A TCP/IP protokoll és az Internet Hálózatok és Internet A TCP/IP protokoll és az Internet Készítette: Pintér Norbert

TCP/IP protokoll Történet Az ARPANET protokollja volt az NCP (Network Control Protocol) után 1974: Vincent E.Cerf és Robert E. Kahn dolgozta ki 80-as évek elejére teljesen leváltotta az NCP-t Az Internetnél is ez lett az alapvető protokollstruktúra A TCP/IP protokoll és az Internet

TCP/IP protokoll Jellemzők Protokollcsaládot értünk alatta Az egyes protokollok rétegződnek Csomagkapcsolt és összeköttetés-mentes (datagram) protokollokból épül fel Leggyakrabban használt (de nem az egyetlen) protokoll 5 rétegre különül el Az alkalmazások számára port címeket definiál A TCP/IP protokoll és az Internet

TCP/IP protokoll Az OSI és a TCP/IP modellje A TCP/IP protokoll és az Internet

A portok TCP/IP protokoll Port: kapu, amelyen keresztül kapcsolódhatunk a számítógéphez Minden szolgáltatás egy adott kommunikációs portot használ Fizikai és logikai portok Számokkal azonosítjuk őket (0 és 65 535 között) A TCP/IP protokoll és az Internet

A portok csoportosítása TCP/IP protokoll A portok csoportosítása Funkció szerint: Jól ismert portok (well known ports) Regisztrált portok Dinamikus vagy privát portok Állapot szerint: Nyitott/Open Zárt/Closed Lopakodó/Stealth A TCP/IP protokoll és az Internet

Jellemző port-számok TCP/IP protokoll 21 22 32 53 80 25 Port- számok SSH FTP SMTP TELNET DNS HTTP TCP UDP Szállítási réteg Alkalmazás réteg A TCP/IP protokoll és az Internet

Internet (TCP/IP) protokollok OSI modell rétegei alapján 1-2-es réteg (fizikai és adatkapcsolati réteg) protokolljai MAC, ARP, RARP 3-mas réteg (hálózati v. Internet réteg) protokolljai IP, ICMP, IGMP 4-es réteg (szállítási réteg) protokolljai TCP, UDP 5–ös réteg (alkalmazási) réteg protokolljai Telnet, SSH FTP SMTP, POP3 Gopher HTTP DHCP, DNS NFS, SMB A TCP/IP protokoll és az Internet

Jellemzői Az Internet szállítási rétege: a TCP Szállítási protokoll Az Internet réteg és az alkalmazás réteg között közvetít Darabolást és időzítést végez Biztosítja a sorrendhelyességet Hibaellenőrzést végez A TCP/IP protokoll és az Internet

Felépítése Az Internet szállítási rétege: a TCP ADAT RENDELTETÉSI PORT FORRÁSPORT RENDELTETÉSI PORT   SORSZÁM RÁÜLTETETT NYUGTA FEJRÉSZ HOSSZ U R G A C K E O M R S T S Y N F I N ABLAK ELLENŐRZŐ ÖSSZEG SÜRGŐSSÉGI MUTATÓ OPCIÓK ADAT TCP csomagformátum A TCP/IP protokoll és az Internet

Jellemzői Az Internet hálózati rétege: az IP Átviteli protokoll A hostok között az összes kommunikáció IP csomag formájában történik Kapcsolat nélküli (datagram) protokoll Megbízhatatlan protokoll Gyors és kevésbé bonyolult => költséghatékony Elsődleges feladata: útvonalválasztás Hibaellenőrzést végez (mást, mint a TCP) A TCP/IP protokoll és az Internet

Felépítése Az Internet hálózati rétege: az IP   32 BIT VERZIÓ IHL SZOLGÁLAT TÍPUS TELJES HOSSZÚSÁG AZONOSÍTÁS DF MF DATAGRAM DARAB ELTOLÁS ÉLETTARTAM PROTOKOLL FEJRÉSZ ELLENŐRZŐ ÖSSZEGE FORRÁSCÍM CÉLCÍM OPCIÓK IP fejrész A TCP/IP protokoll és az Internet

Módszerek Címzési rendszer Cél: bármely két számítógép egyértelmű azonosítása Két módszer: IP címzés Domain nevek rendszere A TCP/IP protokoll és az Internet

Az IP cím Címzési rendszer Egységes, hierarchikus címzési rendszer 32 bites (4 byte-os) címek A felírás 4 db 8 bites decimális szám formájában történik NIC (Network Information Center) osztja ki Jelenleg IPv4 a legelterjedtebb A TCP/IP protokoll és az Internet

192.168.0.15 Az IP cím felépítése Címzési rendszer előtag Host Address A cím három részre osztható: Előtag: Ez azonosítja a címosztályt. A címosztály mutatja meg, hogy az előtag után hány bitet kell hálózati címként, és hány bitet kell host címként értelmezni Hálózati cím (Network Address): Az egyes hálózatok megkülönböztetésére szolgál, valamint a központi adminisztrációt segíti elő, azaz ne lehessen két gépnek azonos IP-címe. A hálózati címet központilag kell igényelni, és központilag utalják ki az igénylőnek Host Address: A 32 címbit maradékát teszi ki. Ezt szabadon állíthatja be a címtartományt igénylő a saját gépein 192.168.0.15 előtag Host Address hálózati cím A TCP/IP protokoll és az Internet

Az IP címosztályok Címzési rendszer 3 + 2 címosztály (A, B, C, D, E) Az első bitek határozzák meg az adott címosztályt Gyakorlatban csak az első hármat használjuk Címosztály Első byte értéke Ilyen típusú hálózatok maximális száma A hálózaton belüli gépek maximális száma A 1-126 126 16 777 214 B 128-191 16 384 65 534 C 192-223 2 097 151 254 A TCP/IP protokoll és az Internet

Az IP címosztályok Címzési rendszer Bizonyos címtartományok nem oszthatóak ki: A 127-el kezdődő címek visszairányítási (loopback) címek A host címrészbe csak 1-eseket írva lehetséges az adott hálózatban lévő összes hostnak üzenetet küldeni (broadcast) Ha a host címrésze vagy a hálózati cím 0, az mindig az aktuális hálózatot jelöli APIPA cím (MS Windows esetén) A TCP/IP protokoll és az Internet

FENNTARTVA (RESERVED) (28) Címzési rendszer Az összes címosztály HÁLÓZAT HOSZT   8 HÁLÓZAT (7) HOSZT (24) "A" 0 - 126 0.0.1 - 255.255.254 1 HÁLÓZAT (14) HOSZT (16) "B" 128.0 - 191.255 0.1 - 255.254 HÁLÓZAT (21) HOSZT (8) "C" 192.0.0 - 223.255.255 1- 254 TÖBBSZÖRÖS CÍM (28) "D" FENNTARTVA (RESERVED) (28) "E" IP CÍMFORMÁTUMOK A TCP/IP protokoll és az Internet

Netmaszk (subnet mask) Címzési rendszer Netmaszk (subnet mask) A címzési rendszernek vannak korlátai: Nem dönthető el szabadon, hogy hány bit jelölje a hálózati címet és hány bit a hostok címét Gyakran nem hatékony a címtartományok kiosztása A netmaszk szerepe, hogy a meglévő hálózatot több alhálózatra tudjuk bontani, valamint az IP-címből le tudjuk választani a hálózat azonosítóját A maszkban szereplő bitek utalnak a velük párban álló IP-cím bitjének a hovatartozására Köztük „ÉS” kapcsolat Pl.: 192.168.0.15 és 255.255.255.0 => a hálózati cím: 192.168.0, host cím: 15 C osztályú maszk: 255.255.255.0, B osztályú maszk: 255.255.0.0 Kevés az IP cím, ezért találták ki az IPv6-ot A TCP/IP protokoll és az Internet

Címzési rendszer Domain nevek rendszere Külső kapcsolat nélküli, helyi TCP/IP hálózat esetén privát IP cím használata javasolt Későbbi bővítésnél: címfordítás (NAT=Network Address Translator) Egész hálózatot „rejthetünk” el így Domain- (tartomány-) nevek (FQDN, Fully Qualified Domain Name): Internet IP címekhez hozzárendelt nevek Úgy adjuk meg, hogy minél többet eláruljanak az adott számítógépről Például: . helyi hálózati gép neve részleg ország, hálózat jelölés cég, intézmény neve .hu t-online altavizsla A TCP/IP protokoll és az Internet

Hibakeresés, diagnosztika Fontosabb parancsok IPCONFIG PING TRACERT NETSTAT NSLOOKUP A TCP/IP protokoll és az Internet

Hibakeresés, diagnosztika Fontosabb parancsok IPCONFIG Listázza a legfontosabb hálózati beállításokat (IP-cím, netmaszk, átjáró) Módosítás: IPCONFIG/ALL: részletesebb listát ad a hálózati beállításokról Módosítás: IPCONFIG/RELEASE: törli az aktuális beállításokat Módosítás: IPCONFIG/RENEW: új IP-címet kér A TCP/IP protokoll és az Internet

Hibakeresés, diagnosztika Fontosabb parancsok PING: diagnosztikai parancs, a megadott nevű vagy IP- című számítógépnek küld csomagokat. Ha van fizikai kapcsolat, akkor a címzett számítógép válaszol Például: PING p420: a p420 nevű számítógépnek üzen PING 195.199.207.1: az adott IP-című számítógépnek üzen A TCP/IP protokoll és az Internet

Hibakeresés, diagnosztika Fontosabb parancsok TRACERT: nyomkövetés, az adott webhelyig való eljutás folyamatát követi nyomon Például: TRACERT www.index.hu A TCP/IP protokoll és az Internet

Hibakeresés, diagnosztika Fontosabb parancsok NETSTAT A gép aktuális hálózati kapcsolatait jeleníti meg port címekkel együtt Kapcsolók: /a minden részlet /n címek és port számok megjelenítése számként A TCP/IP protokoll és az Internet

Hibakeresés, diagnosztika Fontosabb parancsok NSLOOKUP A DNS névszerviz ellenőrzésére szolgál. Helyi vagy távoli DNS szerverről kérdezhetünk le névfeloldással kapcsolatos információkat. Saját parancs interfésszel rendelkezik. Például: gépnév => IP cím server gépnév => DNS szerver lekérdezése A TCP/IP protokoll és az Internet