Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Bencsik János Fenntartható Fejlődés Bizottság alelnök Energetikai Albizottság elnök ENERGIAPOLITIKA, ENERGIASTRATÉGIA, ENERGIAPIAC MA   A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Hódmezővásárhely, 2014 október 14.

„Egy öt esztendővel ezelőtti dia” Fenntarthatóság = megmaradás Összkormányzati szinten koordinált alkalmazkodási stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az energiafüggésünk csökkentése vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása Katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra a lakosság és a gazdasági szereplők környezeti tudatosságának növelése

I. Valós probléma-e az éghajlatváltozás?

Első állítás Az éghajlat ingadozása természetes folyamat. - Az éghajlat a földtani erők mellett, a talaj, a táj, végső soron a földi életnek is elsődleges alakítója.

II. Mit tapasztaltunk és mit várhatunk a Kárpát-medencében?

Az éves és a nyári átlaghőmérséklet (°C) változása 1983 és 2012 között

Második állítás A hőmérséklet további emelkedésére kell számítanunk, melynek mértéke 2021–2050-re minden évszakban szinte az ország egész területén eléri az 1 C-ot, az évszázad végére pedig a nyári hónapokban a 4 C-ot is meghaladhatja. A csapadék éves összegében nem számíthatunk nagy változásokra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik. A nagymennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül.

Néhány befolyásoló tényező az energia szektorra való tekintettel A hazai villamosenergia téli-nyári csúcsfogyasztásának kiegyenlítődése. Téli fűtési energia szükséglet módosulása. Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a termelő- és elosztási rendszerekre: alacsony vízállás, hóterhelés, felázott talaj, villámárvizek, forróságnapok. Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a biomassza potenciálra, valamint a vízerőművek termelésére. Nap- és szélpotenciál változása.

III. Lehet-e összefüggés az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság kérdése között?

Harmadik állítás A megbomlott egyensúly hátterében a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása áll. – Szignifikánsnak mutatkozó antropogén hatás! A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. A változások nem a földi életet, hanem „csak” annak ma ismert civilizációs rendszerét veszélyeztetik.

IV. Mi állhat a természeti – társadalmi – gazdasági fenntarthatatlanság mögött?

Negyedik állítás A gazdasági erőforrások egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódnak. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi direktívák a tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Az egyéni megélhetést jóval meghaladó magánvagyonok koncentrációja – a népességnövekedéssel megtetézve – a földi lakosság többségét mélyszegénységbe taszította. Mindezek hátterében az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

V. Felkészülni az elkerülhetetlenre, vagy megelőzni az elkerülhetőt?

Ötödik állítás Az éghajlatváltozás nem új keletű jelenség, ám ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, alkalmazkodóképességünket – különösen a gyors változásokhoz – jószerével elvesztettük. A modern társadalmak civilizációs vívmányai rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, függetlenül attól, hogy e változásokat az emberi tevékenység idézte elő, vagy sem. A gyors változások tehát – azok okától, mértékétől és bizonytalanságaitól függetlenül – biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós választ.

A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) egyesített célrendszere

Hatodik állítás Miután a probléma globális természetű, ezért nem elegendő mitigáció központú megelőzés. Miközben hazánk 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az ÜHG-kibocsátást, addig globálisan 56 százalékkal növekedett. Mindeközben ipari és mezőgazdasági munkahelyek százezreit veszítettük el, s elviselhetetlen mértékű energetikai függőségi helyzetbe kerültünk.

VI. Dekarbonizációs lehetőségek

Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2030-ra Az egyes ágazatokban 2030. és 2050. évekre maximálisan elérhető dekarbonizáció technológiai összetétele A villamosenergia-termelés ÜHG-kibocsátásának szempontjából a megújuló energiaforrások 2030-re 5%-kal, 2050-re közel 10%-kal tudnak hozzájárulni a dekarbonizációhoz, míg az atomenergia fokozott alkalmazása 2030-ra több, mint 10%-os illetve 2050-ben 9%-os csökkentési potenciált jelent. A legjelentősebb dekarbonizációs potenciállal az energiahatékonyság javítása jár, mivel ez minden szektor esetében megvalósítható. A teljes dekarbonizáció közel fele energiahatékonyság javítással érhető el. Az épületek fogyasztásában meghatározóak a demográfiai folyamatok, ugyanis 2050-re jelentősen csökken a magyar háztartások száma. 2030 Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re Megjegyzés: dekarbonizációs potenciál: a 2010. évhez viszonyított ÜHG kibocsátás csökkentés (%) 2050

Ágazati cselekvési irányok és feladatok meghatározása Villamosenergia-termelés Épületek Ipar Hulladékgazdálkodás Közlekedés Mezőgazdaság Erdők szénmegkötése Szén-dioxid leválasztás, tárolás, hasznosítás

A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek ÜHG - kibocsátása Az „atom – szén – zöld” forgatókönyv 2050-re 70 %-os kibocsátás csökkentést jelent a villamosenergia termelésben.

VII. Hogyan is néz ki a villamosenergia termelés jövője Magyarországon?

Európai hatások A megújuló-kapacitások növekedése miatt a nagykereskedelmi villamosenergia árak csökkentek. A fosszilis energiahordozókból – különösen a földgázalapon - előállított villanyáram ezért háttérbe szorult. A következő években földgázra nem érdemes, szénre pedig kockázatos erőművet építeni. Marad a megújuló és a hasadó energia, de finanszírozásuk gondot jelenthet. Bizonytalan a szén-dioxid kibocsátási piac jövője is. Kettő dolog világos és szükségszerű, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, továbbá új hálózati elemek kiépítése az átviteli hálózatban.

Forrásoldali megoszlás a hazai villamosenergia felhasználásban Stróbl Alajos

Magyarország 2013 A hazai villamosenergia-fogyasztás stagnált, a felhasználás hatékonysága kissé javult. A hazai erőművek termelése 12 százalékkal esett vissza 2013-ban. Névleges beépített villamos teljesítőképességünk – 9100 MW - 1000 megawattal, közel 10 százalékkal csökkent. Három állandó hiányban tartott nagyerőmű került ki a rendszerből. További 1500 MW-nyi nagyerőművi kapacitás került állandó hiányba. Erőműparkunk teljesítőképességének kihasználása 38 százalékra mérséklődött. Az importszaldó éves átlaga meghaladta a 28 százalékot. Utoljára 1991-ben volt hasonló nagyságú.

Nagyerőművek kihasználása Stróbl Alajos

Kapacitás-trendek a következő évtizedekben A villamosenergia felhasználás növekedése 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés 2020-ra 6700 MW, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. 2020-ra az üzembiztos termelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az importszaldó növelésével pótolhatóak. Ez az import megkétszerezésével (3000 MW) járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok oldalán, másrészt a környező országok öregedő erőműparkja is kiesik a rendszerből.

Új erőműveket kell építenünk! Nem az a kérdés, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy a 10000 MW névleges teljesítményben a paksi 2000 MW leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. A következő hat évben ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra épített erőművekkel oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. Továbbá a fogyasztók aktív szereplőként való bevonása is megkerülhetetlenné válik.

Kapacitás jövőkép? Stróbl Alajos

Milyen lehet tehát a középtávú kapacitás mix? 2020-ig 1500 MW megújuló energia: nap, szél, geotermia, biomassza. 2020 után a az atomerőmű pótlása megkerülhetetlenné válik. 2020 után 4-800 megawattnyi lignit/szén kapacitás megújítása. 2020 után további 2000 MW megújuló energia kapacitás létesítésére lesz szükség. Továbbra is indokolt egy 600 MW teljesítményű szivattyús-tározós erőmű megépítésének érdemi vizsgálata. Tartós és biztonságot nyújtó szabályozás nélkül mindez aligha fog bekövetkezni. A Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv véglegesítése.

Vissza az alkalmazkodási keretrendszerbe!

Nyolcadik állítás Az ismertetett okok miatt a Hazai Dekarbonizációs Útiterv hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.

Az illúziók eloszlatása Megújuló (vagy annak hitt) energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által: erdőirtás, intenzív biomassza termesztés okozta talajpusztulás, termálvíz hőfokának és mennyiségének csökkenése, de a széljárás is megváltoztatható erdőirtással. A megújulók soha nem fogják kiváltani azt a (még mindig növekvő) energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája!

Kilencedik állítás A NAS küldetése az éghajlati változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása innovatív, a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai keretrendszer révén. Megoldás: megelőzni az elkerülhetőt és felkészülni az elkerülhetetlenre!

Az éghajlatváltozás hatásainak feltárása Vizek Talaj Biológiai sokféleség Erdők Emberi egészség Mezőgazdaság Épített környezet Közlekedés Hulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra Turizmus Katasztrófavédelem

Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben. E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük. Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása. A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó – az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos – kutatások támogatása. Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése. 35

A NATéR működési modelljének és használatának leírása alap-adat 1 NATéR metadatok alap-adat 2 NATéR-portál adatfeldolgozás hitelesítés homogenizáció GIS elemzés & indikátorok NATéR adatbázis NATéR nyilvános adatbázis GIS elemzés alap-adat 3 NATéR intranet NATéR internet alap-adat n

NATéR: mezőgazdaság és erdészet

A hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési irányok Vizek Talaj Biológiai sokféleség Erdők Emberi egészség Mezőgazdaság Épített környezet Közlekedés Hulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra Turizmus Katasztrófavédelem

VII. Elvégzendő munka 2014-ben

Tervezett munkálatok A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása – uniós források lehívhatóságának támogatása! Dekarbonizációs pályák finomhangolása A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása