Herzog & de Meuron CaixaForum Madrid Nagy Stefánia

Épületről Kulturális kerületben múzeumok veszik körül Az épület meg van emelve 1899 erőmű átalakított ipari épülete Az épület mellett lebontottak egy benzinkutat- egy teresedés jöjjön létre Itt egy 24 m magas függőleges kert a falon- a botanikus Patrick Blanc alkotása Tervezéskor mérlegelés: a meglévő épületnek mely részeit bonthatják, mi marad Szobrászati gesztus Urbanisztikai probléma: környező szűk utcák- főbejárat megoldása Szerkezetet a talajszint két részre osztja egy „alvilágra” eltemetve a föld alatt-színház, előadóterem, kiszolgáló részek, parkoló Föld felett-bejárati hall, galéria, étterem, közigazgatási hivatalok Kontrasztban áll a két épületrész, mégis egységet alkot, sziluett a környező házakhoz illik Az épület magában foglalja: zene, irodalom, film, és szociális oktatási programokat 37 kortárs művész alkotásai 2008-ban készült el Bruttó alapterülete négyzetméter

Video és ismertető a kiállításról: s.html s.html Aktuális kiállítás : Történelmi felhőkarcolókról szóló tárlat A kezdeti inspirációktól a dubai attrakciókig Hogyan fejlődött a tornyok kialakítása Maketteken, rajzokon keresztül bemutatva

Borsos Róbert

Borsos Róbert Szegeden tanult művészeti szakközépiskolában, majd főiskoli tanári végzetséget szerzett között diplomázott a Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán Mestere: Körösényi Tamás Számos díjat elnyert, és egyéni kiállítási is voltak már Magáról: „Az utóbbi években folyamatosan kutatok új, impulzus- gazdag területek után, olyan izgalmas szobrászatra törekszek, ami játékos és humoros eszközökkel dolgozik.”

Gettó paradicsom 2009, filc, MDF-lemez, 50×78 cm Először az Ernst Múzeum Derkovits ösztöndíjasok kiállításán láttam munkáját ben. Azért figyeltem fel rájuk, mert a napjainkban már természetessé váló graffitiket más technikával ábrázolta, ezáltal új lényeget kapott a falfirkák értelmezése. Az utcákon látható firkák stílusát használta kifejezőeszköznek, hogy egy olyan társadalmi réteget ábrázoljon, akiknek ezek a feliratok komoly üzenetet jelenthet, tudják az olvasatát, fenyegetését. Ezek a feliratok a bandák terület megjelölésére szolgálnak, egyfajta versengés a felek között, ki meddig tud terjeszkedi, üzenet hogy mindenki tudja hol a helye. A graffitiknél használt stencilező eljárás helyett, az egymásra kerülő rétegeket posztóanyagból vágta ki. Legutóbb pedig a Műcsarnokban a Mi a magyar? Című kiállításon is ki volt állítva a Cigánylány című darab a sorozatból.

Eddigi munkáit szerintem három csoportra lehet osztani: 1.Korai munkák: tárgyak, amelyek díszként állnak a térben, funkciót nem töltenek be, bár a formából mégis az következne. Vegyes technikával készülnek, gipsz, műanyag, gumi, parafa, műgyanta.

2. Állatfigurák: mesebeli állatokat, kisautókat ábrázol szintén vegyes technikával, de a szövetet is elkezdi beépíteni. A többitől elérnek ezek a munkái, szinte „giccsnek” hatnak. Mintha értelmük csak annyi lenne, hogy alkotásuk közben rátalált a posztó anyagra, és kifejlesztette technikáját. Chimera vs. Beretta című alkotásán figyelhető meg először egy fegyve ábrázolása. Ez vezet át fejlettebb munkáihoz, amikor a rejtett agressziót, a társadalomban lévő fájdalmat fejezi ki nem konkrát fegyverábrázolással, hanem már letisztultan, csak utalva arra.

3. Gettó ábrázolás: Az állatfiguráknál kikísérletezett szövetanyag felhasználást társadalmi problémák megfogalmazására használja fel. Ide tartozik a gettó paradicsom is.