Alapismeretek az Európai Unióról 3. előadás

1. Az integráció fejlődése, története 2. Az EU intézményrendszere 3. A közösségi jog 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák 5. Az Európai Unió költségvetése

Az integráció fejlődése és története

A legfontosabb szerződések 1951. Párizs: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok Európai Szén és Acél Közösség  ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására 1957. Róma: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség  EGK A gazdasági integráció főbb célkitűzései: közös piac közös politikák kialakítása közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség  EURATOM Célkitűzések: nukleáris biztonság megteremtése közös kutatási tervek kidolgozása atomenergia békés célú felhasználása

A legfontosabb szerződések 1965. Egyesülési Szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése  Európai Közösségek Intézményi modell: 1986. Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki 1992. dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását  fennálló akadályok elhárítása Bíróság Főhatóság  Bizottság Miniszterek Tanácsa Közgyűlés  EP

A legfontosabb szerződések 1992. Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződés Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése Gazdasági és monetáris unió létrehozása 1999-ig közös valuta bevezetése A politikai integráció kialakítása és elmélyítése: Közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködés Uniós polgárság Személyek szabad mozgása

Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 3. pillér Rendőrségi-és igazságügyi együttműködés büntető-ügyekben kormányközi jelleg konszenzusos döntés 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság-politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés

A legfontosabb szerződések 1997. Amszterdami Szerződés Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények: jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén változtatások a közös kül- és biztonságpolitika területén foglalkoztatáspolitika uniós szintre emelése 2001. Nizzai Szerződés EU keleti irányú bővítését lehetővé tette. Célkitűzés: a közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele megoldás az „amszterdami maradékokra”

Az integrációs formák Politikai unió Gazdasági unió Egységes piac 1992. Maastrichti Szerződés 1997. Amszterdami Szerződés Gazdasági unió 1992. Maastrichti Szerződés 1997. Amszterdami Szerződés Egységes piac 1986. Egységes Európai Okmány Közös piac 1957. Római Szerződés Vámunió 1957. Római Szerződés

A négy alapszabadság közös piac egységes (belső) piac Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek (a 4 alapszabadság) szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak. Az áruk szabad mozgása - vámunió A szolgáltatások szabad áramlása 3. A tőke szabad áramlása 4. A személyek szabad áramlása - munkaerő szabad mozgása

Az Európai Unió fő intézményei Az Európai Unió Tanácsa  tagállamok Az Európai Tanács Az Európai Bizottság  EU Az Európai Parlament  állampolgárok Az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Tanácsa Európai Unió Tanácsa = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  10 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel (néha Luxembourg) MŰKÖDÉSE: - Soros elnökség intézménye: félévenként változik (2011/I. Mo. Lengyelo. Dánia Ciprus) - COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága DÖNTÉSHOZATALI FORMÁK: egyhangúlag vagy egyszerű/minősített többséggel

Az Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát. TAGJAI: az EU állam- és kormányfői TÁRGYALÁSOK SZÍNHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a Maastrichti Szerződés intézményesítette - évente négyszer ülésezik (március, június, október, december) - az üléseket a külügyminiszterek készítik elő Elnök: egyszer megújítható 2 és fél éves időszakra Megfigyelhető e testület bevonása a döntéshozatalba: a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere.

Az Európai Bizottság Közösségi érdekeket képviselő, kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI: 27 biztos (elnök + jelenleg 7 alelnök)  5 éves megújítható időszakra SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a biztosok alá jelenleg több, mint 40 szervezeti egység tartozik (pl.: Főigazgatóságok, egyéb szervezeti egységek) HATÁSKÖREI: - jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör) - delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör - az EU költségvetése tervezetének elkészítése - a „szerződés őre”: ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását

Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban  társ-jogalkotó szerv TAGJAI: 736 (max. 751) közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra (Mo.: 22 képviselő) SZÉKHELYE: Strassbourg (hivatalos székhely mellett még: Brüsszel- Luxembourg) HATÁSKÖREI: a) társ-jogalkotó, társ-döntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett b) a Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) c) költségvetés elfogadásában betöltött szerep d) politikai kezdeményező szerep MŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint

Az Európai Unió Bírósága Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 27 bíró - A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. - A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. SZÉKHELYE: Luxembourg MŰKÖDÉSE: testületi formában; eljárás írásban történik, ritkábban szóbeli eljárás 3 szervezeti egység: Bíróság, Törvényszék, Közszolgálati Törvényszék 1989. Elsőfokú Bíróság  Törvényszék: 27 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot 2005. Közszolgálati Törvényszék: Unió és alkalmazottai közti viták

A közösségi jog Az Európai Unió jogalkotási folyamata A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai

Az Európai Unió jogalkotási folyamata Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”: A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után  a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.

A közösségi jog forrásai 1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: alapítószerződések és módosításaik költségvetési szerződések csatlakozási szerződések Jellemzői: minden tagállamnak ratifikálnia kell Alkotmányos Szerződés: 2006. november 1. (egyetlen szerződéses keretbe foglalta volna az EU működését)  az összes alapító szerződés helyébe lépett volna

A közösségi jog forrásai 2. A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: a) KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: - rendelet - irányelv - határozat b) NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: - ajánlások - vélemények 3. EGYÉB JOGFORRÁSOK: PL. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGA STB. AQUIS COMMUNAUTAIRE = „ Közösségi vívmányok”

A közösségi jog jellemzői A Európai Unió olyan szervezet, melynek tagállamai lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról (pl.: jogalkotás a közösségi kompetenciákba tartozó területeken) és azokat átruházták a Közösségre. A KÖZÖSSÉGI JOG VISZONYA A TAGÁLLAMOK BELSŐ JOGRENDJÉHEZ: A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben Előfoglalás Közvetlenül alkalmazandó Közvetlenül hatályos JOGHARMONIZÁCIÓ jelentősége

Az Európai Unió működése- a közös politikák Közös kereskedelempolitika Közös mezőgazdasági politika Közös közlekedési politika Versenypolitika Gazdasági és monetáris unió Az EU regionális politikája

A tárgyalandó közös politikák jellemzői 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák A tárgyalandó közös politikák jellemzői Az egységes piac működési feltételeit teremtik meg Az EU döntési kompetenciája kizárólagos Az 1. pillérben megismertetett intézményi keretek és jogforrások között működnek

4.1. A közös kereskedelempolitika Az EGK megalakulása, ezen belül az első integrációs forma, a vámunió vetette fel szükségességét. Célja: Közös vámtarifák elfogadása Tagállamok közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokat Egységesítik liberalizációs törekvéseiket Egységesítik kereskedelmük védelmét biztosító intézkedéseket

4.1. A közös kereskedelempolitika Eredményei: Világkereskedelmét tekintve a legnagyobb súllyal rendelkezik Kiterjedt szerződésrendszere átszövi az egész világot Fő kereskedelmi partnerei: USA, Kína, Japán, távol-keleti országok Legnagyobb segélyezője a világ fejlődő országainak

4.2. A közös mezőgazdasági politika Nemzetgazdaság stratégiai Közös piac területe elkülönült szektora Célja: mezőgazdaság termelékenységének növelése mezőgazdasági lakosság életszínvonalának növelése piacok stabilizálása élelmiszerellátás folyamatos biztosítása a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

4.2. A közös mezőgazdasági politika Érvényesülő alapelvek: Egységes piac elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Sok problémával küzdő terület, számos reformkísérlet, melyek zátonyra futottak.

4.3. A közös közlekedési politika Egységes piac érvényesülése szempontjából alapvető jelentőségű politika. Célja: közlekedés és szállítás biztonsága közlekedés és szállítás gyorsasága környezet károsításának csökkentése 1998. a közlekedés minden ágát liberalizálták

4.4. A versenypolitika Célja: a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló verseny-korlátozó magatartásokkal szemben

4.4 A versenypolitika A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Versenykorlátozó megállapodások tilalma Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 2. Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok

4.5. A gazdasági és monetáris unió Célja: Kezdetben: árfolyam stabilitás megteremtése Maastrichti Szerződést követően: közös valuta bevezetésének koncepciója (feltétele: Maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése)

4.6. Az Európai Unió regionális politikája Két meghatározott szektora: Célja: a tagállamok régióinak, gazdasági szektorainak, illetve társadalmi csoportjainak integrációját veszélyeztető gazdasági vagy társadalmi szerkezeti problémák, hiányosságok felszámolása, illetve csökkentése. Strukturális Alapok (ERFA, ESZA) 2007-2013-as időszakra vonatkozó célkitűzések: konvergencia célkitűzés regionális versenyképesség és a foglalkoztatás európai területi együttműködés Kohéziós Alap Gazdaságilag elmaradottabb tagországok monetáris unióra történő felkészítése Két meghatározott szektora: közlekedési környezet-védelmi

4.7. Közös kül- és biztonságpolitika MSZ: EU II. pillérévé tette Kormányközi alapon működő mechanizmustagállamok kormányai és a Tanács meghatározó szerepe Fő céljai: az EU és a tagállamok védelmének és biztonságának erősítése béke fenntartása Demokrácia, jogállamiság és szabadságjogok fejlesztése

4.8. Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben MSZ: EU III. pillérévé tetteASZ átnevezte Kormányközi jelleg ASZ általi módosítások: Bel- és igazságügyi kérdések átemelése az I. pillérbe Schengeni vívmányok beemelése az EU intézményi keretébe A megmaradt III. pillér jogforrási rendjének átalakítása

Az Európai Unió költségvetése Célja: a közös politikák, tevékenységek, célok és az Unió működtetésének finanszírozása. BEVÉTELEK Hagyományos saját források (pl. vámok) VAT-forrás(hozzáadottérték-adó) GNI bevételek KIADÁSOK Fenntartható növekedés Természeti erőforrások megőrzése és kezelése Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog Az EU mint globális partner Adminisztráció