Solt I. világháborús helytörténete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

Alsónémedi bemutatása
Alsónémedi A falu bemutatása
Tíz éves a Filozófiai Kert
Az 1. világháború.
MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
II/1. Szociálismunka vagy bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep Kósa Eszter Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április
Szigetszentmiklós Készítette:Haász Valter.
Reformkori színjátszások
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
Kiskunfélegyháza az első világháborúban
„Kukaszépítő” – pályázat
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
Magyarország az első világháborúban
Réde Készítette: Bárány Dorián gazdálkodás és menedzsment I. évfolyam I. csoport.
Milota.
Bihartorda.
Magyarország a II. világháborúban.
V. Hadigazdaság az első világháborúban
Ungarns wirtschaftliche Entwicklung ; Kriegswirtschaft.
Világháború, forradalom, terror, Trianon
Horthy Miklós (Kenderes, 1868 – Estoril, Portugália 1957)
Felekezeti statisztika Irányító tanár: Hasas Tünde Szerz ő k: Szabó Katalin Kertész Erika Veres Janka Eszter Szent László Római Katolikus Gimnázium Nagyvárad.
A háború és következményei Magyarországon
Első világháborús források feltárása Kalocsán Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) Egyházak a háborúk viharaiban MELTE-EME.
Története 1318-ban találkozunk a nevével először az okiratokban 1743-ban újratelepítik a települést 1838-ban az árvíz elmosta a település nagy részét.
Az ősi tudomány Geodézia Készítette: Jakab Csaba Lóránd.
Települések az I. világháború idején
Kistelek községben 1927-re készült el az első világháborúban elesett hősök tiszteletére épült emlékmű. A településről 1933 férfi vonult ki a frontra az.
Készítette: Pekár Erik Német Árpád Kovács Zoltán.
Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban
Szeged az első világháborúban
A nagyvárosi fejlődés megtorpanása Készítette: Csíkos Barna, Körmendi Zoltán Csapattagok: Csíkos Barna, Valkony Regő, Körmendi Zoltán.
Az i. Világháború hatása Szegedre
Békéscsaba és a frontokon harcoló katonák az I. Világháborúban
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
Szeged az I. Világháborúban ( )
Bihar az I. Világháború előtt, alatt és után
Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.
I. világháborús emlék.
Kecskemét az első világháború éveiben
Békéscsaba az I. világháborúban
Községpecsét, 1908 A háború áldozatai A háború áldozatait minden város és község népe siratta. Algyő 3037 lakosával kicsi volt ahhoz, hogy Csongrád megye.
Szeged I. világháborús emlékhelyei
Gyula város I. világháborús emlékei
Mártély az I. világháborúb an. Főként a galíciai és az olasz fronton harcoltak és haltak hősi halált a mártélyiak, akik között voltak gazdák, bérlők,
Békéscsabai Központi Szakképző Iskola, Zwack József Tagintézménye Szuronyosok csapata: Annus Erik, Konyecsni Zoltán, Pákozdi Balázs.
Kalandozás a Báthoryak és a Rákócziak földjén
Szeged az első világháborúban
Szeged az I. világháborúban
Történelmi vonatkozások
A háború előtt Gazdasági-politikai összetűzések az országcsoportok között Csanád megye és Makó a Ferenc Ferdinánd által vezetett hadgyakorlaton sejthetett.
HAJDÚDOROG RÉGÉSZETI LELETEK TANÚSÁGA SZERINT MÁR A RÉZKORBAN IS LAKOTT HELY VOLT. ERRE UTAL A VÁROS HATÁRÁBAN TALÁLT RÉZBALTA, AMI KR.E
I. Világháború Emlékpont A szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola udvarán található emlékmű, az I. Világháborúban elesett tanárok és diákok emlékére.
HAJDÚDOROG A leletek tanúsága szerint a bronzkortól kezdve lakott területen éltek szarmaták és avarok is. A hét történelmi hajdúváros egyike, a honfoglalás.
Érsekhalma.
3. A Kijevi Rusz és a magyarok
Dömsöd Készítette: Moór Zsanett. Fekvése Dömsöd nagyközség Budapesttõl délre helyezkedik el a Ráckevei Duna - ág bal partján. n Fekvése következtében.
KAPOSMÉRŐ Készítette: Diarráné Kiss Enikő SZIE-GTK Gazdálkodási és Menedzsment Szak Levelező Tagozat I.évf.
Készítette: Hundzsa Ferenc Jenei István Szombati Sándor Felkészítő tanár: Borbola Tímea Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula.
II. József A kalapos király.
Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
Újsolt Informatika Házdolgozat Fekvése A település Apostag és Solt között fekszik. Két csatorna – keletről a Kiskunsági öntöző-, nyugatról pedig a Fűzvölgyi.
Sárrétudvari.
A Napkirály udvarában.
Készítette: Kis Cintia Csenge 7.a
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
Gazdasági rendszerek.
Előadás másolata:

Solt I. világháborús helytörténete 1914-1918

Power point Készítette: Báthy Anna, Pintér Katalin, Kun Anasztázia (Kalocsai Szent István Gimnázium 10.B osztályos tanulói) 2014. október

Az 1914-18-as világháború minden nyomorúsága éreztette hatását szerte az országban és így Solt községben is. Itt is lecsökkent a termelés. A készletek kifogyóban voltak. Az asszonyok és a gyermekek által végzett mezőgazdasági munka kis eredményt adott.

A dolgozó parasztoknak szinte emberfeletti munkát kellett végezniük, hogy gazdaságukat – úgy ahogy- fenntartsák. A háború idején a részes művelés jelentősen növekedett, aminek az egyik oka az igaerő elvesztése, a másik pedig az volt, hogy a földesurak épp a részes bérlet segítségével próbálták a nagyarányú munkaerőhiányt megoldani, a munkáskezeket biztosítani. […] Végül a harmadik ok a pénz elértéktelenedése és az élelmezési nehézségekben keresendő.

A legfőbb kényszerítő eszköz, amivel rákényszerítették a nőket és a gyermekeket a munkára, a hadisegély megvonása volt. A frontról visszatért katonák elhelyezkedése a termelésben-a téli idő miatt- lehetetlen volt. Kevés volt az élelem, a ruházat és a tüzelő anyag.

A községben elterjedt a lépfene, a rühkór, a száj- és körömfájás A községben elterjedt a lépfene, a rühkór, a száj- és körömfájás. Nyilvánvalóan, hogy ezek is szedték áldozatukat, tehát mind-mind hozzájárultak az állatállomány csökkenéséhez. A háború tehát anyagilag tette tönkre a község dolgozó népét. […] Különösen sokat szenvedtek a gyerekek, akiknek körében nagyméretűvé vált a gyermekhalandóság.

A gyermekeken kívül a felnőtteket is tizedelték a járványos betegségek A gyermekeken kívül a felnőtteket is tizedelték a járványos betegségek. Különösen a kolera és a himlő szedett sok áldozatot. Megnehezítette helyzetüket még az orvos hiány is, de az orvoslásra épületeket készítettek.

Megalakult Solt községben a Magyar Tanácsköztársaság helyi szerve, ilyen viszonyok között irányították a Magyar Tanácsköztársaság solti tagja a községi munkás-, katona és paraszttanácsot. Direktórium munkája gigászi erőfeszítés volt az alatt a 133 nap alatt, míg a Tanácsköztársaság fennállott, a direktórium az irányítást, a szocialista átalakulás érdekében hozott törvények, néptanácsi és népbiztosi rendeletek végrehajtását látta el.

A munkaerőhiány enyhítésére, illetve az olcsó munkaerő biztosítására hadifoglyokat használtak fel a birtokosok. A hadifoglyok kirendelését a budapesti katonai parancsnokság intézte Soltra. A szállítás vasúton történt. A foglyokra kiadás alig volt.

A háború kitörésétől kezdve gyors ütemben meginduló katona behívások-községünkben is – hisz a munkaerő nagyarányú elvonására vezettek a mezőgazdaságban, hisz a hadsereg zöme dolgozó parasztokból és mezőgazdasági munkásokból került ki. A háború folyamán a termelés nagy arányú csökkenésének egyik legfőbb oka a férfi munkaerő egyre növekvő elvonása volt a mezőgazdaságból.

A község lakói közül az I. világháborúban sokan életüket vesztették A község lakói közül az I. világháborúban sokan életüket vesztették. A település anyakönyvében 179 ősi halottat tartanak nyilván. Ezeknek az elesett hősöknek az emlékét őrzi a község lakossága által emelt – református templom melletti – hősi emlékmű. A 179 személyen kívül számosan megsebesültek, és többen megrokkantak az első világháborúban. Végül, de nem utolsó sorban itt említjük meg a születéskiesések máig is érvényesülő hatását. Felhasznált források:(Dr. Nagy Béla : Solt nagyközség monográfiája, Adatok Solt község történetéhez,1990)