Budapest, szeptember 16. Észrevételek és javaslatok az Új Széchenyi Tervhez

Észrevételek és javaslatok az Új Széchenyi Tervhez Hegedűs Tamás Frakcióvezető-helyettes Gazdasági és informatikai kabinet, Egészségügyi kabinet 2

 Általános értékelés Amiben egyetértünk Amiben egyetértünk A kiemelt programok A kiemelt programok A felépítésről A felépítésről Horizontális és vertikális fejlesztési célok Horizontális és vertikális fejlesztési célok További észrevételek További észrevételek Javasolt felépítés Javasolt felépítés  Részletes értékelés Gyógyító Magyarország – Egészségipar Gyógyító Magyarország – Egészségipar Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Foglalkoztatás Foglalkoztatás Közlekedés – Tranzitgazdaság Közlekedés – Tranzitgazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Mezőgazdaság és élelmiszeripar Infokommunikációs technológiák Infokommunikációs technológiák Tartalom

Általános értékelés

 Szakít az elmúlt nyolc év romboló gazdaságpolitikai szemléletével  Olyan gondolatokat és célokat fogalmaz meg, amelyek az országot újra növekedési pályára állíthatják  A fejlesztési programok azonosítása jó irányt mutat  Szerkezetileg erősen fejlesztésre szorul, a koherencia és konzisztencia elve gyakran sérül benne  Néhány fontos fejlesztési terület csak nyomokban, töredékesen jelenik meg: mezőgazdaság és élelmiszeripar, turizmus, valamint az infokommunikációs technológiák alkalmazása  A további szakmai javaslatok befogadására a jelenleginél feszesebb szerkezet és koherensebb kifejtés lesz szükséges

Amiben egyetértünk  Reális helyzetértékelés  Nem az a siker, ha elköltjük a fejlesztési forrásokat (önmagában ez nem jelent teljesítményt)  Multiplikátorhatás kiemelése a fejlesztéspolitikában  Kiemelten fontos célok: adócsökkentés adócsökkentés adminisztrációs tehercsökkentés adminisztrációs tehercsökkentés uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése oligopol- és monopol-ellenesség oligopol- és monopol-ellenesség korrupcióellenesség korrupcióellenesség jogbiztonság. jogbiztonság.  Egyszerre helyez hangsúlyt a pénzügyi egyensúlyra, a versenyképesség javítására és a gazdasági növekedésre  A munkahelyteremtést állítja a középpontba

Kiemelt fejlesztési programok 1.Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2.Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3.Otthonteremtés – Lakásprogram 4.Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5.Tudomány – Innováció – Növekedés 6.Foglalkoztatás 7.Közlekedés – Tranzitgazdaság Kockázat: ha a fejlesztési programok alapvetően a vállalkozók igényei alapján jönnek Kockázat: ha a fejlesztési programok alapvetően a vállalkozók igényei alapján jönnek létre, akkor a magán üzleti érdekek könnyen a közösségi szinten is optimális megoldások elé kerülhetnek. A rövid távú profitérdek megelőzheti a hosszú távú jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ezt csak határozott kormányzati fejlesztési stratégia oldhatja fel.

A programok felépítése  Nem tisztázott, milyen szempontok, kritériumok szerint lettek kiválasztva a kitörési pontok, fejlesztési irányok  Nincs egységes szerkezete az egyes részeknek, mindegyik más logikai rendet követ  Az egyes programok nem képeznek diszjunkt halmazokat, jelentősek az átfedések, ami rontja az átláthatóságot  A programok azonosításának szempontjai nem koherensek – keverednek például az ágazati és a horizontális fejlesztési célok  Az egyes programokon belül keverednek a célok és az eszközök  A szóhasználat egységesítésre szorul A fentiek miatt eklektikus, gyakran publicisztikus jellegű a dokumentum.

Horizontális és vertikális fejlesztési célok  Ahol megjelenik az ágazati és a horizontális jelleg szerinti felosztás (programok / kitörési pontok / fejlesztési irányok), ott ennek logikája, koherenciája vitatható: Például a „hálózati gazdaság” fejlesztése kifejezetten horizontális, nem ágazati szempont. Az autóipar, mint ágazat megjelenik itt is, az innovációs részben is, a logisztika meg külön programkánt jelenik meg később. A „hálózatos iparágak” alatt valójában a különböző iparágak hálózatos megszervezése szerepel, ami helyes, de ilyen módon horizontális, nem ágazati fejlesztési irányt jelent. Például a „hálózati gazdaság” fejlesztése kifejezetten horizontális, nem ágazati szempont. Az autóipar, mint ágazat megjelenik itt is, az innovációs részben is, a logisztika meg külön programkánt jelenik meg később. A „hálózatos iparágak” alatt valójában a különböző iparágak hálózatos megszervezése szerepel, ami helyes, de ilyen módon horizontális, nem ágazati fejlesztési irányt jelent.  A oldalon megjelenő szerkezeti ábrák látványosak, de nem a végleges dokumentum felosztását mutatják, ezért ez az áttekinthetőséget nem segíti  A fejlesztési célok között feltétlenül indokolt volna említeni: a mezőgazdaságot és élelmiszeripart (vertikális, ágazati) a mezőgazdaságot és élelmiszeripart (vertikális, ágazati) a szélesebb értelemben vett turizmust (vertikális, ágazati) a szélesebb értelemben vett turizmust (vertikális, ágazati) az infokommunikációs technológiák használatának szélesítését és mélyítését (horizontális) az infokommunikációs technológiák használatának szélesítését és mélyítését (horizontális)

További észrevételek  Túl sok az óhaj (mit kellene elérni), és kevés a „hogyan?” kérdésre adott válasz: Például „cél a bürokrácia szintjén a felezés: a maihoz képest fele annyit vigyen el a vállalati ügyintézés Magyarországon”. Nem tudjuk meg ugyanakkor még vázlatosan sem, hogyan. Például „cél a bürokrácia szintjén a felezés: a maihoz képest fele annyit vigyen el a vállalati ügyintézés Magyarországon”. Nem tudjuk meg ugyanakkor még vázlatosan sem, hogyan.  Igen eltérő a kifejtettség mértéke, az egyes részek nem egyenszilárdságúak  A gazdaságpolitika és pénzügypolitika összhangja nem nyilvánvaló – nem derül ki, mekkora lehet az EU-támogatás, a hazai költségvetési társfinanszírozás, valamint a pályázók önereje  A magyar kkv-k ritkán rendelkeznek megfelelő mértékű saját tőkével, és így az önerőt nehezen tudják biztosítani, félő hogy zömében külföldi cégek nyerik meg a pályázatokat. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy csak magyar kis-és középvállalkozások fejlesztéséről lehet szó

Javasolt felépítés  Pillérek meghatározása a helyzetértékeléshez: mik jelentik a legnagyobb problémákat a magyar gazdaságban?  Helyzetértékelés a pillérek szerint (támaszkodva a korábban elkészült műhely-elemzésekre)  Jövőkép megfogalmazása  Vertikális (ágazati) és horizontális fejlesztési célok azonosítása a jövőkép függvényében  Koncepció megfogalmazása, a „hogyan” vázlatos megfogalmazásával együtt  Eszközök és források hozzárendelése a célokhoz  Stratégia kidolgozása, rövid-, közép- és hosszútávú szakaszolással  Akciótervek megfogalmazása a stratégiai célok megvalósítására  Programok az akcióterv végrehajtására Absztrakttól a konkrétig KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A koherens, diszjunkt és átlátható szerkezet azért különösen fontos, mert a további társadalmi és szakmai vitákban megszülető javaslatokat csak így lehet eredményesen integrálni. Fontos továbbá az egységes terminológia és a glosszárium használata is.

Részletes értékelés

Gyógyító Magyarország – Egészségipar  Egyetértünk a terület, mint fejlesztési cél kiemelésével, ugyanakkor a tartalom és a szerkezet még jelentősen tovább fejleszthető.  A geotermikus energia, a növényházi kertészet vagy a speciális építőipar nem az egészségipar részei (bár kapcsolódásuk világos).  A dokumentum helyesen nevezi meg az egészségturizmus két ágát: a gyógyvízre épülő wellness-turizmust és az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmust, de később a szóhasználat következetlenné válik, a gyógyászati célú turizmus pedig elsikkad. Nagyobb mértékű kiemelése indokolt, mivel a jövőben ez adhatja a legnagyobb hozzáadott értéket.  Gyógyvizek, termálvizek felhasználása: vizsgálja-e bárki is a fenntarthatóságot? Egyensúlyban marad-e a kitermelés a víz-utánpótlással?  A dokumentum kiemeli, hogy a fogászati és plasztikai sebészeti turizmusban piacvezetők vagyunk, de nem látható, hogy miképpen lehetne ezt kiterjeszteni más gyógyászati szolgáltatásokra is. Milyen szerepe (pl. fejlesztés, marketing) lehet ebben az államnak?  Mi az álláspont az EU betegmobilitási direktívájáról? Ami nagymértékben dinamizálhatja a gyógyturizmust – ha kellően felkészülünk rá.

Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés  A nukleáris energiatermelés bővítése indokolt, a hazai készleteket is figyelembe véve  A megtermelt megújuló energiát helyi szinten javasoljuk felhasználni, elsősorban fűtési célokra  A panelházak utólagos szigetelése helyett – a lassú megtérülés miatt – inkább új építésű passzívházakat érdemes támogatni  Biomasszából a szerves hulladékok feldolgozása és elgázosítása a jó megoldás  Az erdők eltüzelését – bioenergiaforrásként – nem támogatjuk, a termőföldek energiaültetvény formájában való kiszipolyozását sem  Geotermikus energia felhasználás ösztönzése támogatandó  Szélenergia: elsősorban tanyavillamosításra és öntözőrendszerek üzemeltetésére javasolható

Foglalkoztatás  A Terv kiemelt szerepet tulajdonít az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak. Ehhez képest egyikre sincs átfogó ágazati fejlesztési terv.  A külföldi tőke becsábítása kiemelt helyen szerepel a foglalkoztatási ráta javulása szempontjából legfontosabb feltételek között. Azonban arról nincs szó, hogy milyen típusú munkahelyeket preferálna a kormány.  Az alternatív foglalkoztatási formák fontosak, de nem megfelelő gazdasági háttér mellett az atipikus foglalkoztatási formák bővülése a főállású munkahelyek számának csökkenését is eredményezheti.  A dokumentum a közmunkák megszervezését hol közmunkatanács, hol az önkormányzatok, hol a vállalkozások hatáskörébe akarja utalni. Javasoljuk kormányzati kézben tartani.  A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására nem vázol fel tervet, csak helyzetértékelést.

Foglalkoztatás II.  A Terv fő irányként a vállalkozásokat terhelő adók csökkentését, majd – amint lehetőség nyílik rá – a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat kívánja csökkenteni. Ezt fordított sorrendben javasoljuk, a foglalkoztatás bővülése érdekében.  Hiányoznak azok a prognózisok, becslések, amelyek azt támasztják alá, hogy a kiemelt ágazatokban nagyságrendileg hány új munkahely remélhető. Enélkül a logikára és a hitre alapozhatjuk csak a foglalkoztatáspolitikai célok realitásának megítélését.  Az alacsony képzettségűek foglalkoztatására szükséges egy foglalkoztatási térkép készítése.  Jól szervezett közmunkával – az állam és önkormányzatok együttműködésével – a társadalom egészének jelentős hasznot hozó tevékenységet lehet folytatni (pl.: víztározók, gátrendszer, útépítés).

Közlekedés – Tranzitgazdaság  Nem derül ki a dokumentumból, hogy a tranzitgazdaság fejlesztésének haszna miképpen jelenik meg a nemzetgazdaságban. Ilyen módon kitörési pontként való azonosítása megkérdőjelezhető.  A jelzett fejlesztések közpénzekből valósulnak meg, de mind a közvetlen megtérülésük (pl. adóbevételek), mind a szűkebben vett magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása megkérdőjelezhető.  Önmagában nem lehet cél a tranzitforgalom erősítése, a környezetben és az úthálózatban okozott károk miatt sem. Félő, hogy állami költségen olyan hasznot állítunk elő, ami külföldi magánzsebekbe vándorol.  A járműipar fejlesztésében a beszállítói tevékenység támogatása mellett a saját járműgyártás (pl. autóbusz, motorkerékpár) fejlesztése is indokolt.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar  Amivel egyetértünk: a szövetkezések és a hálózatosodás szükségességének kiemelése a szövetkezések és a hálózatosodás szükségességének kiemelése hangsúly a mezőgazdaság fejlesztésében rejlő munkahelyteremtő potenciálon hangsúly a mezőgazdaság fejlesztésében rejlő munkahelyteremtő potenciálon megjelenik az élelmiszer-önrendelkezés gondolata megjelenik az élelmiszer-önrendelkezés gondolata a mezőgazdaságon belül a K+F tevékenység fokozása a mezőgazdaságon belül a K+F tevékenység fokozása az ágazat társadalmi jelentősége jóval túlmutat a GDP-n belüli arányánál az ágazat társadalmi jelentősége jóval túlmutat a GDP-n belüli arányánál  Az ágazati kitörési pontok között önállóan lenne indokolt szerepelnie a mezőgazdaságnak, azon belül a magas hozzáadott értékű állati és növényi eredetű élelmiszerek előállításának  Hatalmas kihasználatlan lehetőséget hagy figyelmen kívül a tervezet azzal, hogy a mezőgazdaságot csupán az egészségipar és a zöld iparág összetevőjeként említi.  Súlyos stratégiai tévedés élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeken gépkocsik üzemanyagának alapanyagát előállítani 1:1 arány körüli, vagy az alatti energiamérleg mellett.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar II.  A biokertészet és a bio-élelmiszeripar fejlesztése fontos, de a mezőgazdaság egészének – az állattenyésztésnek és más ágazatoknak – gondjait nem oldja meg.  A mezőgazdaságunk egészének jelentősége jóval meghaladja a Terv által kiemelt néhány százaléknyi arányt képviselő ágazatokét – akár termelési értékben akár a foglalkoztatottság- vagy a GDP arány tekintetében.  A Terv a mezőgazdasági termelés termékszerkezetének diverzifikációját reméli elérni a bioüzemanyagok alapanyag termelésének, vagyis a „gabonafeleslegek” levezetésének megvalósításával. A kedvezőtlen gabonatermelői túlsúly és annak túltermelési válságainak meghagyása legfeljebb az élelmiszerárak gyorsuló ütemű növekedését okozza, mivel így összekötjük azt a fosszilis energiahordozók gyorsulva növekvő árával.  Indokolt lenne ugyanakkor biztosítani a gazdák számára a saját gépeik meghajtását szolgáló növényolaj felhasználásának törvényi lehetőségét, ami az élelmiszerárak csökkenését eredményezheti.

Infokommunikációs technológiák (IKT) használata  Az infokommunikációs technológiák (IKT) széles körű alkalmazása lényegesen nagyobb hatással van a gazdasági növekedésre, mint maga az IKT-szektor  A Tervben ugyanakkor csak az IKT-szektor jelenik meg, holott az IKT- fejlesztéseknek horizontálisan ennél lényegesen erősebb hatása van  Az IKT-alkalmazások terjedése és intenzív használata eltérő mértékben ugyan, de minden ágazat növekedésére pozitív hatással van  Az IKT-használat terjedése nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldal bővülésében is jelentős szerepet játszik (e-gazdaság, e-kereskedelem)  A kormányzati (G) és az üzleti (B) szereplők, valamint a fogyasztók (C) közötti e-kereskedelmi kapcsolatok (B2B, B2C, C2C, B2G, G2C etc.) bővülése, valamint az e-fizetési megoldások terjedése egymást is gerjeszti  A szélessávú elektronikus hálózatok (az infrastruktúra) fejlesztése, a lefedettség és a használat bővítése a gazdasági növekedés egyik legerősebb motorja  Az IKT-használat terjedésében jelentős szerepe van az oktatásnak, képzésnek, motiválásnak – a fejlesztési program részeként ennek is meg kell jelennie

Közreműködött:  Bertha Szilvia, Forrai Richárd, Hegedűs Tamás, Kepli Lajos, Nyikos László, Rozgonyi Ernő, Varga Géza, Volner János Szerkesztő:  Hegedűs Tamás

Köszönöm figyelmüket! Elérhetőség: