A huszita típusú szekérvár megjelenése a magyar hadrendben
A régi-új fegyvernem A szekér használata harci cselekményekhez nem újdonság (magyar hadrendben sem – lásd: Muhi) XIV. sz. második felében újfajta használat: CSAPATSZÁLLÍTÓ JÁRMŰ: strassbourgi krónika – 1332 „wagenreiter” ELŐRETOLT ÜTEGÁLLÁSOK: flamand hadseregek –’ribeaudequin’ Jan Žižka z Trocnova tűzfegyver + mállhás- (sószállító-) szekér = huszita típusú hadiszekér
Átültetés a magyar hadrendbe Háború a cseh trónért 1438-ban Albert és Kázmér is használta – „tüzérpárbaj” Tabor alatt Hunyadi János itt látta ,mit tud az eszköz Próbálta bevetni a déli hadszíntéren Nem biztos, hogy ekkor, de az első sikerek közvetlenül ez után Şehabeddin ellen 1442-ben
1442 Şehábeddin hadjárata 1442-ben Elsődleges cél: a majdani felvonulási terület károsítása Hunyadinak ekkor már voltak szekerei Mindkét fél nagyon óvatos Csata a Ialomiţa felső folyásánál
„Hosszú” hadjárat (1443) Hunyadi sikereinek visszhangja külföldön „keresztes hadjárat” megszervezése Cseh vezérek: Jan Čapek, Jenik z Mečkova Szemtanúk szerint 600 hadiszekér Sikertelen áttörési kísérlet a Zlatica-hágónál Szervezett visszavonulás iskolapéldája Fősereg visszavonulása hadiszekerek fedezete mellett
Az 1444-es hadjárat Előző évi hadjárat megismétlése Szekerek szerepe hasonló az előző évben játszottakhoz Csata Várnánál Szorult helyzet – szekerek másodlagos szerepe Ulászló meggondolatlan rohama Szekerek zárt alakzatba – de már késő
A várnai csata
A szekérvár további szerepe A magyar hadrend részét képezte még nagyon sokáig – legalább a XV. sz. végéig Hunyadi is sokszor használta még: pl. Rigómező Az eszköz sok más ország hadművészetére is hatást gyakorolt második rigómezei csata: már Murad is használta két huszita típusú szekérvár nézett szembe egymással
Köszönöm a figyelmet!