A mentális és fiziológiai egészségi állapot regionális és intraurbán egyenlőtlenségei Halász Levente Tudományos munkatárs Kodolányi János Főiskola Város- és Regionális Tanulmányok Intézeti Tanszék A kutatás a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 számú, „Társadalmi konfliktusok – társadalmi jól-lét és biztonság – versenyképesség és társadalmi fejlődés” című projekt keretén belül valósult meg. Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc.

Stiglitz dinemziók Egészség, Egészség= Fizikai, mentális és szociális jól-lét állapota (dinamikusan változó folyamat) Élettartamot befolyásolja az egészségi állapot, a kultúra, az oktatás színvonala, a gazdasági helyzet Születéskor várható élettartam: Városi hierarchia csúcsa felé növekszik, viszont K-NY dichotómiák nem (Legjobb: Budapest, Szombathely, Debrecen, Győr, legrosszabb: Miskolc, Békéscsaba, Tatabánya) Születéskor várható élettartam: Férfiak: 70,1, nők: 77,9 Anyagi életszínvonal, Egészség, Oktatás, Egyéni tevékenységek (munka is), PolitikaI képviselet és kormányzás, Társ. és személyes jellegű kapcsolatok, Környezet jelen és jövőbeni állapota, Bizonytalanság (fizikai és gazdasági természetű)

Egészségügyi helyzetkép Magyarországon Elégtelen egészségügyi helyzet (nemzetközi összehasonlításban) Alacsony státuszú népesség: Az egészséget, az egészséges életmódot kevésbé tekintik fontosnak Egyenlőtlen hozzáférés az egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz, egészségmegőrzéssel kapcsolatos lehetőségekhez. (Inter-)regionális és intraurbán egyenlőtlenségek okai: gazdasági egyenlőtlenségek, igazságtalan redisztributív rendszer, elégtelen munkaerő-piaci helyzet, nehézkes hozzájutás az oktatáshoz és egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz, elégtelen élet- és lakáskörülmények,egészséges és kiegyensúlyozott élet kis valószínűsége (Uzzoli, 2009)

Egészségegyenlőtlenségek elméleti meghatározó tényezői Kulturális-behaviorista: életmód, egyéni kockázati faktorok, szociokulturális faktor; Pszichoszociális: egészségmagatartás, szubjektív egészségértékelés, stresszfaktorok; Materialista/Strukturális: szocioökonómiai státusz, pénzügyi státusz, életkörülmények, munkaerő-piaci pozíció; Neomaterialista: szociostrukturális körülmények, hely szerepe. (Egedy-Uzzoli, 2013)

Módszertan Kérdőíves felmérés (N=5000) (3000 db a kilenc nagyvárosban (pop. 100.000<), 2000 db nagyváros környéki fejlett és fejletlen településeken) Lekérdezés: 2013. december – 2014. március Kérdőív-kérdések (jelen prezentáció eredményeit megalapozták): Mennyire elégedett Ön a saját egészségi állapotával? Ön dohányzik? Véleménye szerint mennyire stresszes az Ön élete? Általában az Ön egészségi állapotára mennyire jellemezőek az alábbi tünetek? Ön él-e az alábbi egészségmegőrzéssel kapcsolatos lehetőségekkel?

Dohányzás Férfiak 1/3-a Nők ¼-e 41%-uk azt hiszi, csak a permanens dohányásnak lehetnek egészségre ártalmas következményei Nagyváros-térségek népességének 29,6%-a dohányzik

Konklúzió Nagyváros-térségek fejlett izolátumokat alkotnak. Gazdasági jólét erősen befolyásolja a helyiek egészséggel kapcsolatos attitűdjeit, egészségi állapotát. Interregionális szint: K-NY, Centrum-periféria dichotómiák nem mindig relevánsak és nyilvánvalóak. Fejlett és fejletlen városkörnyék konvergál egymáshoz, egyre kisebb differenciák, SŐT! (Igaz, ezen települések Mo. 3160 településéből a leginkább prosperáló felső dekádba tartoznak.) Intraurbán szint: látványos, éles ellentét a magas szocioökonómiai státuszú, biztonságos, magas presztizsű városrészek és szegregált, alacsony társ. státuszúak által lakott részek között.