Európa az újkorban

Az újkor kezdete vége „táguló világ” – nagy földrajzi felfedezések 1492 után XVI. századtól vége „boldog békeévek” - az első világháború XIX. század vége - XX.század eleje

A földrajzi felfedezések Táguló világ A földrajzi felfedezések

A felfedezések előzményei gazdasági okok új kereskedelmi útvonal keresése (India felé) nemesfémhiány Európában fejlődő gazdaság magyar és cseh bányák kimerülése levantei kereskedelem (Európa arannyal fizet)

A felfedezések előzményei technikai újítások új hajótípus: karavella hajózási ismeretek földrajzi helymeghatározás iránytű Toscanelli térképe (gömb alakú Föld)

karavella nagy vitorlafelület magas tat jól kormányozható hajózás széllel szemben

A legfontosabb felfedezőutak portugálok hajózás Afrika partjai mentén (Diaz: Jóreménység-fok) Vasco da Gama: Afrika megkerülésével Indiába (1498) spanyolok Kolumbusz: Amerika felfedezése (1492) Amerigo Vespucci Magellán: a Föld körbehajózása (1519-22)

Cortez és az aztékok találkozása

Indián magaskultúrák aztékok maják inkák

Azték piramis

A gyarmatosítás tordesillai szerződés (1494): a világ felosztása konkvisztádorok: a felfedezők és gyarmatosítók spanyol gyarmatok Közép- és Dél-Amerika meghódítása ültetvények, bányák (később rabszolga-munkaerő) portugál gyarmatok Dél-Amerika: Brazília kereskedőtelepek Indiában, Kínában

Amerikából jöttem…  burgonya kukorica paprika, paradicsom bab tök napraforgó dohány kakaó

A világkereskedelem kialakulása atlanti kereskedelmi háromszög európai iparcikkek afrikai rabszolgák amerikai ültetvények, nemesfémek távol-keleti kereskedelem fűszerek, selyem, luxuscikkek

Európa gazdasága árforradalom gazdasági fellendülés Európában áremelkedés a beáramló nemesfém miatt (infláció) gazdasági fellendülés Európában NY-Európa: fejlettebb térség iparcikkek előállítása (céhek helyett manufaktúrák) K-Európa: kevésbé fejlett térség nyersanyagok, mezőgazdasági termékek jelentős lett a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt → agrárkonjunktúra

A manufaktúrák → nagyobb mennyiség előállítása, olcsóbban új iparszervezeti forma a XVI. századtól „kézzel gyártás” munkamegosztás bérmunka is tőkefelhalmozás, kapitalizmus kezdetei → nagyobb mennyiség előállítása, olcsóbban

A reformáció

A katolikus egyház válsága reneszánsz pápák fényűző életvitele X. Leó (Giovanni Medici) egyház gazdagsága pénzért vett egyházi méltóságok: szimónia búcsúcédulák árusítása

A reformáció (átalakítás, megújítás) → hitújítás XVI. század 1517 – Luther fellépésével kezdődik Wittenberg, német-római császárság kálvini reformáció (1540-es évek) Genf, Svájc egyéb irányzatok

Luther Márton egyszerű sorból származó Ágoston-rendi szerzetes római út megfogalmazza reformgondolatait 1517. okt. 31. 95 pont Wittenberg

Luther reformjai nincs szükség a pápai hatalomra, a szerzetesrendekre egyház gazdagságát ellenzi szekularizáció visszatérés a Biblia elveihez „egyedül a hit által üdvözül az ember” nincs szükség közvetítőkre, a bűnt Isten bocsátja meg Biblia lefordítása, anyanyelvű istentisztelet, két szín alatti áldozás

Luther tanainak terjedése a pápa kiátkozza, V. Károly császár ellene fordul Bölcs Frigyes szász választófejedelem befogadja Biblia lefordítása (Wartburg vára) tanai gyorsan terjednek (könyvnyomtatás!)

Vallásháborúk német-római császárság Luther hívei V. Károly császár protestáns fejedelmek pápaság 1555: augsburgi vallásbéke „akié a föld, azé a vallás” („cuius regio, eius religio”)

A kálvini reformáció francia származású vallási nézetei miatt menekülnie kell Svájcba költözik, Genf prédikátora lesz nézeteit „A keresztény vallás tanítása” című művében írja le

A kálvinizmus tanítása „eleve elrendelés” tana (predesztináció) Isten hatalma végtelen, szándékai vannak velünk gazdagság és fényűzés elvetése templombelső díszítés nélküli, egyszerűségében szép egyházi hierarchia helyett önigazgató gyülekezetek

A protestáns egyházak Luther hívei: evangélikus egyház skandináv államok, É-német területek, Kp-Európa Kálvin hívei: református egyház Svájc, Hollandia, Skócia, stb. további egyházak, pl: unitárius egyház (szentháromságtagadók) Erdélyben telepednek le anglikán egyház (angol államegyház, VIII. Henrik)

Katolikus megújulás reformok támogatása: III. Pál pápa (reneszánsz → ellenreformáció) jezsuita rend alapítása Loyolai Szt. Ignác katonás fegyelem kiválóan képzett szerzetesek iskolák hitviták fejedelmek gyóntatói, stb.

Katolikus megújulás tridenti zsinat (1545-63) papság fegyelme, erkölcsei papképzés megújítása iskolák és nyomdák alapítása, Biblia-fordítás

Katolikus megújulás tiltás és büntetés inkvizíció Galilei pere, Giordano Bruno máglyahalála Index (Index librorum prohibitorum) tiltott könyvek jegyzéke

A barokk új korstílus, XVI.sz.- XVIII.sz vallás átélésének élménye hívek lenyűgözése, gyönyörködtetés erős díszítettség: freskók, festmények, szobrok mozgalmas, monumentális

Il Gesu (jezsuiták temploma) Róma

Az abszolutizmus

Az abszolutizmus működése az uralkodó korlátlan (abszolút) hatalmán alapuló kormányzati rendszer a rendi gyűlést nem hívja össze centralizáció: központi hivatalok, fizetett hivatalnokok állandó hadsereg (zsoldossereg) → pl.: Spanyol Királyság, Francia Királyság, stb.

Spanyolország felemelkedése és hanyatlása

Spanyolország és Portugália százada XVI. század földrajzi felfedezések, gyarmatosítás első szakasza gyors meggazdagodás (gyarmatok, nemesfémek) de: a gazdaság fejlődése megreked többi európai hatalom megelőzi, pl: Anglia, Hollandia, Franciaország

HABSBURGOK A SPANYOL TRÓNON „Te csak házasodjál, boldog Ausztria!”

V. Károly császár (1519-1556) spanyol király (1516-), német-római császár (1519-) „birodalmában sohasem nyugodott le a Nap” óriási bevételek abszolutizmus kiépítése

V. Károly felosztja birodalmát V. Károly lemond a trónról (1556) kettéosztja birodalmát öccse, I. Ferdinánd „osztrák” Habsburg Német-római császár, osztrák-(magyar) területek fia, II. Fülöp, „spanyol” Habsburg Spanyolország, gyarmatok

II. Fülöp (1556-1598) Spanyolországa az abszolutizmus kiteljesedése új központ: Madrid (Escorial palota) 1571: lepantói csata török terjeszkedés megállítása a Földközi-tengeren 1588: a Spanyol Armada veresége legyőzik az angolok Németalföld szabadságharca az északi tartományok később elszakadnak (Hollandia)

Németalföld szabadságharca (1566-1609) (ma: Hollandia, Belgium) (spanyol)-Habsburg-birtok fejlett gazdaság reformáció: vallási megosztottság konfliktus: magas adók inkvizíció kiterjesztése

Hollandia születése spanyol válasz (Alba herceg): vérfürdőt rendez Antwerpen feldúlása Orániai Vilmos a felkelők élére áll a katolikus tartományok kiegyeznek, a protestánsok tovább harcolnak 1609: Hollandia kivívja függetlenségét

Hollandia fénykora XVII.sz: ”Hollandia évszázada” gyarmatosítás Holland Kelet-Indiai Társaság Új-Amszterdam, Fokváros, Indonéz (fűszer)-szigetek kereskedelem érdekellentét Angliával → Anglia kerekedik felül

A Tudorok kora Angliában VIII. Henrik és I. Erzsébet A Tudorok kora Angliában

A tőkés gazdaság kibontakozása jelentős gazdasági fejlődés mezőgazdaság bekerítések (juhtenyésztés) vállalkozó nemesség kialakulása Ipar: textilipar manufaktúrák

VIII. Henrik (1509-1547) elszakadás Rómától: anglikán egyház (angol államegyház, 1534) létrehozása egyházfő az angol király feloszlatja a szerzetesrendeket, vagyonukat elkobozza főbb hittételek nem változnak

ViiI. Henrik – másképp… szeret enni, szereti a nőket, a zenét, táncot, költészetet, vadászatot, bajvívást… idős korára rendkívül elhízott hat feleség közülük kettőt kivégeztet…

I. Erzsébet (1558-1603) VIII. Henrik lánya kereskedelem fejlesztése monopóliumokat (kizárólagos kereskedés joga) ad Pl.:Brit Kelet-Indiai Társaság gyarmatosítás kezdete Virginia alapítása

I. Erzsébet Anglia nagyhatalommá válik a Spanyol Armada legyőzése (1588) Francis Drake kalózkapitány mozgékony angol flotta, jó taktika a spanyolok jóval több hajót veszítenek viharok miatt, mint csatában

I.Erzsébet kora Shakespeare, a drámaíró

Polgári forradalom és alkotmányos monarchia Anglia a XVII. században Polgári forradalom és alkotmányos monarchia

Abszolutizmus és forradalom Stuart-dinasztia (I. Jakab és I. Károly) a parlament nélküli kormányzás (abszolutizmus) 1640 – a skót felkelés miatt I. Károlynak pénzre van szüksége → összehívja a parlamentet polgárháború (király ↔ parlament 1642-49) kezdetben I. Károly sikerei Oliver Cromwell vezette fanatikus sereg („vasbordájúak”) legyőzik a király seregét

1649 – I. Károly kivégzése

Cromwell köztársasága Anglia köztársaság lesz 1651: hajózási törvény a kereskedelmi vetélytársak (hollandok) ellen Skócia, Írország elfoglalása Cromwell hatalma egyre erősebb Cromwell diktatúrája (lordprotektor 1653-58) Cromwell halála után restauráció a Stuartok visszahívása

A dicsőséges forradalom a Stuartok (II. Károly, II. Jakab) visszatérnek az abszolutizmushoz Orániai Vilmost hívják a trónra II. Jakab elmenekül → „dicsőséges forradalom”, 1688 Jognyilatkozat elfogadása (1689)

A Jognyilatkozat az alkotmányos monarchia alapelvei „a király uralkodik, de nem kormányoz” hatalmi ágak szétválasztása törvényhozó hatalom (parlament) végrehajtó hatalom (kormány) parlamentnek felelős kormány bírói hatalom (független) a polgári szabadságjogok biztosítása

A francia abszolutizmus

Vallásháborúk Franciaországban Szent Bertalan-éj (1572) a hugenották (reformátusok) lemészárlása (Párizs, kb. 3000 áldozat) Bourbon-dinasztia (1589 -≈1830) hatalomra kerülése IV. Henrik (1589-1610) „Párizs megér egy misét” nantes-i vallásbéke

A Szent Bertalan-éji mészárlás Párizsban Bourbon IV. Henrik

Az abszolutizmus kiépítése XIII. Lajos (1610-1643) Richelieu bíboros, államminiszter Franciaország felemelkedése 1614-től (175 évig!) nem hívják össze a rendi gyűlést

Az abszolutizmus fénykora XIV. Lajos (1643-1715): a francia nagyhatalom kora a „Napkirály” „Az állam én vagyok” Versailles, fényűző barokk palota és parkja

Az abszolutizmus fénykora Colbert és a merkantilizmus Louvois és a hadseregreform merkantilizmus: célja az állami jövedelmek növekedése, a nemesfém-kiáramlás megakadályozása pozitív külkereskedelmi mérleg (kivitel > behozatal): védővámok a behozatal korlátozására manufaktúrák alapítása, támogatása, export ösztönzése közlekedés fejlesztése (pl. úthálózat, csatornák)

Az abszolutizmus fénykora Louvois hadseregreformja: reguláris hadsereg állandó sereg egységes felszerelés, kiképzés kaszárnyákban állomásoznak → XIV. Lajos sok háborút visel rajnai határ (Elzász, Lotharingia) gyarmatosítás (Kanada, Louisiana, India, stb.) spanyol örökösödési háború

Az erődépítés Vauban francia hadmérnök tervei alapján

A spanyol örökösödési háború 1701-14 1700 – a spanyol Habsburgok kihalása

A spanyol örökösödési háború ki örököl? XIV. Lajos unokája, (II. Károly végrendelete) az osztrák Habsburgok kezdetben francia sikerek 1704 höchstädti csata: fordulópont elhúzódó háború, 1714 - béke Lajos unokája örököl, de nem egyesítheti a két trónt kisebb területi változások, pl: a Habsburgok megkapják Spanyol-Németalföldet Anglia megkapja Gibraltárt

Közép-Európa az újkorban

A Habsburgok tartományai Német-római Császárság névleges császári hatalom, többszáz kisebb állam Habsburg császárok (1556: V. Károly öccse, Ferdinánd örököl) a dunai Habsburg állam osztrák örökös tartományok cseh területek Magyar Királyság

A harmincéves háború (1618-1648) elhúzódó európai háború, változó szereplőkkel vallási-hatalmi ellentétek

Fontosabb események 1620, Fehér-hegy: cseh rendek veresége cseh rendi önállóság felszámolása, „örökös tartomány” lesz a német területek óriási embervesztesége egyes vidékeken 50% feletti emberveszteség 1648: vesztfáliai békékkel zárul

Közép- és Kelet-Európa az újkorban

A centrumtól Keletre centrum: NY- Európa Európa keleti fele (Elbától K-re): a gazdasági lemaradás tartóssá válik árforradalom és agrárkonjunktúra: kedvez a térség mezőgazdaságának nemesi birtokok (majorság) árutermelése, a jobbágyok munkaerejével → egy elavult rendszert konzervál → „második jobbágyság” növekvő robotterhek, szabad költözés korlátozása ipar nem fejlődik, NY- Európa nyersanyagszállítói leszünk centrum: NY- Európa periféria (elmaradott peremvidék): K-Európa

Lengyelország hanyatlása nagy kiterjedés: lengyel-litván unió központi hatalom gyengül, rendek erősödnek Pl.: „liberum veto” a nemesség kezében lassan működésképtelen állam → hanyatlás → területvesztés Baltikum kozákok Oroszországhoz csatlakoznak XVIII.sz vége (1772, 1793, 1795) Lengyelország felosztása

Lengyelország területi változásai

Oroszország terjeszkedése XVI.sz, IV. Rettegett Iván, hódítások: Kazanyi Kánság Asztrahányi Kánság Szibéria 1613-tól Romanov-din. I. (Nagy) Péter (1689-1725)

Oroszország Nagy Péter idején Oroszország modernizációja európai minták alapján iparfejlesztés, hadsereg- reform, bojárok szakállának levágása 1700-1721: északi háború svédek ellen Szentpétervár alapítása 1703, új főváros lesz

Az Oszmán Birodalom XVI.sz: az Oszmán Birodalom fénykora I. Szelim gazdag közel-keleti tartományokat hódít Mekka elfoglalása: az egész iszlám világ vezetője lesz I. Szulejmán (1520-1564) inkább nyugati hódítások Magyar Királyság Bécs ↔ Habsburgok Földközi-tenger ↔ Velence (Spanyolo.)

Az Oszmán Birodalom XVI.sz vége: hanyatlás Pl: lepantói vereség (Földközi-tenger), tizenöt éves háború Magyarországon törökök katonai fölénye csökken Európával szemben hódítások leállnak → nincs zsákmány, új szolgálati birtok szultán hatalma gyengül

A Köprülü-restauráció második fénykor (1650 után) Köprülü Mehmed és Ahmed: albán származású nagyvezírek átmeneti fellendülés, a hanyatlás valódi okait nem szüntetik meg Bécs utolsó ostroma 1683-ban: a török magyarországi kiűzését eredményezi

Az akciórádiusz-elmélet az Oszmán Birodalom hatósugara

Művelődés és életmód a kora újkorban

A tudományok és a világkép változása földrajzi felfedezések, csillagászat, fizika új eredményei a világ megismerhető, törvények irányítják Kopernikusz lengyel csillagász heliocentrikus világkép

A tudományok és a világkép változása Kepler a bolygómozgás három törvénye

A tudományok és a világkép változása Galilei távcsövét a csillagok felé fordítja fizikai kísérletek: szabadesés, ingamozgás az inkvizíció tanai visszavonására kényszeríti

A tudományok és a világkép változása Isaac Newton korának legjelentősebb természettudósa tömegvonzás (gravitáció), mechanika törvényszerűségei fénytan

Változó gondolkodás természettudományok fejlődése XVI.-XVII.sz → a világ megismerhető, megmagyarázható felvilágosodás (XVIII.sz.) előfutárai John Locke társadalmi szerződés gondolata alkotmányos monarchia híve

Hétköznapok, mindennapi élet vallási megújulás (reformáció), vallásháborúk földrajzi felfedezések: Nyugat-Európa lesz a fejlődés centruma táplálkozás javulása (pl.: amerikai növények) éhínségek nem tűnnek el kultúra korábbinál gyorsabb terjedése könyvnyomtatás („Gutenberg-galaxis”)