Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

Ismétlő feladatok.
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.
A folyóvizek.
VIII.A.3. 3./ 5. óra Programfejlesztési Központ FELSZÍNI VIZEK: ÓCEÁNOK, FOLYÓVIZEK, TAVAK.
Vizek a mélyben és a felszínen
Földtörténet Összefoglalás.
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A földfelszín domborzata
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A szél felszínformálása
Hazánk tájai: Alföld.
Talpon maradni.
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
A folyók földrajza.
A tavak földrajza.
Folyók potamológia.
TAVAK.
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Változó földfelszín.
A folyóvízi erózió matematikai leírása
Vízkárelhárítás Vízmosások rendezése
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Vízszennyezés.
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
a tavak hidrometriai jellemzői
FELSZÍNI VIZEK IV. 7. előadás vízfolyások jégviszonyai
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
A földrészek szerkezete és domborzata
Magyarország természeti kincsei
A folyók, a tenger és a jég felszínformálása
A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban
A földrajzi övezetesség
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
Folyók felszínformálása
Hazánk tavai
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Felszínformáló erők.
A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken.
2016. május 20. ERDÉLY TERMÉSZETI KINCSEI GEOLÓGIAI FORMAKINCSEK NYOMÁBAN.
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Szárazföldi vizek csoportosítása
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Tartalom Felszíni vizek A folyó részei A folyó részei képekben
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Magyarország vízrajza
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
16. AZ EOLIKUS ERÓZIÓ.
Afrika domborzata.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
34. A TAVAK.
A tengerek felszínformálása
15. A GLACIÁLIS ERÓZIÓ.
A tengerek felszínformálása Az un. abrázió
32. FOLYÓK.
A vízkincs hasznosítása, ár-, és belvízvédelem
Európa földrajzi helyzete, határai
8. A LITOSZFÉRA DOMBORZATA.
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)

Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

Vízhozam – vízállás – vízjárás Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). A vízállás a folyó vízszintmagassága. Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk egyenletes (Amazonas), ingadozó (Duna), időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

A folyók hordalékszállítása A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

Időszakos „vízfolyás”

A tavak Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, BalatonVelencei-tó

2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Victória-tó, Csád-tó

3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

Tavak pusztulása: Okozhatja: A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

Fertő

Mocsár

Láp

Vízszennyezés tk.150 – 152. oldal