EURÓPAI ISMERETEK AZ EU kialakulása

Európai gondolat 1914-ig A biztonság és a béke esélyének növelése az európai országok szorosabb együttműködését igényelte. 1292: megalakul a Svájci Államszövetség. Török veszély (külső ellenség) elleni összefogás De Saint Pierre abbé (1713): fejedelmek állandó szövetségét javasolta, törvényhozó: európai szenátus.

Európai összefogás Belső ellenség (Napóleon) elleni összefogás Ipari forradalom hatása: szakmai szövetségek követeltek európai összefogást a gazdasági és szociális viszonyok javítására. Gyakorlati igények: közlekedés, posta, hírközlés, jogvédelem stb. együttműködést követelt.

Első világháború után Népszövetség: bizalmatlanság eloszlatása, európai egyesülés gondolata. Páneurópai mozgalom: Coudenhove-Kalergi osztrák gróf (1923) az USA mintájára Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazta. Eredménytelenség: II. Világháború

1945 után Winston Churchill (1945. 09. 19.) zürichi beszéde: az országok közötti bizalmatlan légkört el kell oszlatni, az USA mintájára unióba kell egyesülnie az európai országoknak, Németországnak és Franciaországnak ebben vezető szerepet kell vállalni.

Európai Mozgalom Az EEÁ létrehozására számos társaság alakult és működött. 1948. 05. 7-10. Hága: I. Európai Kongresszus Föderalista – unionista ellentétek, unionisták győztek: politikai, gazdasági és szociális területen szoros együttműködés az egyes országok szuverenitásának megtartásával. 1949: Európa Tanács megalapítása

Konkrét lépések Schuman-terv: J. Monet és R. Schuman (Párizs, 1951.04.18.) a szén és az acél francia és német termelésének együttes mennyiségét, a termelés ellenőrzését irányozta elő, de nyitva volt más országok számára is. Montanunio (1952. 07. 23.) életbe lép: Fro. No. Olaszország és a BE-NE-LUX államok szén- és acéltermelését szabályozta.

Montanunio Szervei: - főhatóság, - tanács, - parlamenti ülés, - bíróság A politikai együttműködést és közös védelmi rendszer kialakítását a francia nemzetgyűlés nem ratifikálta.

Biztonsági és gazdasági együttműködés Messinai konferencia: megállapodás a 6 ország között az Európai Atomközösség (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásáról. Róma, 1957. 03. 25: a megállapodás aláírása.

A 3 közösség közeledése Montanunió, Euratom és EGK közös szerveket hoztak létre: 1958: Európai Parlament, Bíróság; 1967: Bizottság, Európai Tanács; 1977: Számvevőszék 1967-ben a három közösség egyesült: Európai Közösségek (EK)

Ellensúlyozás Az EGK a nem tagállamok számára gazdasági hátrányt jelentett. 1960. 01. 04. EFTA (European Free Trade Association – Európai Szabadkereskedelmi Társaság) létrehozása (UK + 6 állam).

Első (északi) bővítés De Gaulle államfő lemondásával (1969) megszűnt a francia ellenállás. 1973. 01. 01-én csatlakozott az Egyesült Királyság, Dánia és Írország

Déli bővítés 2 lépésben 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozott az EK-hoz (tizenkettek)

Római Egyezmény Cél: közös piac megteremtése, amelyben az - áru, - tőke, - munkaerő, - szolgáltatások szabadon mozoghatnak.

Nehézségek Hiába tiltotta az egyezmény 30. §-a az áruszállítás mennyiségi korlátozását a tagországok között, a fizikai és technikai határok akadályozták az egységes piac megvalósulását, nagy adminisztratív terhet és jelentős költséget jeletettek. 1985-ben Fehér Könyv: belső határok teljes megszüntetésére szoros időterv készült, de sok jogszabályt kellett megalkotni.

Megoldás Egységes Európai Törvény (Single European Act) elfogadása (1987), amelyben 1992 végére valódi egységes belső piac kialakítását határozták el a Fehér Okmányban ajánlott jogszabályok fokozatos bevezetése révén.

Egységes Európai Törvény céljai Áru, tőke, munkaerő, szolgáltatások szabad áramlása, Életszínvonal javítása, különbségek felszámolása, Technikai és kutatási együttműködés, Egységes pénz bevezetése, Szociális kérdések közös megoldása, Környezetvédelmi együttműködés.

Maastrichti Egyezmény A gazdasági együttműködésen messze túlmutató, az egységes Európa megteremtését célzó politikai döntés született Maastrichtban 1991 decemberében (Európai Tanács), majd ugyanott 1992 februárjában a 12 ország külügy- és gazdasági miniszterei aláírták az egyezményt

Maastrichti Egyezmény főbb pontjai EK átalakítása Európai Unióvá, Közös külügyi és biztonsági politika, Szoros együttműködés a bel- és igazságügy területén, A nemzeti valuták átváltását 1999-ig visszavonhatatlanul meg kell állapítani, EU állampolgárság alapítása, Európa Parlament hatáskörének bővítése, Szociálpolitikai aktivitás (UK nélkül), Bővítésre nyitott az EU.

Bővítések 1995. 01. 01. Ausztia, Finnország, Svédország (Norvégiában és Svájcban népszavazás elvetette a csatlakozást). 2004. május 1. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus (török rész nélkül); 2007. január 1. Bulgária, Románia

Tagjelölt országok Törökország Horvátország Macedónia

Kilépés A megállapodások a kilépést nem szabályozzák. Grönland Dániával együtt 1973-ban lett tag. Akkor még Dánia része volt, de különvált. A Grönlandon 1982 februárjában tartott népszavazás a kilépés mellett döntött. Grönland 1985. február 1-től nem rendes, hanem csak társult tag.

Schengeni egyezmény 1990. VI. 19-én NSZK, Franciaország és a Benelux államok írták alá, hatályba lépett 1995. március 26-án. Amsterdami Szerződés beemelte az EU jogszabályok közé (+ 3 rendőri és igazságügyi együttműködés) Megszűnt a belső határokon a személyi ellenőrzés, de a külső határokat megerősítették. Mo. 2007. dec. 22-től tag. Jelenleg a 27 tagországból 22 tag (EK, I, Ro, Bu, Cy nem tag) + Norvégia, Izland, Svájc.

Társulási megállapodás Magyarország már a KGST felmondása előtt kapcsolatok erősítésére törekedett az EK-val. 1988. szept. 26. (Brüsszel): gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodás. 1991. dec. 16. (Brüsszel): Európai Megállapodás (Mo. miniszterelnöke, 12 EK ország külügyminisztere, Tanács, Bizottság meghatalmazottja írta alá). Ratifikációk után 2004. február 1-jén lépett hatályba, az országgyűlés az 1994. évi I. törvénnyel hirdette ki.

Európai Megállapodás Többoldalú megállapodás, mert a 12 tagország, valamint az EK külön-külön is aláíró. Társult tagságot létesített.

Társulási megállapodás céljai Keret biztosítása szoros politikai kapcsolatok kiépítésére; Fokozatos szabadkereskedelmi övezet létesítése a kereskedelem egészére; A teljes tagság előkészítése; Gazdasági, pénzügyi, kulturális együttműködés kiszélesítése; A piacgazdaság kialakításának segítése; Teljes tagságot szolgáló intézmények létrehozása.

Társult tagság Legfeljebb 10 éves (2x5 év) átmeneti idő, Fokozatos szabadkereskedelmi övezet, Vámok csökkentése, 2001-ig eltörlése, Az EK csökkenti a mennyiségi korlátokat, Munkaerőkvótát kétoldalú, államok közötti megállapodás szabályozza, Szakképzések kölcsönös elismerése, Valuták szabadon átválthatók, Állami támogatást nyilvánosságra hozzák, Tulajdonjog és szabadalmak védelme.

Jogharmonizáció 72. cikkely: Magyarország legfontosabb teendője a teljes tagság eléréséhez, hogy jelenlegi és jövőbeni jogszabályait harmonizálja. Különösen fontos területek: vámjog, társulási jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, dolgozók munkahelyi védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, élelmiszer-jogszabályok, fogyasztóvédelem, termékfelelősség, közvetett adózás, műszaki szabványok, fuvarozás, környezetvédelem.

A gazdasági együttműködés területei Kölcsönös előnyök alapján: ipari együttműködés, beruházásfejlesztés és –védelem, minőségtanúsítás, tudomány és technológia, oktatás és képzés, mezőgazdaság, agráripar, energia, nukleáris biztonság, környezetvédelem, közlekedés, távközlés, posta, műsorszórás, bank- és biztosítási tevékenység, pénzügyi politika (könyvvizsgálat, pénzmosás), tájékoztatás, kommunikáció, statisztika, kábítószerek.

Gazdasági segítség PHARE-program keretében az Európai Beruházási Bank kölcsönöket biztosít.

Jogharmonizáció Az 1994. évi I. tv. rendelkezik arról, hogy a jövőben kötendő nemzetközi szerződések és a kiadásra kerülő honi jogszabályok összhangban legyenek a Megállapodással, a törvényjavaslatok indoklásában ki kell térni arra, hogy az mennyiben tesz eleget a jogharmonizációs kötelezettségnek (záró rendelkezések felsorolják az EU jognak való megfelelést).

Ütemterv 2x5 év, éves bontásban ütemterv (rosszul sikerült Korm. rendelet, mert a követelményeket fokozatosan tervezte harmonizálni). 1994 decemberében (Essen) 2. Fehér Könyv: az ET a közép- és kelet-európai országok csatlakozására útmutatót készített a kulcsfontosságú teendőkről.

2. Fehér Könyv Az intézkedések felsorolása mellett a prioritásokat is megjelöli: Pl. a mezőgazdaságon belül az állat- és növényegészségügyet, a takarmánybiztonságot, valamint a mezőgazdasági áruk forgalmazási követelményeit.