Karácsony Ha szerencsénk van havazik és nem tűnik minden annyira szürkének. Mostanában, hogy jön az új év és a Karácsony, csak fázol és meg-megállva elgondolkodsz miről maradtál le az idén. Elröpült az év, oly sok minden van, amit nem végeztél el, pedig… Sorra veszed azokat, akikkel már nem találkozhatsz és fájlalod az elszalasztott lehetőségeket.

Aztán, ahogy a város tarka forgatagában jársz, lassan benned is színesedik a kép. Már nem tűnnek olyan nagy bűnnek feledékenységeid. Már nem csak a hiányt érzed, hisz eszedbe jutnak a szép emlékek, a nagy „világmegváltó” beszélgetések is. Észreveszed nem csak múlt, de jelen és jövő is létezik.

…és ha végre megvan, még csomagolni is kell… Pedig tudod nem ez a lényeg, hogy a szeretetről szól az ünnep. Ez igaz, de most vásárolnod KELL, és kíváncsi lennél arra, ki volt az a…, aki kitalálta a Karácsonyt? Közben észrevétlenül elkap a vásárlási láz, kapkodsz, csapongsz és fogalmad sincs kinek és főleg mit ajándékozz…

Ezen a ponton állj meg, gondolkozz. Miről is szól a Karácsony? Jussanak eszedbe a jókívánságok során használatos jelzők: kellemes, boldog, szeret-teljes… …és igen, békés. Talán a nyugalom az, ami legjobban hiányzik a dolgos hétköznapjaidból? Ne feledd, csak Tőled függ mire jut az idődből.

Milyen jó is volt, ugrándozni a hóban, megépíteni – saját kezűleg – azt kicsit borulós, kicsit csálé, izét…..a Hó-valami-ember-micsodát. Valahol még fénykép is van róla, keresd elő, nem veszítesz vele semmit, SŐT, építs most is egyet, kitudja, hátha most ügyesebb leszel – már ha van hozzá hó. És nevess, ahogy akkor rég, egy röpke pillanatig, felhőtlenül, boldogan.

Ebben a nagy hajtásban biztos el is fáradsz, de mikor alszol, álmodban minden kívánságod teljesül és ha nagyon akarod egyik-másik ébren is valóra válhat. Gondolhatsz minden szépre és jóra, én nem gátollak, bár már eddig is jól feltartottalak. Ha még nem fáradtál le tőlem teljesen, javaslom, készülj fel, mert elmúlik a líra és a magvas gondolatok aludni térnek…

Egy biztos, ha eddig nem sikerült karácsonyi hangulatba kergetni, ezután már nem foglak. Meg sem próbálom, bár már csak rám számíthatsz! és persze „Ludolpla a pilos-ollú-lénszalvasz”-ra (igaz itt nem látszik, de bizony Ő az)! Én igyekszem, és jó leszek, azt azért nem ígérem, hogy többet nem teszem próbára türelmedet.

Mikor ezt olvasod gondolj rám elnézően. Az agyalágyultaknak fenntartott tekintetedet hagyd meg addig, amíg találkozunk. Talán túléled. Már nincs sok hátra és díjazd lécci, hogy ilyen aranyos képeket vadásztam Neked. (Ez talán enyhítő körülménynek számít.) Ez az egyszeri vissza nem térő alkalom, hogy elmondjam…

…mennyire örülök, hogy ismerhetlek, (és megbocsátasz az ilyen dolgaimért IS) …talán megengeded, hogy barátomnak tekintselek és ezen felhatalmazással visszaélve…

Kellemes és boldog, szeretet teljes, áldott és békés Karácsonyi Ünnepeket kívánjak Neked!

Az idén ennyire futotta, jövőre talán jobb lesz, addig is elbúcsúzom, remélve, hogy mielőbb találkozunk személyesen is. Csók és vagymi Én (azért Te tudod ki) (legalábbis remélem)