Készítette: Török Botond Francis Bacon élete Készítette: Török Botond
Francis Bacon Született: 1561, London előkelő családban Apja: Sir Nicholas Bacon I. Erzsébet főpecsétőre volt Anyja: Ann Cooke Bacon
Tanulmányai Bacon alapos nevelésben részesült tizenkét éves korában Cambridgeben tanult a Trinity College-ban. 1577-től a párizsi angol követ mellett dolgozik, de apja halála után kénytelen volt visszatérni, s csak rokonai anyagi támogatásával tudta elvégezni a jogi tanulmányait.
Pályája kezdetén 1583-ba már parlamenti képviselő, s nagy hatású beszédeivel felhívta magára a közvélemény figyelmét. Később Essex grófja vette pártfogásába, de ez sem akadályozta meg Bacont abban, hogy karrierje érdekében még támogatóját s barátját is bevádolja. Essex elítélésével elnyerte a királynő szimpátiáját. Igazi karrierje I. Jakab trónra kerülésével vette kezdetét. 1603-ban lovaggá ütötték, főügyész, főpecsétőr, lordkancellár lett, majd 1618-ban a grófi címet is megkapta (Verulami Bacon). I. Jakab (1566-1625) Essex címere
A Tower A parlamenti vizsgálóbizottság bebizonyította, hogy Bacont 28 alkalommal vesztegették meg, ezért néhány napra a híres börtön a Tower fogja lett, de az uralkodó megkegyelmezett neki, s a bírság elengedésén túl még nyugdíjat is folyósítottak a számára.
Bacon filozófiája Miután kiszorult a politikai életből tudományos kutatásba kezdett. A korabeli természettudományok és a matematika fejlődése arra a következtetésre juttatta Bacont, hogy a spekulatív rendszer helyett a filozófiában új módszerre van szükség, melynek lényege hogy magából a természetből kell kiindulni, s nem abból amit a természetről mondtak. Bacon a filozófiát új alapokra akarta helyezni. Lord Burleigh-hez intézett levelében bejelenti: „a közpályán csak korlátolt, de az eszmélkedésben hatalmas céljaim vannak, mert a tudás egész területét választottam birtokomul"
Könyve Új természettudományos módszerrel új, empirikus filozófiát kívánt művelni. Ily módon a megfigyelésnek és a kísérletezésnek kell a tudás alapját képezni. Ez az emberi nem létérdeke, mert „csak annyira vagyunk képesek amennyit tudunk.” Bacon híres szállóigéje a tudás-hatalom. The Advancement of Learning, 1605 (A tudomány haladása)
Bacon szemlélete Bacon korszakalkotó lépése a gyakorlat jelentőségének felismerése. A tudomány ugyanis, Bacon szemében, kizárólag gyakorlati célú: az ember hatalmát szolgálja. „Megvilágosító kísérletektől” várja a tudomány haladását, céljának azonban az alkalmazható tudományt tartja. Rendkívüli érdeme, hogy ösztönzően hatott mások gondolkodására: a londoni Royal Society alapítói őt tekintették példaképüknek.
Bacon hatása Minden érdeme mellett Bacon teljesen elmaradt kora tudományától, visszautasította Kopernikusz nézeteit, nem értette meg Galileit. Módszerét nem használja a tudomány, ugyanakkor az általa bírált hipotézis alkotás nélkül nem ért volna el eredményt a későbbi korok számos nagy elméje, mint Darwin vagy Einstein. Elévülhetetlen érdeme, hogy az újkor küszöbén az új aktuális problémákra irányította a tudományos közélet figyelmét, s ezzel olyan filozófiai irányzatok létrejöttét inspirálta mint az empirizmus és a racionalizmus.
Halála Halálát kísérletező szenvedélye okozta 1626. 04. 09.-én. Bizonyítani akarta, hogy egy hóval tömött tyúk húsa tovább eláll. Eközben kihűlt, majd ebbe később bele is halt. Sírfelirata életének fordulatait és tudományos tevékenységét hűen tükrözi: „Megoldván a természet rejtelmeinek és a polgári bölcsességnek minden feladatát, meghalt, beteljesedett rajta a természet törvénye: minden összetettnek fel kell bomlania.”
Forrás Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Bacon Literatúra: http://www.literatura.hu/irok/renesz/francis_bacon.htm Képek: https://www.google.hu/search?q=francis+bacon&hl=hu&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=reV0UqXILcXYtQa_84FA&sqi=2&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1680&bih=925
Köszönöm a figyelmet!