Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az iskola otthonai 100 év alatt 1912 Az iskola ideiglenes elhelyezésére a Ciszterci Rend Apáca utcai házának I. emeleti helységeit bérelték ki.
Advertisements

Az I. világháború
Alsónémedi A falu bemutatása
 1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült ben újabb járvány, kolera pusztított.
Az 1. világháború.
A HŐSÖK KÖNYVÉNEK ÁTADÁSA I.RÉSZ. A HŐSÖK KÖNYVÉT AZ EGYESÜLET ÁTADJA A ÉRD VÁROSÁNAK.
MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
A Budapesti Népoktatási Kör. A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai.
Az első világháború
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
Kiskunfélegyháza az első világháborúban
A művészetek, a tudományok,és az irodalom fejlődése az I
Magyarország az első világháborúban
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Március jeles napjai.
szakmérnök hallgatók számára
Magyarország a II. világháborúban.
A háború és a modern fegyveres erő
Királyhelmec Iván Evelin Projekt.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató december 4.
Ellenforradalom és konszolidáció
Klauzál Gábor Élete és munkássága!
Készítették: Szendi-Horváth Fanni 8/b Török Hanna 7/b
V. Hadigazdaság az első világháborúban
Szolnok a Horty-korszakban és a 2. világháború idején
Világháború, forradalom, terror, Trianon
„Ott föntről, ha ránk tekintenek a szüleink, örülnek.”
Horthy Miklós (Kenderes, 1868 – Estoril, Portugália 1957)
A háború és következményei Magyarországon
Első világháborús források feltárása Kalocsán Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) Egyházak a háborúk viharaiban MELTE-EME.
Települések az I. világháború idején
Szeged az első világháborúban
Solt I. világháborús helytörténete
Alapiskola A szentpéteri iskolákról, illetőleg keletkezésükről néhány adat áll csak rendelkezésünkre ig csupán egy tanteremből állt az iskola. A.
Kistelek községben 1927-re készült el az első világháborúban elesett hősök tiszteletére épült emlékmű. A településről 1933 férfi vonult ki a frontra az.
Szeged és az első világháború
Készítette: Pekár Erik Német Árpád Kovács Zoltán.
Szeged az első világháborúban
A nagyvárosi fejlődés megtorpanása Készítette: Csíkos Barna, Körmendi Zoltán Csapattagok: Csíkos Barna, Valkony Regő, Körmendi Zoltán.
Az i. Világháború hatása Szegedre
Békéscsaba és a frontokon harcoló katonák az I. Világháborúban
Szeged az I. Világháborúban ( )
I. világháborús emlék.
Kecskemét az első világháború éveiben
Békéscsaba az I. világháborúban
Községpecsét, 1908 A háború áldozatai A háború áldozatait minden város és község népe siratta. Algyő 3037 lakosával kicsi volt ahhoz, hogy Csongrád megye.
Szeged I. világháborús emlékhelyei
  1867-től gazdasági fellendülés figyelhető meg  Malmok alapítása  Állattenyésztés jelentősége nő (sertés, szarvasmarha)  Vasúti közlekedés lehetősége.
Gyula város I. világháborús emlékei
A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában
Mártély az I. világháborúb an. Főként a galíciai és az olasz fronton harcoltak és haltak hősi halált a mártélyiak, akik között voltak gazdák, bérlők,
Békéscsabai Központi Szakképző Iskola, Zwack József Tagintézménye Szuronyosok csapata: Annus Erik, Konyecsni Zoltán, Pákozdi Balázs.
Szeged az első világháborúban
Szeged az I. világháborúban
A háború előtt Gazdasági-politikai összetűzések az országcsoportok között Csanád megye és Makó a Ferenc Ferdinánd által vezetett hadgyakorlaton sejthetett.
Az I. Világháború idején
Horthy Miklós.
I. Világháború Emlékpont A szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola udvarán található emlékmű, az I. Világháborúban elesett tanárok és diákok emlékére.
Teleki Pál
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
Egy adattár születésének műhely titkai Ifj. Sarkady Sándor: Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár Levéltár főigazgató.
A világháború kezdete július 28. – november 11.
Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, november 13. – Budapest, október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus,
Emlékhelyek, régi építmények
Deák Ferenc.
Horthy Miklós.
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
A kivételes hatalom joga Magyarországon
IN MEMORIAM Dr. FARKAS JENŐ
Előadás másolata:

Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban 1

A háború kitörése után nem sokkal első hadikórház megnyitása Makón. Csanád vármegye a szomszédos alföldi és bánáti vármegyékkel alkotta a VII. közös hadtestet és a II. honvéd kerületet. A Monarchiában általános hadkötelezettség a 19 és 42 év közötti férfiakra terjedt ki. Csanád vármegye a hadkiegészítés szempontjából két részre volt osztva. Makó és a központi járás a császári és királyi (K. u. K.) 46. szegedi gyalogezred, a nagylaki, a battonyai és a kovácsházi járás a császári és királyi 101. békéscsabai gyalogezred kiegészítési területe volt. A háború kitörése után nem sokkal első hadikórház megnyitása Makón. A háború elején a város lakossága nem volt tisztában a veszteségekkel.   2

Makón 1914 őszétől „háborús délutánokat” tartottak Makón 1914 őszétől „háborús délutánokat” tartottak. Ezen a város neves személyiségei próbálták a háborúban szembenálló államok céljait megvilágítani és megmagyarázni az eltérő kultúrák értékeit. A háborús délutánok előadója volt többek között iskolánk (akkor főgimnázium) tanára, Juhász Gyula. A háborús nehézségek növekedését jelezte, hogy februárban elrendelték a fémkészletek bejelentését, a hónap közepétől pedig a kenyérliszt 50%-os keverését árpa- vagy kukoricaliszttel, esetleg burgonyaőrleménnyel. Március végén ismét emelték 10%-kal a liszt és a kukorica árát.

Emléktábla a Makói József Attila Gimnázium hősi halottjai tisztelegve. -Augusztus végén érkeztek az első sebesültek a város kórházába. Ekkor érkezett a hír az első makói hősi halottról. Szabó Rudolf, a főgimnázium fiatal tanára az első napok szerbiai harcaiban esett el. - Már a háború kitörésének hírére felszöktek az élelmiszerárak a városban -> Hústalan és zsírtalan napok bevezetése. 4

Makóra olasz kitelepítettek és szerb internáltak érkeztek. - Przemysl március 22-én elesett számos makói katona esett itt fogságba. - Isonzónál és a doberdói fennsíkon a 46. közös gyalogezredből besorozott katonák közül nagyon sok makói áldozta életét a hazájáért. - A DMKE internátusban fölállított első hadikórház után a Deák Ferenc utcai iskolát és a Szegedi utcai polgári lányiskolát is igénybe vették e célra. Makóra olasz kitelepítettek és szerb internáltak érkeztek. Magyar katonák az Isonzói fronton. 5

1915. nyarán korlátozzák a húsfogyasztást is. - Szeptemberben mintegy kétezer délvidéki (szerb) internált embert telepítettek le Makón. 1915. nyarán korlátozzák a húsfogyasztást is. Az ellátási nehézségek fokozódásával ősszel zárolták a kukoricatermést és elrendelték a búza-, rozs-, árpa-, zab-, liszt-, bab-, borsó-, lencsekészletek bejelentését. November közepén bevezették a tejjegyet, december végén pedig megjelent a kenyér- és lisztrendelet és a kenyérjegy. Háborús sebesültek ellátása a makói hadikórházban. 6

- A katonai hivatalok elhelyezésére többnyire az iskolákat vették igénybe, ám a kultuszminisztérium a főgimnázium épületét nem engedte lefoglalni. Az őszi betakarítások befejeztével ismét megkezdődtek a városban a rekvirálások. Ez nagy megterhelést jelentett a város lakosságának. A magyar gazdaság – Makón és környékén a mezőgazdaság – minden terméke, terménye a frontok ellátását szolgálta. Magyar katonák a Doberdónál.

- Tisza Istvánt Makó díszpolgárává választják. - A város új polgármestere Petrovics György lett. - Makón 1917 őszén kicsivel több, mint 33 és fél ezer ember élt, ebből 15 ezer fő volt földműves. Márciusban minden előzetes bejelentés nélkül, kizárólag katonai erővel megindult Makón a zsír- és szalonnarekvirálás. A nyár végén kitört spanyolnátha- járvány a városban. Első világháborús emléktábla a makói iparosok emlékére. 8

- 798 hősi halott nevét vésték fel a Korona előtt 1929-ben Horthy Miklós kormányzó által fölavatott emlékműre. 40 elesett diák és tanár nevét őrzi a gimnázium előcsarnokában felállított emléktábla. 1928-as Makói Friss Újság az első világháborús emlékmű felavatásának napján. Emlékmű az első világháború makói áldozatainak. 9

32 hős katona nevét őrzi a zsinagógában 1922-ben leleplezett márványtábla. Több, mint 400 hős nevét a háborút követő zavaros idők, a nyilvántartások szétzilálódása miatt nem őrizte meg a fakuló emlékezet. Makói katonák a fronton.

Köszönjük a figyelmet!  Emléktábla az 1914.-1918.-ig tartó világháború hősi halottjainak. 11