Kereszténység felvétele
István király a politikai szent Koppány felnégyelése Vazul megvakíttatása
Főkegyúri jog (apostoli királyság) IV. Károly megkoronázása (1916)
Nemzeti és egyházi érdek összefonódása Tomori Pál kalocsai érsek (magyar seregek fővezére Mohácsnál 1526-ban)
Máriás zászlók régen (1848-1849) és ma
Miért lett konzervatív a Katolikus Egyház? 1. A múltban a királypárti főpapságnak arisztokrata nagybirtokosként nem volt érdeke semmilyen gazdasági-társadalmi változás: pl. földosztás, szekularizáció, polgárosodás, demokratizálódás. 2. A Katolikus Egyház annyira nagy, hogy tehetetlensége miatt csak nagyon lassú változásokra képes. 3. Az ember a meggyőződésén (ide tartoznak a vallási szokások is) csak nagyon nehezen képes változtatni. 4. A centralizált Egyházi hierarchiában felfelé haladva egyre idősebbek a papok. (Idős emberek általában kevésbé szeretnek a megszokottól eltérni.) 5. Egyház szándékosan le van maradva, hogy az adott korszellemből fakadó viták ne befolyásolják az örök érvényűnek szánt tanítás meghatározását
Egyház és a revízió
Revíziós szimbólumok régen és ma
A Magyar Hiszekegy
Horthy kormányzópártjának plakátja
Szocializmus egyházellenessége Karl Marx: „A vallás a népek ópiuma.ˮ
Kultúrkereszténység összefonódása a mai magyar jobboldallal
Kereszténység a modern korban (19. sz-tól máig) (Katolikus Egyház 3.0) önállóság, letisztult tanítás, kultúrába beleivódás, egész világon elterjedtség felgyorsult világgal való lépéstartás nehézsége, elvallástalanodás elterjedtsége, abszolút igazságok megkérdőjeleződése, hívek és világiak közötti érdemi párbeszéd megszűnése, terhes múlt Szekularizáció: Egyház és állam funkcióinak szétválása
Csíksomlyói búcsú sajátos ünnepe
Egyház új arca