Az ókori görög- római istenvilág

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ ÓKORI HELLÁSZ.
Advertisements

A görög epika.
Görög mitológia.
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
Az ókori görög-római istenvilág
Az ókori görög művészet
Görög mitológia.
A szerelem istene: Erósz, Amor, Cupido
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Antik kultúra, tudomány, művészet, életmód
Dionüszosz Mondák,regék.
Tintoretto két festménye.
Perszephoné Története
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Az ókori Hellász.
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
A Knósszoszi palota és a minótaurusz legendája
Görög istenek.
HELLAS Kréta, Mükéné.
A Naprendszer bolygóit három csoportba soroljuk:
Démétér-mítoszok Gyermeke Plutosz – Iaszión titántól Koré – Zeusztól
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
AZ ÓKORI RÓMA KULTÚRÁJA
A mítoszok.
Más görög istenek 1.B.
Szabadság és zsarnokság az Antigonéban
Más görög istenek 1.B.
Dionüszosz 6/C.
Antigoné és társai: nők az irodalomban
A minószi és a mükénéi kultúra
Odüsszeusz az Alvilágban
Echó története: Stella Lilla.
Orpheusz és Eurüdiké Mítosz.
Daidalosz és Ikarosz története.
By:Cpt. Robert of Courtis
Helyettem meghalt Ő Elvette minden bűnöm Mondd, ó, mondd ki volt Ő? Meghalt a Golgotán, Függött a keresztfán, Jézus, Jézusnak hívják.
A Z ANTIKVITÁS IRODALMA
Thészeusz apja (Aigeusz) kardjával, Argolisz
Zeusz születése.
A görög mitológia néhány istensége
Az Antik Olimpiák Öröksége
Róma Róma.
Akhilleusz 4/A.
A görög mitológia Az istenek születése.
Ikarosz és a repülés.
MÍTOSZ Párisz és Oiné története
MÍTOSZ Daidalosz és Ikarosz (részlet) a krétai mondakör része
Három istennő összevész
A homéroszi eposzok I. rész : 1. Bevezetés. A homéroszi kor és a görög mitológia 2. Az eposz műfaja (eposzi kellékek, verselés és nyelv: szóbeliség és.
GÖRÖG MITOLÓGIA 1. forduló A GÖRÖG ISTENEK.
A labirintus A krétai mondakör
Görög művészet.
Trójai háború KÉSZÍTETTE: Pergel Blanka 5.m.
Midász király 4. forduló. Keresgélő A_zene_hatalma /
Női szerepek-avagy a nő ezer arca
THEOGONIA Az istenek születése.
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Kép és mítosz Gesztelyi Tamás.
Athéna Niké temploma, Kr. e. 425 k.
PRADO-MÚZEUM MADRID.
A görög istenek.
A klasszikus szerkezet a görög tragédiában:
Vallástörténet I. A görög istenvilág
A TRÓJAI HÁBORÚ.
Az ókori görög kultúra
ÓKORI RÓMA - ÖSSZEFOGLALÁS
Trójai háború Görögök győzelme.
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Előadás másolata:

Az ókori görög- római istenvilág

A PANTEON A görög istenvilág Kronosz Khaosz Uranosz Gaiai Erinnüszök Titánok Aphrodité Erosz Prométheusz Kronosz Rheia Déméter Héra Hadész Poszeidon Zeusz Hesztia Pallasz Athéné Hephaisztosz MAIA SZEMELÉ Thetisz Thézeusz Dionüszosz Arész LÉTO Hermész Artemisz Apollon

Legfontosabb istenek és elnevezésük Uránosz (Uranus): Kronosz apja Kronosz (Saturnus): Zeusz apja Zeusz (Jupiter): a főisten, az Olümposz ura Hesztia (Vesta): a házi tűzhely őre Déméter : a termékenység, a termés őre Héra (Juno): Zeusz felesége, a féltékenység jelképe Hadész (Pluto): az alvilág ura Poszeidon (Neptunus): a tengerek ura Pallasz Athéné (Minerva): a bölcsesség istennője, Zeusz lánya Hephaisztosz (Vulcanos): a kovácsisten, Héra gyermeke Artemisz (Diana): a vadászat istennője Apollon (Apollo): a kultúra istene Hermész (Mercurius): a tolvajok-kereskedők istene, az istenek hírnöke Dionysos (Bacchus): a bor és mámor istene Arész (Mars): a hadisten Aphrodité (Vénusz): a szerelem istennője Erosz (Cupido): a szerelmi vágy létrehozó istene

Az olimposzi 12 A görög főistenek Zeusz Héra Poszeidón Pallasz Athéné Apollón Arész Aphrodité Hephaisztosz Hermész Artemisz Hesztia Démétér

Zeusz (görög) Jupiter (római) - Főisten, az égbolt ura

Poszeidon Neptunus - a tengerek ura – istene - „Földrázónak” is hívják

Hádész Pluto - az alvilág ura - ő uralkodik a halottakon - könyörtelen, de igazságos

Héra Juno - Férjes asszonyok védője - Zeusz felesége és nővére - Nem szép, de féltékeny

Pallasz Athéné Minerva - a tudomány, bölcsesség istennője - Zeusz lánya („isteni szikra”) - „szűz” istennő

Apollón Apolló - a kultúra (zene) istene - a fény és igazság istene - gyógyító, az orvoslás istene - jósda » Delphoiban

Hermész Mercurius - a tolvajok és kereskedők istene - az istenek hírnöke - A halottak komor kísérője is ő

Árész Mars - a háború istene - Zeusz és Héra fia (mindkét szülő utálta)

Hephaisztosz Vulcanus - a kovácsisten, tűz istene - iparososok védnöke

Aphrodité Vénusz - a szerelem és a szépség istennője

Dionüszosz Bacchus - a bor és a mámor istene

Zeusz emberektől származó utódai Alkméné Europé Danaé Minosz Léda Helené Héraklész Perszeusz

Héroszok, félistenek, Zeusz emberi szerelmei Minosz: a krétai királyok őse Thézeusz: Poszeidon fia, Minotauros legyőzője Héraklész: Zeusz fia, a legnagyobb félisten Perseus: a Gorgó legyőzője Iaszon: az Argonauták vezetője, az aranygypjú elrablója Daidalosz: krétai király tudósa, repülve akar meneülni fiával Ariadné: az ő fonala segít Thézeusznak Zeusz emberi szerelmei: Europé: Zeusz bika képében csábítja el, Krétára vitte, Minosz családjának őse Alkméne: Heraklesz anyja, Zeusz kedvese Danaé: Zeusz aranyeső képében csábítja el, Perszeusz anyja Ió: Zeusz Héra haragja elől tehénné változtatta, s Héra egy bögöly segítségével kergette végig, a Danaidák őse Léda: Zeusz vele nemzi Helenét, akit Parisz rabol el, s az Iliasz irodalmi alapjául szolgál történetük

Héraklész (görög) Herkules (római)

Danae