszmecseréihez jó lenne, ha ezeket a fogalmakat hasonlóan értelmeznénk. VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

EGÉSZSÉG „Az egészségprobléma az egészség kisebb megromlása (pl. enyhébb nyugtalanság, fáradtság, rossz közérzet), amely annak tartóssága, súlyosbodása, illetve egyéb társuló probléma esetén orvosi diagnózissal jellemzett „betegséggé” válhat. Az egyén testi, lelki és szociális állapota együttesen határozza meg az egészségi állapotot, amely a teljes egészségtől a halálig terjedően széles skálán változhat. Ezt a holisztikus szemléletet tükrözi a WHO 1948-ban elfogadott egészség definíciója is, amely szerint az egészség nem pusztán a betegség és fogyatékosság hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota. VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

EGÉSZSÉG (2.) Az egészség ennél leszűkítettebb és pozitív tartalmú értelmezése is mindenképpen magába foglalja a fizikai és mentális funkcionalitás megfelelő szintjét. Ez a megfelelőség azonban nemcsak az egyén szempontjából vizsgálható, hanem az adott társadalmi környezeten belül átlagosan elvárható cselekvőképesség és önkiteljesítési lehetőségek szempontjából is. Tehát az egészség társadalmi szempontból is - részben - viszonylagos fogalom.” Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció, Egészségügyi Minisztérium, 2005 VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Fizikai környezet Lakó és munkahely fizikai, kémiai, biológiai környezeti tényezői Információ, termékek és szolgáltatások Szabadidő egészséges eltöltésének lehetőségei Egészségmagatartás Kockázati magatartás Táplálkozás Testmozgás Ellátás igénybevétele Problémákkal való megbirkózás „Értelmes, tartalmas” életvitel Egészség Öröklött tulajdonságok Nem, életkor, testi és lelki alapvonások Betegség-fogékonyság Egészségügy Népegészségügy Megelőzés Gyógyítás Rehabilitáció Mi befolyásolja egészségünket? Elsősorban az egészségmagatartásunk és az öröklött tulajdonságaink, a minket körülvevő fizikai környezet, és ha megbetegszünk, az egészségügy befolyásolja Mi befolyásolja az egészségmagatartásunkat? Részben biológiai adottságaink, részben az életünk során az adott időpontig szerzett tulajdonságaink. Életmódunkat a minket körülvevő fizikai környezet, illetve a szerzett tulajdonságaink közvetítésével a pszicho-szociális környezetünk is alakítja. Az egyén szociális helyzete, az erőforrásokhoz való hozzáférésen keresztül közvetve szinte minden tényező csoport hatását módosítja. Könnyen belátható, hogy mind a fizikai, mind a pszicho-szociális környezet, vagy összefoglalva az egészséges életfeltételek, biztosításában igen fontos tényező az egészségügy. Az egészség visszahatva befolyásolja az egyén magatartását, szerzett tulajdonságait, és a szociális státuszát is. Nem igényel hosszabb magyarázatot, hogy az ábra alján feltűntetett valamennyi társadalmi terület hatással van a lakosság egészségének alakításában. Végül, hogy még komplikáltabb legyen az egészség-modellben feltüntetett tényezők hatása életünk során különböző jelentőségűek. Pszicho-szociális környezet Lehetőség kreatív tevékenységre Feszültség mentes, biztonságot, támogatást nyújtó személyes kapcsolatok és közösség Egyenlőség és szabadság Szerzett tulajdonságok Ismeretek Készségek Motiváció Változó testi és lelki jellemzők Szociális státusz Anyagi helyzet Erőforrásokhoz való hozzáférés KULTÚRA OKTATÁS SZOCIÁLIS VÉDELEM GAZDASÁG POLITIKA TUDOMÁNY Társadalmi Riport 2006. TÁRKI 2006.

EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER „Az egészségügyi rendszerek átalakítását sokszor erősen lelassítja az egészségügyi rendszerekről kialakult elmaradott szemlélet. A legtöbb ember számára az egészségügyi rendszer az egészségügyi ellátás szinonimája, és főként kórházakat, orvosokat értenek alatta. Ez a felfogás lassan megváltozik, hiszen egyre többször hallani az egészségügyi ellátáson kívüli egészséget befolyásoló tényezőkről. Ugyanakkor ez az elmaradott szemlélet politikai realitás, és gyakran akadályozza a kezelés-orientált, intézményi ellátással szemben a közösség-alapú ellátást, az egészségfejlesztést és a megelőzést előnyben részesítő reform törekvéseket.” (WHO 1996) VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER (2.) Az egészségi állapot javítása A betegséggel járó anyagi kockázat elleni védelem A lakossági elégedettség növelése Célok Átlagos szinten Egyenlő megoszlásban Mindazok az egyének, szervezetek valamint a közöttük fennálló kapcsolatok, amelyek e célok eléréséhez vezetnek, az egészségügyi rendszer alkotóelemei. A meghatározáshoz nézzük: milyen célokból tarja fent a társadalom az egészségügyet? Célok két szinten, eszközök, közbenső célok Meggyőzés: az egyének hiedelmeinek, elvárásainak, preferenciáinak és ezen keresztül életmódjának befolyásolása oktatás informálás hirdetés útján Ha a lakosság egészségének javítását tűzzük ki célul, fontos megvizsgálni, hogy az egészségügyi rendszer mely elemei és milyen módon tudnak hozzájárulni a célkitűzéshez VI. Egészséginformációs Fórum, 2007 Forrás: William C. Hsiao, Harvard School of Public Health

EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER (2.) EGYÉNT CÉLZÓ SZOLGÁLTATÁSOK Megelőzés Tanácsadás Szűrés Kötelező oltások rendszere Gyógyítás Diagnosztika Kezelés Rehabilitáció Ápolás, gondozás, szociális ellátás KÖZÖSSÉGEKET CÉLZÓ SZOLGÁLTATÁSOK Egészségfejlesztés Oktatás, nevelés Tájékoztatás Kommunikációs kampányok Egészséges környezet biztosítása Járványügy Természetes és mesterséges környezet egészségügye Munkahelyi és iskolai egészségügy Egészséges termékek, szolgáltatások biztosítása Élelmezés és táplálkozás egészségügye Termékek és szolgáltatások minősítése, engedélyezése EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER (2.) Szabályozás KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK, SEGÉDANYAGOK, -ESZKÖZÖK Mentés, sürgősségi ellátás, katasztrófa-egészségügy Hotelszolgáltatások Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás Vérellátás ERŐFORRÁSOK Rendszer- és szolgáltatás-finanszírozás Szakemberképzés Kutatás, fejlesztés INFRASTRUKTÚRA Épület Eszközök Infokommunikációs rendszer Szállítás, úthálózat Egyént célzó ellátások Közösséget célzó ellátások SZERVEZÉS, IRÁNYÍTÁS Szükséglet és igényfelmérés Tervezés Adminisztráció Finanszírozás Teljesítmény-monitorozás Minőségbiztosítás Kiegészítő szolgáltatások, segédanyagok, -eszközök SZABÁLYOZÁS Tulajdonjogok Ellátási kötelezettségek, jogosultságok Finanszírozási kötelezettségek, jogosultságok Termékek, szolgáltatások egészségügyi minősítése, engedélyezése Erőforrások Infrastruktúra Szervezés, irányítás VI. Egészséginformációs Fórum, 2007 The World Health Report 2000 nyomán

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉGADAT-STATISZTIKA-INFORMÁCIÓ diabetes 8 általános ffi 1951 Kovács Béla influenza egyetem nő 1961 Szabó Bea asztma érettségi 1972 Kiss Anna átlagos életkor nő% férfi% Egészség-adatok Egészség-statisztikák/ indikátorok Itt a három hierarchia-szintet kellene megjeleníteni kreatív módon (ez itt csak illusztráció) Egészség-információ

EGÉSZSÉGINFORMÁCIÓ (2.) A lakosság egészségének monitorozásához, annak megállapításához, hogy mikor, hol, milyen beavatkozás szükséges Egészségpolitikai célok kijelöléséhez, stratégia kialakításához, fejlesztések tervezéséhez Programok kezdeményezéséhez, előrehaladásuk, eredményességük monitorozásához Programok értékeléséhez, annak megállapításához, hogy mikor, hol, mi eredményes Egészségadat: az egészséget és az azzal kapcsolatban álló tényezőkről gyűjtött adatok. A lakosság egészségének ismerete nélkülözhetetlen a valós helyzet felméréséhez, a legfontosabb feladatok felismeréséhez. A monitorozás lehetőséget nyújt az időbeli változások követésére, illetve más országok megfelelő egészségi jellemzőinek (indikátorainak) összevetésére. Az igények és lehetőségek mérlegelése alapján szükséges kitűzni és rangsorolni a célokat. A célkitűzések alapján lehet meghatározni a feladatokat. A feladatok végrehajtását a monitorozással lehet követni, és annak eredményei alapján értékelni azt. VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Egészségadatok rendszeres gyűjtése, értékelése, egészséginformáció előállítása, közreadása ellátásban részesült lakosokról Egészségjelentések Lakosság alapellátás járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás, speciális regiszterek Egészségadattár egészségmonitorozás egészségfelmérések, környezetegészségi adatgyűjtések, szociológiai kutatások teljes lakosságról (minta) VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

EGÉSZSÉGINFORMÁCIÓS CIKLUS/RENDSZER külső információ interpretáció TUDÁS döntés-hozatal költségvetés szervezet tevékenység jogalkotás értékelés INFORMÁCIÓ elemzés STATISZTIKA szakemberek döntéshozók lakosság kérdések adatkérés felhasználás előállítás EGÉSZSÉG, MEGHATÁROZÓK adatgyűjtés ADATOK VI. Egészséginformációs Fórum, 2007

EGÉSZSÉG-INFORMÁCIÓ-RENDSZER Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőség: vitrai@tarki.hu A VI. Egészséginformációs Fórum előadásai elérhetők lesznek a TÁRKI honlapján: http://www.tarki.hu Remélem, sikerült meggyőznöm önöket, hogy az egészségügyi reform több mint az ellátó rendszer rendbetétele, és hogy a reformot ki kell terjeszteni az egészségügyi rendszer összes elemére. E nélkül ugyan elérhető költségmegtakarítás, de félő, hogy a következő években a lakosság egészsége nem hogy javulna, de romlani fog. VI. Egészséginformációs Fórum, 2007