Az ész kora: a felvilágosodás A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és a kort amelyben lejátszódott. A felvilágosodás gondolkodói az értelmet állították a középpontba, lényege a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése. A mozgalom vezetőinek célja az volt,hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”. Ez forradalmi folyamatokat indított el az emberi értelem, a természet,az Isten, a gazdaság és a társadalom szemléletében.

Milyen változást jelentett a kereszténység terjedése? Az újkort 1492-től számítjuk. Mi jellemezte? (nagy földrajzi felfedezések gyarmatosítás gazdasági fejlődés társadalmi fejlődés (polgárosodás, polgári forradalmak, szabadságharcok) Milyen változást jelentett a kereszténység terjedése? Mit jelentett a humanizmus eszméje? Kiépült a keresztény egyház mint szervezet. Államvallássá lett az európai országokban. Meghatározta az emberek hitét, erkölcsét, mindennapjait. Egyházi iskolák jöttek létre. A kultúra és a kor tudománya mind az egyház szerzeteseinek és főpapjainak köszönhető. Építészet, szobrászat, festészet az egyház tanításait hirdette. A humanizmus szakít az egyházi témákkal. Az embert állítja a középpontba. Az emberi bölcsesség, az emberi test megörökítése visszahozza az antik (görög-római) témákat. Reneszánsz stílusú palotákat építenek, hatalmas tereket szobrok, festmények töltik ki. Az oktatásban megjelennek a praktikus tananyagok (hajóépítés, étítész, orvos, kereskedő).

I. A felvilágosodás Az iparból, kereskedelemből, banki üzletekből meggazdagodott polgárság megerősödött. Részt kívánt a politikai hatalomból (forradalom Hollandia és Anglia – alkotmányos királyság). A gazdasági és társadalmi fejlődés kitermelte az új eszmei mozgalmat, a felvilágosodást. John Locke (A természetes egyenlőség) angol, (François-Marie Arouet =) Voltaire (Candide) és Jean-Jacques Rousseau (Emil) munkásságával indult el a felvilágosodás a XVIII. században.

A felvilágosodás jeles alakjai Adam Smith,Denis Diderot, Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, John Locke, René Descartes, Thomas Hobbes, Voltaire

II. A természetes egyenlőségről Angliában megszűntek a feudális kiváltságok. Mindenkinek joga volt vállalkozásba fogni (bank, manufaktúra). John Locke írt a termé-szetes egyenlőségről MINDEN EMBER EGYENLŐNEK SZÜLETIK társadalmi szerződés Gondolatai hatottak az amerikai Függetlenségi nyilatkozatra. Jean-Jacques Rousseau: Vissza a természethez! Az őskorban nem volt magántulajdon, ami megosztotta volna az embereket. A felvilágosodás hívei az egyházat támadták, de a vallást nem tagadták, ők is vallásosak voltak zömében.

III. A francia enciklopédia Fejlődtek a természettudományok (fizika, matematika, csillagászat, stb.), de ezek a tudósok egyben filozófusok és írók is voltak. Leírták műveikben a gondolataikat, amelyek merőben újak voltak – nem hittek a babonák- ban, szakítottak a konvenciókkal (szokásokkal). Az ész, a ráció igazságában hittek. A legújabb ismereteket gyűjtötték össze.

A francia Enciklopédia - példák Angliában: Newton: gravitáció, színképelemzés. Franciaországban: Descartes, (dékárt) Diderot,( didró) D’Alember, (dalamber), Montesquieu ( monteszkijő) stb. Gyűjteményes tudománytár, az összes akkori legújabb ismereteket foglalta magában.

A francia Enciklopédia 20 éves munka után kiadták a francia Enciklopédiát (= összes tudományt részletesen tárgyaló művet) D’Alembert és Diderot szerkesztésében 28 kötet jelent meg. Végül 35 kötet lett.

A Nagy Francia Enciklopédia 1751-től jelent meg, az utolsó köteteket 1780-ban adták ki. A nagy mű 35 kötet lett, 71 818 cikket és 3 129 illusztrációt tartalmazott. Az első 28 kötetet Diderot szerkesztésével 1751 és 1772 között jelentették meg. További 5 kötetet más szerkesztők állítottak össze 1777-ben, végül 2 kötet névmutató jelent meg. A francia felvilágosodás több ismert alakja dolgozott a művön, többek között Voltaire, Rousseau, és Montesquieu.

IV. Franciaország a felvilágosodás idején Nagyhatalom volt. Gazdasági fejlődés. Fokozódó társadalmi feszültség. A koldus kivételével mindenki adózott. 3 rend:1, papok 2% - a politikai hatalom 2, nemesek kiváltságosai voltak… 3. rend tagjai 98% - a nép egyszerű fiai 1787-1788: éhínség a rossz termés miatt

V. A rendi gyűlés összehívása A Bourbonok nem hívták össze 175 éven át a rendi gyűlést – önkényuralom. (1614-1789) A pazarlás, a katonai vereségek, az önkényes kormányzás elégedetlenséget váltott ki mind a 3 rendből (papság-nemesség, s a 3. rend). Államcsőd fenyegetett-adóemeléshez a 3 rend tagjait 1789 tavaszán XVI. Lajos összehívta Versailles-ba (verszáj). Nem támogatták az adóemelést, a saját sérelme-ikkel támadták le a királyt, mire az a rendi gyűlést feloszlatta.

Köszönöm a figyelmet! Házi feladat: Megtanulni a tananyagot, (Tankönyv. 12-14. oldal és a füzetben a vázlat) Írásban válaszolni az összefoglaló kérdésekre (14. oldal 1-6 kérdés) A vázlat alapján elmondani egységenként a leckét, majd végül együtt az egészet. Jó tanulást kívánok mindenkinek!