STRESSZLABOR Prof Dr Rőth Erzsébet 2011

A magyarországi halálozások fele érbetegség eredetű A szív- és érrendszeri betegséek 2005-ös európai statisztikái szerint, a férfiak és nők körében egyaránt a legjelentősebb halálokok az Európai Unióban. Évente 1,9 millió halálesetet okoznak A magyarországi halálozások fele érbetegség eredetű

A lakosság egészségügyi jellemzői Magyarország a legfontosabb egészségügyi mutatókat tekintve az európai országok sorában az utolsók közé került. A lakosság egészségi állapota évtizedek óta kedvezőtlenül alakul. A férfiak halálozási aránya minden korcsoportban meghaladja a nőkét. A születéskor várható átlagos élettartam, amelyet átlagosan megélhet egy ma született nő vagy férfi, az Európai Unió országainak átlagában nőknél 81-82 év, a férfiaknál 75 év körüli. Magyarországon ez az érték a nők körében átlagosan 76 év, a férfiaknál 68, év (2001. évi adatok). Magyar Egészségvédő Liga 2004

Mortalitási adatok A standardizált arányszámokat figyelembe véve a férfiak egy év alatt történő halálozása 1,8-szer, a nőké 1,7-szer nagyobb, mint az EU – országok átlaga. Magyarországon a daganatos betegségekből származó mortalitás 100000 főre vetítve a világon a legmagasabb. 2002-ben hazánkban 100000 lakosból 336 halt meg daganatos betegség miatt. Ez az EU átlagának kb. másfélszerese. A férfiak daganatos halálozásában leggyakoribb a tüdőrák - jelenleg a legmagasabb érték az egész világon. A nők körében az emlőrák az egyik legmagasabb érték nemzetközi összehasonlításban is. Emelkedő tendenciájú a méhnyakrák, a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata, a prosztata daganat, az ajak, szájüreg és garat daganata okozta halálozás. Magyar Egészségvédő Liga 2004

Morbiditási adatok Magasvérnyomás betegség 16% Iszkémiás szívbetegség: 650 000 Felismert és kezelt diabétesz: 420 000 Mozgásszervi betegségek: 680 000 Asztma: 140 000 Emésztőszervi betegségek (gyomor, máj): 19 évesnél idősebb férfiak 3%, nők: 1% (szoros összefüggés az alkohol fogyasztással)

A hipertónia és az agyérbetegségek miatti 100 000 főre számított halálozás Magyarország régióiban, 1980-2004.

Az oxigén paradoxon A Földön az életben maradáshoz oxigénre van szükség, bár az oxigén kivételesen aktív molekula, mely reaktív oxigén gyökök képződésén keresztül károsítja a makromolekulákat. Az élőlények komplex antioxidáns hálózatot tartanak fenn a fiziológiás metabolizmus során keletkező szabadgyökök fékentartására.

Mik azok a szabadgyökök? A szervezetben természetes körülmények között is keletkeznek erőteljes oxidatív tulajdonsággal rendelkező vegyületek, amelyeket reaktív oxigén vegyületeknek is szokás nevezni. A nem-gyökös származékok mellett léteznek olyanok, amelyek önállóan létezhetnek, bár egy- vagy több páratlan, szabad elektronjuk van. Az ilyen szabadgyökök pl: hidroxilgyök: OH-, szuperoxidgyök: O2-, nitrogénoxid-gyök: NO*, lipidperoxil-gyök LOO*, a stabilizálódásukhoz szükséges elektront igyekeznek befogni a környezet molekuláiból, így láncreakciót indítanak el.

Energetikailag instabil molekulák, amelyek minden áron egy elektron „megszerzésére” törekszenek

Hogyan keletkeznek? Sugárzással (UV, ionizáló) Oxidációval A normál metabolizmus részeként, anyagcsere melléktermékeként, kontrollált égési folyamat során

Barátaink és ellenségeink a szabadgyökök Sejtszignálok (értónus, NO) Endogén adaptáció (a sejtek védelme) Kórokozókkal szembeni küzdelem ELLENSÉGEK: Öregedés Krónikus betegségek oki tényezője

Amikor minden rendben van

Az egyensúlyi állapot felbomlása Endogén antioxidánsok Oxigén szabadgyökök O2- H2O2 OH. 1O2 Egyensúlyi állapot Superoxide dismutase catalase glutathion peroxidase endogenous thiols vitamins, Hipoxia iszkémia-reperfúzió, akut és krónikus gyulladás,toxinok, hőstressz, UV- és radioaktív sugárzás, rosszindulatú daganatok, kardiovaszkuláris betegségek Fokozott szabagyök képződés Csökkent antioxidáns védelem OXIDATIVE STRESS Fokozott lipid peroxidáció, DNS-törés, Fehérjék denaturációja Sejt halál

A megbomlott egyensúly következményei Enzim reakciók Gyulladás Fémionok UV sugárzás Gyógyszerek Dohányzás Kimerítő tréning Radioaktív sugárzás Szennyezők (NO2) Sok PUFA Sejtmembrán lipidek, Nukleinsavak, Fehérjék, Szénhidrátok Daganatos betegségek Szabadgyökök Enphysema Autoimmun betegségek Természetes öregedés Szürkehályog, makuláris degeneráció Tüdőbetegségek Kardiovaszkuláris betegségek Diabétesz Parkinzon kór, szenilis demencia

Sejten belüli antioxidánsok Szuperoxid dizmutáz Glutathion reduktáz Kataláz Glutathion peroxidáz

Életkor és a szabadgyökök Az öregedés a környezeti káros hatások és részben a szabadgyökök okozta ártalom következménye. A sejtszintű regeneráló mechanizmusok a fiatal szervezetekhez képest lelassulnak, kevésbé pontosak és elhasználódnak az évek során.

Mit tehetünk? Az antioxidáns / prooxidáns egyensúly fenntartása az egészség megörzésének fontos eszköze. Folyamatosan ellenőrizni kell az aktuális állapotot!

Milyen módszerek állnak rendelkezésre ? Az antioxidáns prooxidáns státus meghatározása nem képezi a rutin labordiagnosztikai mérések részét A módszerek épphogy túljutottak a kísérleti stádiumon, általában személyre szabottak. Az eredmények egyéni elbírálást igényelnek, az életkor, különböző betegségek megléte, vagy nem léte és az alkalmazott gyógyszerek és táplálék kiegészítők függvényében.

Az oxidatív stressz következményei Fokozott sejtproliferáció Sejtkárosodás: Lipid, DNS, fehérje stb. károsodás Adaptáció: A szervezet védekezésének felerősödése a várható káros hatások kiküszöbölésére. Sejt öregedés – osztódási gátlás Sejthalál: - Apoptózis - Nekrózis

Oxidatív stressz meghatározása humán vérmintákban Prooxidáns markerek Antioxidáns markerek Tiobarbitursav reaktív termékek (TBARS, MDA) – Lipidperoxidációs aktivitás meghatározása plazmából Matkovits és mtsai szerint. d-ROMs – hidrogén-peroxid, alkoxyl és peroxyl gyökök meghatározása plazmából (DIACRON International S. a. S. Grosseto – Italy) Redukált glutation (GSH) – Proteinhez kötött és szabad szulfhidril csoport meghatározása hemolizátumból Sedlak J. és Lindsay R. H. szerint. Totál antioxidáns kapacitás (TAS) – Az extracelluláris antioxidáns tartalom meghatározása a reakció során előállított stabil gyökkel szemben. (RANDOX)

Oxidatív stressz paraméter vizsgálatok MDA normál érték: < 100 nmol/ml ROMs: - normál érték: < 320 CARR U - enyhe oxidatív stressz: 320-340 CARR U - középsúlyos oxidatív stressz: 341-400 CARR U - súlyos oxidatív stressz: 401-500 CARR U - nagyon súlyos oxidatív stressz: > 501 CARR U GSH normál érték: 600-800 nmol/ml TAS normál érték: 1,4-1,7 mmol/l

Az oxidatív stressz mérésének fontossága Következtetések és javaslatok Az élő szervezetben a belégzett oxigénből folyamatosan képződnek un. szabadgyökök, melyek nélkül nincs élet, viszont ha semlegesítésük nem megfelelő, akkor számos betegség kialakulását okozhatják. A szabadgyökök közömbösítéséről egészséges szervezetben az antioxidánsok (speciális enzimek, vitaminok, fehérjék) gondoskodnak, biztosítva egy egyensúlyi állapotot a képződő aktív gyökök és a belső védelmi rendszer között.

Kóros állapotokban (akut és krónikus szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek, rosszindulatú daganatok, mozgásszervi- és idegrendszeri elváltozások) lényegesen intenzívebb a gyök képződés és csökken az antioxidáns védelem kapacitása. A betegségek kialakulását megelőzően már fiatal korban olyan változások mehetnek végbe a szervezetben, erős fizikai illetve szellemi megterhelés eredményeként, melynek során a sejtek védettsége jelentősen csökken és kialakul az oxidatív stressz. A stressz következményeit csak későn érzékeli a szervezet, ezért speciális vizsgálatokkal történő kimutatása rendkívül fontos mellyel a napi stresszhatások káros következményeire még időben figyelmeztet.

„The same thing that makes you live can kill you in the end.” Neil Young