A budapesti zöld-felületek fejlesztési lehetőségei és szabályozási kérdései Tatai Zsombor Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Advertisements

Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Széchenyi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
III. PLAN-NET.hu TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONFERENCIA
közötti uniós programozási időszak tervezése az egészségügy területén dr. Török Krisztina főigazgató.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Kulturális értékek digitalizálása az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Dippold Péter.
Dr. Dömötör Tamás Magyar Tájépítészek Szövetsége.
Baranya Megyei Önkormányzat
A rómaiak – Aquincum, Contra-aquincum.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Kiváltás projektszemmel, a jövő
Készítette: Mogyorósi Bettina. Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása,
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
dr. Szaló Péter helyettes államtitkár szeptember 24.
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Kővári János országgyűlési képviselő,
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten nyitórendezvény december.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
Intézményesített határon átnyúló együttműködési lehetőségek az INNOAXIS régióban - CESCI - Intézményi háttér - Térszerkezeti háttér.
Duna menti Városok Együttműködési Fóruma Duna térségi programalkotó tanácskozás A Duna Menti Városok együttműködésének aktuális feladatai, javasolt cselekvési.
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Közlekedésbiztonságra fordítható források
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS VESZPRÉMBEN. AZ 1000 ÉVES VESZPRÉM „A KIRÁLYNÉK VÁROSA” –A történelmi múlt fontossága Két pólusú városi struktúra.
Pécs Telep-programok Tenczer tamás EMMI SZÜTFFÁT.
A Roma-Net Helyi Támogató Csoport lehetőségei a szociális városrehabilitáció tervezésében és végrehajtásában Mini-konferencia ,
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
KEREPES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Gazdaságfejlesztési lehetőségek a Területi Operatív Programban ban Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása,
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
BME.-KJK. MTK Második előadás Épületek, építmények munkabiztonsági- és akadálymentességi követelményei I. FÉLÉV 2015.
Az önkormányzatok településfejlesztési
Térségi erőforrásokra és együttműködésre épülő erős helyi gazdaság
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
11 Smart City Tagozat ülése BME EIT Neumann Tárgyaló, május óra 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C213 Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök.
A történelmi városszerkezet megújításának súlyponti kérdései – a belvárosok, az örökségelemek potenciáljának növelése az akciótervezés eszközeivel XX.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
A területfejlesztés megújult rendszere február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN: Sarkadi Járásfejlesztési Stratégia című 1. workshop. Helyszín: Biharugra Időpont: Készítette: Projektfelügyelet.
URBANISZTIKA 4 Baracsi Viktória. BEÉPÍTÉSI / KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV ÉPÜLETEK Meglévő/tervezett épület (jellemző tetőfelülnézet) Jellemző funkció, szintszám.
TFK–ITS–TSZT–TAK–TKR–HÉSZ
ALSÓÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 1/5 HRSZ-Ú TELEK ÉS KÖRNYEZETE
Pest Megyei Önkormányzat
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
ELÉRHETŐ TOP FELHÍVÁSOK
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Előadás másolata:

A budapesti zöld-felületek fejlesztési lehetőségei és szabályozási kérdései Tatai Zsombor Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

Építési Szabályzatok TERVRENDSZER 2013 TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS új OTFK Országos Területfejlesztési Koncepció Operatív programok: TOP, VEKOP, KEHOP, GINOP, IKOP stb. új OTrT Országos Területrendezési Terv Budapest Terület-fejlesztési Koncepciója Fővárosi Terület-fejlesztési Program BATrT Budapesti Agglomerációs Területrendezési Terv Készítés alatt! TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS BUDAPEST 2030 ITS 2020 TSZT + FRSZ KÉSZ – Kerületi DÉSZ – Duna-parti VÉSZ – Városligeti Építési Szabályzatok 2013 Készítés alatt! Készítés alatt!

Célrendszer BUDAPEST 2030 A NÉPESSÉGMEGTARTÁS ÉRDEKÉBEN BUDAPEST AZ EURÓPAI VÁROSHÁLÓZAT ERŐS TAGJA ÁTFOGÓ CÉLOK ÉRTÉK- ÉS TUDÁSALAPÚ, FENNTARTHATÓ GAZDASÁG HARMONIKUS, SOKSZÍNŰ VÁROSI KÖRNYEZET JAVULÓ ÉLETMINŐSÉG, HARMONIKUS EGYÜTTÉLÉS TÉRSÉGI KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM 1. Kezdeményező városfejlesztés 5. Egészséges környezeti feltételek megteremtése 12. Tudás- készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés 14. A kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése CÉLOK 2. Partnerség – a jövő közös tervezése a térségben és országosan 6. Klímavédelem - hatékony energiafelhasználás 13. Önfenntartó város-gazdálkodási rendszer 15.Humán szolgáltatások optimalizálása 7. Egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése 16. Igényekhez igazodó rugalmas lakásstruktúra megteremtése 3. Egységes Budapest 4. Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése 8. A Dunával együtt élő város 17. Befogadó és támogató és aktív társadalom 9. Hatékony és kiegyensúlyozott város-szerkezet - kompakt város 10. A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei 11. Intelligens mobilitás ÚJ KIHÍVÁSOK Cél-típus KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG TERÜLETI FEJLESZÉSEK FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Zöldfelületi rendszer vizsgálata helyzetelemzés BUDAPEST 2030 Zöldfelületi rendszer vizsgálata Területhasználat vizsgálata Infravörös műholdfelvétel Zöldfelületi elemek vizsgálata Zöldfelületi intenzitás Zöldfelületi ellátottság Parkok, játszóterek, erdőterületek elérési távolsága Biológiailag aktív zöldfelületek aránya és annak változása Park: 5 m²/fő Erdő: 25 m²/fő 305 gyerek/játszótér Biológiailag aktív felület (zöldfelület): 148 m²/fő

A biológiailag aktív felületek és a zöldfelületi intenzitás növelése 5. cél: EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE BUDAPEST 2030 A biológiailag aktív felületek és a zöldfelületi intenzitás növelése

Területfelhasználási kategória 5.1. FELADAT: A zöldfelületi intenzitás növelése TSZT Az OTÉK zöldfelületi minimumainak összehasonlítása a területfelhasználási egységek átlagos zöldfelületi intenzitásával ZÖLD MIN ZFI Példa: Nagyvárosias, telepszerű lakóterület (Ln-T) Átlagos zöldfelületi intenzitás (ZFI): 37 % OTÉK zöldfelületi minimum: 10 % Területfelhasználási kategória

Zöldfelületi arány meghatározása a területfelhasználási egységekre 5.1. FELADAT: A zöldfelületi intenzitás növelése TSZT Zöldfelületi arány meghatározása a területfelhasználási egységekre Területfelhasználási egység Zöldfelületi minimum (%) Javasolt szigorítás Bp-re OTÉK Lakó Nagyvárosias, telepszerű lakóterület Ln-T 50 10 Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület Ln-2 15 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Ln-3 35 Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Lk-1 25 20 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló, intenzív beépítésű lakóterület Lk-2 40 Kisvárosias, telepszerű lakóterület Lk-T Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület Lke-2 60 Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület Lke-3 70 Vegyes Mellékközpont területe Vt-M Kiemelt jelentőségű helyi központ területe Vt-H Intézményterület városias, intenzív beépítésű része Vi-1 -  Intézményterület városias, laza beépítésű része Vi-2 30 Intézményterület jellemzően alapellátást biztosító része Vi-3 Különleges beépítésre szánt Nagykiterjedésű rekreáció és szabadidős területek K-Rek Különleges beépítésre nem szánt  Rekreációs célú, jelentős zöldfelületű terület Kb-Rek 65 -  Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület Kb-Ez 80

Duna menti zöldhálózat fejlesztése 8. CÉL: A DUNÁVAL EGYÜTT ÉLŐ VÁROS BUDAPEST 2030 Duna menti zöldhálózat fejlesztése ► MEGLÉVŐ JÓ ÁLLAPOTÚ ZÖLDFELÜLETEK erdőterületek zöldterületek ► MEGLÉVŐ ZÖLDFELÜLETEK ÉS KÖZTEREK FEJLESZTÉSE minőségi fejlesztés (pl. Margitsziget) funkcióbővítés (pl. Óbudai-sziget) ► ZÖLDFELÜLETEK MEGÚJÍTÁSA KOMPLEX VÁROSREHABILITÁCIÓ KERETÉBEN pl. Budai Vár, Világörökségi terület ► ZÖLDFELÜLETEK TERÜLETI NÖVELÉSE Zöldterületek (pl. észak-csepeli új városi park) Erdőterületek (pl. nagytétényi erdőterületek) ► MAGAS ZÖLDFELÜLETI ARÁNY MEGTEREMTÉSE, MEGŐRZÉSE pl. Római-part, Molnár-sziget ► ZÖLDFELÜLETI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE erdőterületek - zöldterületek – közterek hálózata

8. CÉL: A DUNÁVAL EGYÜTT ÉLŐ VÁROS: Duna-partok elérhetősége BUDAPEST 2030 Tulajdonviszony KORZÓ Közterületek VÁROSIAS SÉTÁNY TERMÉSZETKÖZELI SÉTÁNY VEGYES FORGALMÚ ÚT PATAKREVITALIZÁCIÓ

Duna-parti építési szabályzat A Duna-parti építési szabályzat által érintett terület A DUNÁVAL EGYÜTT ÉLŐ VÁROS DÉSZ Duna-parti építési szabályzat A Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területének építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket tartalmaz.

Zöldfelületi rendszer fejlesztése 9. cél: HATÉKONY ÉS kiegyensúlyozott VÁROSSZERKEZET – Kompakt város BUDAPEST 2030 Zöldfelületi rendszer fejlesztése

Használaton kívüli és alulhasznosított területek 1. 10. cél: A barnamezős területek a városfejlesztés célterülete BUDAPEST 2030 Használaton kívüli és alulhasznosított területek 1. HASZNÁLATON KÍVÜLI Részben beépített Σ 225 hektár

Használaton kívüli és alulhasznosított területek 2. 10. cél: A barnamezős területek a városfejlesztés célterülete BUDAPEST 2030 Használaton kívüli és alulhasznosított területek 2. HASZNÁLATON KÍVÜLI Részben beépített Σ 225 hektár Beépítetlen Σ 1 025 hektár

Használaton kívüli és alulhasznosított területek 3. 10. cél: A barnamezős területek a városfejlesztés célterülete BUDAPEST 2030 Használaton kívüli és alulhasznosított területek 3. HASZNÁLATON KÍVÜLI Részben beépített Σ 225 hektár Beépítetlen Σ 1 025 hektár JELENTŐS TERÜLETI TARTALÉKKAL rendelkező terület Σ 2 750 hektár

Barnamezős területek hasznosítása 10. CÉL: A barnamezős területek a városfejlesztés célterülete BUDAPEST 2030 Barnamezős területek hasznosítása Forráskoncentráció a prioritások mentén Barnamezős területek funkcióváltása Korszerű, komplex modellek kidolgozása és területmanagement létrehozása Barnamezős területek meglévő infrastruktúrájának kihasználása

Barnamezős területek hasznosítása 10. CÉL: A barnamezős területek a városfejlesztés célterülete BUDAPEST 2030 Barnamezős területek hasznosítása Korábban a kormányzati negyed projekthelyszíne Átmeneti hasznosítás megvalósítása közösségi részvétellel

Köszönöm a figyelmet! tatai@bfvt.hu