Solt I. világháborús helytörténete 1914-1918

Power point Készítette: Báthy Anna, Pintér Katalin, Kun Anasztázia (Kalocsai Szent István Gimnázium 10.B osztályos tanulói) 2014. október

Az 1914-18-as világháború minden nyomorúsága éreztette hatását szerte az országban és így Solt községben is. Itt is lecsökkent a termelés. A készletek kifogyóban voltak. Az asszonyok és a gyermekek által végzett mezőgazdasági munka kis eredményt adott.

A dolgozó parasztoknak szinte emberfeletti munkát kellett végezniük, hogy gazdaságukat – úgy ahogy- fenntartsák. A háború idején a részes művelés jelentősen növekedett, aminek az egyik oka az igaerő elvesztése, a másik pedig az volt, hogy a földesurak épp a részes bérlet segítségével próbálták a nagyarányú munkaerőhiányt megoldani, a munkáskezeket biztosítani. […] Végül a harmadik ok a pénz elértéktelenedése és az élelmezési nehézségekben keresendő.

A legfőbb kényszerítő eszköz, amivel rákényszerítették a nőket és a gyermekeket a munkára, a hadisegély megvonása volt. A frontról visszatért katonák elhelyezkedése a termelésben-a téli idő miatt- lehetetlen volt. Kevés volt az élelem, a ruházat és a tüzelő anyag.

A községben elterjedt a lépfene, a rühkór, a száj- és körömfájás A községben elterjedt a lépfene, a rühkór, a száj- és körömfájás. Nyilvánvalóan, hogy ezek is szedték áldozatukat, tehát mind-mind hozzájárultak az állatállomány csökkenéséhez. A háború tehát anyagilag tette tönkre a község dolgozó népét. […] Különösen sokat szenvedtek a gyerekek, akiknek körében nagyméretűvé vált a gyermekhalandóság.

A gyermekeken kívül a felnőtteket is tizedelték a járványos betegségek A gyermekeken kívül a felnőtteket is tizedelték a járványos betegségek. Különösen a kolera és a himlő szedett sok áldozatot. Megnehezítette helyzetüket még az orvos hiány is, de az orvoslásra épületeket készítettek.

Megalakult Solt községben a Magyar Tanácsköztársaság helyi szerve, ilyen viszonyok között irányították a Magyar Tanácsköztársaság solti tagja a községi munkás-, katona és paraszttanácsot. Direktórium munkája gigászi erőfeszítés volt az alatt a 133 nap alatt, míg a Tanácsköztársaság fennállott, a direktórium az irányítást, a szocialista átalakulás érdekében hozott törvények, néptanácsi és népbiztosi rendeletek végrehajtását látta el.

A munkaerőhiány enyhítésére, illetve az olcsó munkaerő biztosítására hadifoglyokat használtak fel a birtokosok. A hadifoglyok kirendelését a budapesti katonai parancsnokság intézte Soltra. A szállítás vasúton történt. A foglyokra kiadás alig volt.

A háború kitörésétől kezdve gyors ütemben meginduló katona behívások-községünkben is – hisz a munkaerő nagyarányú elvonására vezettek a mezőgazdaságban, hisz a hadsereg zöme dolgozó parasztokból és mezőgazdasági munkásokból került ki. A háború folyamán a termelés nagy arányú csökkenésének egyik legfőbb oka a férfi munkaerő egyre növekvő elvonása volt a mezőgazdaságból.

A község lakói közül az I. világháborúban sokan életüket vesztették A község lakói közül az I. világháborúban sokan életüket vesztették. A település anyakönyvében 179 ősi halottat tartanak nyilván. Ezeknek az elesett hősöknek az emlékét őrzi a község lakossága által emelt – református templom melletti – hősi emlékmű. A 179 személyen kívül számosan megsebesültek, és többen megrokkantak az első világháborúban. Végül, de nem utolsó sorban itt említjük meg a születéskiesések máig is érvényesülő hatását. Felhasznált források:(Dr. Nagy Béla : Solt nagyközség monográfiája, Adatok Solt község történetéhez,1990)