a biztosítók társadalmi szerepe. A biztosítás lényege, a biztosítók társadalmi szerepe. Pandurics Anett
Alapfogalmak: biztosítás és veszélyközösség Biztosítás esetén a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésére vállal kötelezettséget, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig ezért biztosítási díjat fizet. Forrás: PSZÁF, 2012 A biztosítási esemény általában előre nem látható, véletlenül bekövetkező, független, homogén és tömegesen előforduló esemény. A biztosítás kooperatív kockázatkezelési módszer: az egyének egy veszélyközösség tagjai lesznek (ezzel kockázattranszfer valósul meg). A veszélyközösség feltételei: ugyanazon veszéllyel néznek szembe tagjai, a veszélyközösség homogén, és mérete elegendően nagy.
A modernkori biztosítás története Az újkori biztosítás története a 17. században, a Temze partján, Edward Lloyd kocsmájában/kávézójában kezdődött. Magyarországon 1300-as években céhek „társládáiban” gyűltek a segélyekre, későbbi nyugdíjakra félretett befizetések. 1807: Rév-Komáromi Hajózást Bátorságosító Társaság jött létre a hajózási kockázatok kezelésére. Az 1800-as években számos biztosító társaság jött létre. Ennek a dinamikusan fejlődő időszaknak az I. világháború vetett véget. A II. világháború még ennél is nagyobb pusztítást végzett a biztosítási szektorban is. 1949-1986-ig a monopol Állami Biztosító uralta a piacot. A rendszerváltást követően újra fejlődésnek indult a szektor.
A magyar biztosítási piac számokban (2013) 28 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság rendelkezik tevékenységi engedéllyel. 15 EU tagállami fióktelepi biztosító végez biztosítási tevékenységet hazánkban A biztosító egyesületek száma 24. A hazai biztosítók 7 külföldi fióktelepi biztosítót működtetnek. Hazánkban 608 tagállambéli biztosító regisztráltatta magát határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenységre. A határon átnyúló szolgáltatásra regisztrált biztosításközvetítők száma magas: 2749. Forrás: Mabisz
A biztosítási piac a rendszerváltás óta egy erősen koncentrált versenypiaccá alakult. A piaci koncentráció az elmúlt évekhez hasonlóan kis mértékben csökkent 2013-ban: A TOP5 társaság piaci részesedése 61,3%-ról 59,5%-ra csökkent. A TOP10 társaság piaci részesedése 84,5%-ról 88,2%-ra nőtt. Forrás: Mabisz
A biztosítási piac díjbevételének alakulása: 2007 óta először látunk növekedést reálértéken (is)! Mrd Ft 801 Forrás: MNB 2013-ban a bruttó díjbevétel 5,3%-os növekedésének hátterében a nem-élet ág 2,0%-os, míg az élet ág 8,3%-os növekedése áll.
Miért szeressük a Biztosítókat? A biztosítások makrogazdasági és mikrogazdasági szerepe is pozitív: stabilizáló és regeneráló funkciót töltenek be. Kármegelőzésben betöltött szerepük is pozitív. A biztosítók több ezer éve létező, valós ügyféligényt elégítenek ki (ma közel 12 millió szerződést kezelnek). A biztosítók közel 40.000 embernek adnak közvetlenül munkát. A biztosítók tevékenységükkel 2012-ben több mint 100 milliárd Ft adóbevételt generáltak. A biztosítók könyveiben több mint 1000 milliárd Ft állampapír van.
Biztosított katasztrófakárok 1970-2013 Katasztrófaleltár (2013): 26.000 áldozat, 140 milliárd kár, ebből 45 milliárd biztosított kár. Ez a szám több tényezőnek „köszönhető”: a városok egyre nagyobbak, egyre több embert vonzanak, a magas népsűrűség magas eszközkoncentrációval jár együtt.
A lakossági biztosítások legfontosabb típusai Lakás- biztosítás Utasbiztosítás Gépjármű-biztosítások (kgfb és Casco) Baleset- és betegség-biztosítások Életbiztosítások (kockázati, vegyes, UL, nyugdíj, stb.)
A legtöbb baleset otthon történik… Balesetek (2003) darab % Házi- és ház körüli munka 277 889 38% Munkavégzés 166 985 23% Közlekedés 151 942 21% Sport 93 042 13% Nem azonosított 48 665 7% Összes 738 523 Forrás: http://users.atw.hu/balesetmegeloz/strategia.html#Baleset-megel%F5z%E9si_politika (2003) 2011-ben 1823 ember vesztette életét otthoni balesetben. 1 millió emberre 181 otthoni baleseti halál jutott.
Egymillió lakosra jutó közúti áldozatok száma 2001 vs 2012 Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás oldal
A biztosítási szektor főbb szereplői Magyar Nemzeti Bank (a biztosítási szektort (is) felügyelő hatóság) Ügyfelek Biztosítók Viszont- biztosítók Közvetítők Függő ügynökök Független közvetítők (alkuszok, többes ügynökök) Érdekképviseletek: MABISZ, FBAMSZ, MABIASZ
Köszönöm a figyelmet!
Back-up
Velünk élő biztosítási történelem épületekben (Anker, Gresham, Adria, New York) Forrás: Trunkó Barnabás előadása (2011) alapján
A megtakarítások pszichológiája Pató Pál Úr Soha sincsen semmije. De ez nem az ő hibája; Ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: "Ej, ráérünk arra még!„ Pest, 1847. november Petőfi Sándor
„Kiszámíthatóan irracionális”-ak vagyunk A HALOGATÁS DIADALA: feladni hosszú távú céljainkat a mai örömért. Egy racionális világban az optimális megtakarítási szint elérése nem lenne probléma – a megtakarítások és a fogyasztás közötti átváltással képesek lennénk tökéletes egyensúlyt teremteni! Életünk minden pillanatában összehasonlítjuk az azonnali költésből származó előnyöket a költés elhalasztásával járó előnyökkel. Ez utóbbi esetben később a kamattal/hozammal növelt jövedelmet költhetjük el. De nem vagyunk racionálisak! (s ez kísérletekkel igazolt) Preferenciáink nem idő-konzisztensek (jelen felé torzítanak). A döntéseket befolyásolja, hogy azonnali költség/jutalom társul-e hozzájuk. Veszteségkerülők vagyunk (megtakarítás= jelenbeli fogyasztás feladása/elvesztése) Nem vesszük észre, ha valamilyen ajtó végleg becsukódott/ egy lehetőség végleg elveszett (a nem döntésnek is van következménye!). Az embereknek gondot okoz magukat elképzelni a jövőben, s kitalálni, hogy akkor majd mennyit fognak/akarnak fogyasztani. Mindenkinek van hajlama a halogatásra, de akik felismerik magunkban ezt a gyengeséget, azok jobban le tudják küzdeni a problémát (pl. előzetes elköteleződéssel, külső kényszerrel – ez hatékonyabb!) a megtakarítás azoktól a történetektől (is) függ, amelyeket életünkről mesélünk; amilyen keretbe a fogyasztás vs. megtakarítás döntésünket elhelyezzük (framing, mentális számlák). Ariely, Akerlof alapján
J. W. Waterhouse:Odüsszeusz és a Szirének, 1891
A biztosítás/biztosítók társadalmi hasznossága Kártalanítás – stabilizáló funkció egyéni és közösségi szinten. Simító, kiegyenlítő, regeneráló hatása révén pozitívan hat a gazdasági aktivitásra. Biztonságérzet (a kockázat bekövetkezése előtt és után is) Tőkeakkumulációs szerep, amivel az intézmények hozzájárulnak a gazdasági növekedés fokozásához (vagy épp az államadósság finanszírozásához) Kármegelőzésben pozitív szerep – pl. szakértői szerep, előírások, oktatás – ezzel közvetlenül is hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez Hitelezési kínálat és feltételek javítása (csökkenő kockázat = kedvezőbb hitelfeltételek) Maga a biztosítási szektor stabil, válságálló, kockázattudatos.
„Murphy-törvény” biztosításra (Írta: Dögei Sándor) Életbiztosítás Jobb ma egy lejárt biztosítás, mint holnap egy haláleseti kártérítés.
A valószínűségek becslésében bizonyítottan nem vagyunk túl jók.
A természeti katasztrófák gyakoribbak és súlyosabbak A természet erőivel összefüggő természeti csapások közül az alábbiak a leggyakoribbak: Szélvihar, zivatar, heves eső Árvíz Hóvihar, jeges (ónos) eső Földregés, szökőár Földcsuszamlás, sárlavina, hó lavina Klímaviszonyok okozta károk, pl. erdőtüzek Forrás: Vereczki András, 2011
Legnagyobb katasztrófák 2013-ban a világban Legnagyobb kár– európai árvizek (Németország, Csehország, Szlovákia, Ausztria): 4134 millió USD biztosított kár, 25 áldozat Legtöbb áldozat – Haiyan tájfun (Vietnám, Fülöp-szigetek) 7345 áldozat, 1486 millió USD kár
Az első életjáradékok több ezer évesek 1. Kr.e. 6. század: Biblia, Királyok II. Könyve, 25. …És lőn a harminczhetedik esztendőben, Joákinnak, a Júda királyának fogságba hurczoltatása után, a tizenkettedik hónap huszonhetedik napján, kivette Evil-Merodák, Babilónia királya, az ő uralkodásának első esztendejében Joákint, Júda királyát a fogházból; … És mindenkor kijárt az ő része, a melyet a király adott néki napról-napra életének minden idejében. 3. 225 körül - Római légiók A 46 éves korban „nyugdíjba vonuló” katonák kaptak járadékot (itt született az első ármátrix a várható élettartam alapján).
Köszönjük a figyelmet!