GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 Hagyomány és Innováció – Új utak a helyi gazdaságfejlesztésben Ózd, 2014. szeptember 16. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Amiről szó lesz A 2014-2020-as tervezési időszak A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztései
Nemzeti Reform Programban (NRP) Célkitűzések EU 2020 célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni. 2020 Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Megújuló energia-források részaránya 14,6%-ra nő Energia-hatékonyság 10%-os növelése ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-24 évesek között A szegény-ségben élő népesség száma 450.000 fővel csökken
Út a pályázatokig… PM aláírás Az OP-k hazai elfogadása Benyújtásuk a Bizottsághoz Tárgyalások Konstrukciók kidolgozása OP elfogadás Pályázati kiírások 2014. szeptember 11.
Az OP-k pénzügyi keretei Összes forrás: 25,4 Mrd € 8 001 Mrd Ft (315 EUR/HUF)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program CÉLJAI: Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése Gazdasági együttműködések erősítése Versenyképességi akadályok CÉLTERÜLETE: EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe KEDVEZMÉNYEZETTJEI: kkv-k IKT és pénzügyi eszközök: bizonyos esetekben önkormányzatok is
Indikatív források - GINOP PRIORITÁSOK OP-n belüli arány Forrás (nemzeti társfinanszírozással) 1. Kis- és középvállalkozások 18,1% 466,8 milliárd Ft 2. K+I 19,3% 498 milliárd Ft 3. Infokommunikációs fejlesztések 5,2% 134,2 milliárd Ft 4. Energia 2,6% 66,6 milliárd Ft 5. Foglalkoztatás és képzés 24% 619,7 milliárd Ft 6. Turizmus 4,1% 106,4 milliárd Ft 7. Pénzügyi eszközök 26,8% 694,3 milliárd Ft ÖSSZESEN 100,00% 2 586,0 milliárd Ft Tematikus cél
GINOP prioritások (1) 1. prioritás – Kis és középvállalkozások: Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése Együttműködő kkv-k számának növelése 2. prioritás – K+I: A K+I kapacitások megerősítése K+I aktivitás növelése a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások körében Stratégiai K+I hálózatok számának növelése 3. prioritás – Infokommunikáció: Újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állásának biztosítása IKT szektor nemzetközi versenyképességének növelése A vállalkozások informatizáltságának növelése Digitális felzárkózás (e-inclusion) felgyorsítása és a közösségi hozzáférés növelése
GINOP prioritások (2) 4. prioritás – Energia: Közvetlen energiaköltség csökkentése - energiahatékonyság, megújuló energiák 5. prioritás – Foglalkoztatás és képzés: Az alacsony iskolai végzettségűek munkaerő-piaci integrációja A társadalmi célú vállalkozások erősödése Gazdasági igényekhez igazodó, minőségi képzési intézményrendszer kialakítása 6. prioritás – Turizmus: Kulturális és természeti örökségi helyszínek 7. prioritás – Pénzügyi eszközök: Kkv-k külső finanszírozása Megújuló energiák felhasználására Foglalkoztatáshoz
Kkv-k és nagyvállalatok számára… Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Vállalkozói együttműködések ösztönzése Vállalati K+F+I tevékenység támogatása: Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása Innovációs ökoszisztéma építése Vállalati K+F kapacitásfejlesztés Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések Nemzetközi/Együttműködésben végzett K+F+I projektek K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések Ipari kutatóközpontok Infokommunikációs fejlesztések Energiahatékonyság
Pénzügyi eszközök CÉL: a piaci forrásból nem megfelelően finanszírozott, megtérülő beruházásokhoz – minden más EU tematikus cél megvalósításához Rendelkezésre álló forrás: ~714,4 Mrd Ft ebből 198,1 Mrd Ft K+F+I-re Lehetséges pénzügyi közvetítők: hitelintézetek; pénzügyi vállalkozások; helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok; garancia szervezetek; kockázati tőkealap kezelők Végső kedvezményezettek: vállalkozások (főként kkv-k), illetve energiahatékonyság-növelést és megújuló energia felhasználását ösztönző projektek esetében önkormányzatok és a lakosság is Tervezett eszköztípusok: refinanszírozás hitel; faktoring; lízing; garanciaeszközök; tőkeprogramok; kiegészítő kamat- és garanciadíj támogatás; vissza nem térítendő források kombinációja
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Célja Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági fejlesztések A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések Célterület EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Kedvezményezettek elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat Funkciója a vidéki térségek fejlesztése, város-vidék kapcsolatok erősítése a társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhez A megvalósítás Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok Előre tervezhető, ismert (dedikált) forráskeretek a területi szinteken Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések
Indikatív források - TOP PRIORITÁSTENGELYEK OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 41,2 % 482,4 milliárd Ft 2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 17,9 % 209,2 milliárd Ft 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken 19 % 222,4 milliárd Ft 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 7,5 % 87,4 milliárd Ft 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 3,7 % 43,4 milliárd Ft 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejleszté-sek, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 10,8 % 127,0 milliárd Ft Összesen 100,00 % 1 171,8 milliárd Ft
Önkormányzatok számára…(1) 1. prioritás – Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, logisztikai központok) fejlesztésére Alacsonyabb rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztése, a munkába való visszatérés segítésére 2. prioritás – Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése
Önkormányzatok számára…(2) 3. prioritás – Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: A fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő, kisléptékű közlekedési infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztésekre Önkormányzati épületek energiahatékonyságának és a megújuló energia részarányának növelésére 4. prioritás – A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Szociális városrehabilitáció
Önkormányzatok számára…(3) 5. prioritás - Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) Célja: kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével Támogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra 6. prioritás - Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra Közösségi, humán fejlesztésekre Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira
Fejlesztési lehetőségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Programja
A megyei program megvalósításnak keretei Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára elérhető forrás: 76,7 Mrd Ft Miskolc MJV kerete: 33,2 Mrd Ft Megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó projekt javaslat: Új munkahelyek létesítését támogató infrastrukturális feltételek kialakítása (ipari parkok kialakítása) Ózdhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési projekt javaslatok: Önkormányzat tulajdonú ipari park fejlesztése Üzleti Szolgáltató és Innovációs Központok létesítése Hálózatos kerékpáros és gyalogos turisztikai fejlesztések
„Múlt s jövő…” 2007-2013 között 2014-2020 között A megyébe érkező 80 Mrd Ft (GOP) támogatás 181 milliárd forintnyi fejlesztést generált Miskolcon 37 Mrd Ft támogatás 82,5 milliárd forintnyi fejlesztést generált Ózdon 2,7 Mrd Ft támogatás 5 milliárd forintnyi fejlesztést generált 2014-2020 között A GINOP nem nevesít dedikált forrásokat a megyére, de több mint 2500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, melyre a megye gazdasági szereplői is pályázhatnak A GINOP, TOP Borsod-Abaúj-Zemplén megye a fejlesztési időszak egyik nyertese lehet
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!