Kis és nagy iskolák HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egy innováció nyomában
Advertisements

Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
AZ EPICT TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS HATÁSVIZSGÁLATA IKT-METRIA FELVÉTELEK ALAPJÁN Az IKT-metria mérőeszköz.
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
Pályaválasztás 2014/15.
A mérési rendszer fejlesztése, az érettségi rendszer átvilágítása
A tanári munka értékelése
A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében Indoklás.
Az életminőség mérése Kelemen Rita
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
Az országos mérések megújult rendszere
Könyvtárhasználati verseny
1. oldal A vezetői döntéseket támogató mutatószám rendszer Pilot projektzáró jelentés szeptember 9.
A TISZK támogató szerepe a szakképzésben április 18. Szebenyiné Csóka Beáta szakmai vezető.
A HEFOP program bemutatása Nyíregyháza,
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Kompetencia- mérés Somogyi József Általános Iskola
A ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI.
Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény
TIMSS 2007.
Statisztika Érettségi feladatok
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Pedagógusok az együttnevelésről Keller Magdolna Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudomány Tanszék Eger.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola szeptember.
Országos kompetencia mérés A kompetencia mérés:  4., 6. és 8. évfolyamokon mérik a tanulók képességeit ált. iskolában, ill. a 10. évfolyamon középiskolában.
BENKŐ PÉTER VANNAK-E KULTURÁLIS RÉGIÓINK?. -A méréseknél a KSH jelentéseit vesszük alapul. -Lehetséges mutatók: -a mezorégiók különböző fokú iskoláin.
HELYI PARTNERSÉGEK, MINT A VIDÉKI KORMÁNYZÁS INNOVATÍV ESZKÖZEI 1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, november 25.
Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztésének kormányprogramja. FPN Budapest, 2004.
Új skála – új lehetőségek Egy kis ízelítő. Egységes skála (1)
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
A kerettantervek fejlesztése
Az IKT-metria mérőeszköz
Középpontban a fejlődés
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
Tényekre alapozott oktatáspolitika és gyakorlat ONK 2011, Szimpózium a tények, bizonyítékok természetéről, szerepéről az oktatásban Evidence Based Education.
Korreferátum Herczeg Bálint: Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata Horn Dániel Tudományos munkatárs Hétfa műhely, Budapest, 2014.
A Varga Tamás Általános Iskola és az SZTE Neveléstudományi Intézet együttműködése a TAMOP pályázat keretében Fejes József Balázs
Mire jó a FIT elemző szoftver?
Kompetencia mérés eredményei 2006 Készítette: Mészáros-Vásárhely Katalin.
Statisztikai alapfogalmak
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
A tanári munka és foglalkoztatás indikátorai nemzetközi tükörben Imre Anna Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet november.
Ha javítani szeretnénk az eredményeken
HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés.
+ Idegennyelv-oktatás az általános iskola 1-3. évfolyamán OFI-konferencia Budapest, Morvai Edit.
Innováció az oktatásban – szakmai konferencia Szabó Mária szeptember 22. Az oktatási és a szakpolitikai gyakorlat - műhely.
Az országos mérések megújult rendszere
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tehetségfejlesztést segítő tevékenysége a gyakorlati programokban Debrecen, szept Dr. Polonkai Mária a.
TIOK IKT – összefoglaló Nagy Regina Sulinet Programiroda tartalomfejlesztési szakértő.
A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai
ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT A SZAKISKOLÁKBAN konferencia előadás október 4. Dr. Ranschburg Ágnes
HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. Áramkimaradás hatásainak.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
FIT-jelentés 2014 Kompetenciamérés eredményeinek elemzése.
2015. évi eredmények Újpesti Bajza József Általános Iskola Készítette: Kohodné Tóth Andrea intézményvezető.
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
Új skála – új lehetőségek
Iskolafejlesztési lehetőségek: utak és dimenziók OFI, január 27.
Szakiskolai fejlesztési program
A évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése 2016
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Országos Kompetencia Mérés 2011
A hallgatók szociális helyzetének vizsgálata
Kompetenciamérés eredményei évfolyam 2013
Előadás másolata:

Kis és nagy iskolák HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA MŰHELY 2014.06.05 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

Tartalom Bevezetés Adat Módszertan Eredmények Összefoglalás [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata Történet, előzmények Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Történet, előzmények Célja Motiváció Jelen kutatás célja, hogy az Oktatási Hivatal Kutatói adatbázisainak elemzésével megvizsgálja, milyen tényezők magyarázzák az iskolák közötti teljesítménykülönbségeket, és hogy ezeket milyen oktatáspolitikai döntésekkel lehetne csökkenteni. Motiváció Jól dokumentált tény, hogy a magyar iskolák közötti különbségek jelentősek. Pl.: PISA 2000, 2003, 2006, 2009, 2012 [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Téma, motiváció Téma Kis és nagy iskolák közötti különbségek a kis és nagy iskolák közötti különbségek milyen mértékben és milyen irányba befolyásolják az eredményeket Kis és nagy iskolák közötti különbségek Kis iskola hátránya, hogy drága a fenntartása és kevesebb lehetőséget tud biztosítani diákoknak (korlátozott szakkörök, nyelvek, szakosodás stb.). Előnye viszont, hogy kevésbé "kallódik el" a gyerek. Vita az optimális iskolaméretről: például Kuzienko (2007) talál hatást, miközben Lamdin (1995) a szocioökonómiai háttér kontrollálása után alig; a hátrányosabb helyzetű diákok számára kedvezőbb lehet kisebb iskola (pl. Bracey 1998, Howley és Howley 2004); ismereteink szerint nincs ilyen irányú vizsgálat a magyar iskolákkal kapcsolatban. [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Tartalom Bevezetés Adat Módszertan Eredmények Összefoglalás [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Tanulói adatbázis Rekord elemei: az azonosításhoz szükséges adatok (diákazonosító, OM- és telephely-azonosítók); a mérés során elért eredmények; az iskola hivatalos adatai a tanulóról (ebbe tartozik a tanuló neme, születési éve, esetleges HHH- és SNI-besorolása); a tanulói kérdőív (családi állapot, háztartásban található anyagi [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Tanulói adatbázis Mintában szereplő és nem szereplő megfigyelések száma Hiányzó adatok (meglévő teszteredmény és családiháttér-index szerinti bontásban) [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Telephelyi / intézményi adatbázis Rekord elemei azonosításhoz szükséges adatok (OM azonosító, telephely típusa, címe, képzési forma); a telephely/képzés 6.-os, 8.-os és 10.-es tanulói által elért kompetencia-pontszámokat matematikából és szövegértésből (telephelyi átlag és a standard hiba); az átlagos családiháttér-index az adott felmért évfolyamokon; az intézmény vezetőjének jellemzői. [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

TEIR – Területi Gazdasági Erő Rekord elemei A TEIR adatbázis segítségével bontottuk a megyei GDP-adatokat kistérségi szintre. Az így számított területi gazdasági erő (TGE) segítségével az adott terület relatív gazdasági dinamikáját, "gazdagságát" építjük a modellekbe. [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Tartalom Bevezetés Adat Módszertan Eredmények Összefoglalás [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Hierarchikus modell A modell kiindulópontja egy egyszerű lineáris modell: A modell koefficienseit szintén egy lineáris modellel magyarázzuk: [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Magyarázó változó Egyéni szint Telephelyi szint tanuló családiháttér-indexe; Telephelyi szint képzési forma; fenntartó típusa; település mérete, ahol a telephely található; telephely tárgyi eszközökkel való ellátottsága (épület állapota, új számítógépek száma, könyvtár); [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Magyarázó változó Telephelyi szint (folyt.) Kistérségi szint iskola mérete; osztályok átlagos mérete; szegregációs index; telephely tanári karának jellemzői (tanárhiány, pedagógus-továbbképzéseken részt vevő tanárok aránya, fluktuáció); intézmény igazgatójának jellemzői (tapasztalat, képzettség, elégedettség a tanári karral); Kistérségi szint relatív egy főre eső gazdasági erő [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Tartalom Bevezetés Adat Módszertan Eredmények Összefoglalás [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Eredmények [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Eredmények 6. évfolyamos matematika eredmények átlagos területi gazdasági erő (tge=1) mellett [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Eredmények Kis és nagy iskolák közötti különbségek különböző szociogazdasági helyzet és területi gazdasági erő esetén – 6. évfolyam A 7. táblázat alapján azt láthatjuk, bár a különbségek nagyon kicsik, de 6. évfolyamosok esetében mind matematikából, mind szövegértésből kis iskolák előnye nagyobb hátrányos helyzetű diákok esetében, de ahogy a gazdasági helyzet javul már az a néhány pontnyi különbség is tovább csökken. Az utolsó két oszlopot vizsgálva azt is láthatjuk, hogy hátrányos helyzetűek lemaradása nagyobb nagy iskolákban (azonban csak 10 pontról van szó) és mindkét intézmény méret mellett növekszik hátrányos helyzetűek lemaradása, ha a gazdasági körülmények javulnak. [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Eredmények Kis és nagy iskolák közötti különbségek különböző szociogazdasági helyzet és területi gazdasági erő esetén – 8. évfolyam 8-os matematika és szövegértés eredmények esetében a kedvező helyzetű tanulók átlagos eredményei már kisebbek kicsi intézményekben, de a hátrányos helyzetű tanulók egy kicsit még mindig jobb eredményeket érnek el ezekben az intézményekben. Ahogy az intézmény tágabb környezete gazdagodik, úgy csökken itt is a kis iskolák előnye, sőt gazdag kistérségekben még a hátrányos helyzetű tanulók estén is negatívra fordul különbség. 8-osok esetén is nagyobb a hátrányos helyzetűek lemaradása nagy intézmények esetén (25 pont), de itt a gazdagodás csökkenti a különbségeket (25-36 ponttal). [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Eredmények Kis és nagy iskolák közötti különbségek különböző szociogazdasági helyzet és területi gazdasági erő esetén – 10. évfolyam A 10-es kompetencia eredmények más mintát mutatnak. A kedvező és hátrányos helyzetű diákok hasonlóan jobb eredményeket érnek el kicsi iskolában és minél gazdagabb a kistérség annál nagyobb ez az előny. Hasonlóan, ha hátrányos helyzetűek hátrányát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy ugyanakkora a kis és nagy iskolákban, de hasonlóan a 8-os eredményekhez itt is csökken a hátrány, ha az iskola tágabb környezete gazdagabbá válik. [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

Összefoglaló Eredményeink azt mutatják, hogy ha minimális mértékben is, de jobb eredményeket érnek el a diákok kis iskolákban. Ezt az előnyt azonban a diákok szocioökonómiai háttere és az iskola tágabb gazdasági környezete is befolyásolja. Hatások vizsgált évfolyamonként is eltérnek: 6-os évfolyamon a növekszik a hátrányos helyzetű diákok lemaradása, ha gazdagabbá válik az iskola gazdasági környezete, 8-os és 10-es esetében a lemaradás csökken ebben az esetben. Ez utóbbi eltéréseknek magyarázatát egyelőre nem ismerjük. És hogyan tovább: … A 10-es kompetencia eredmények más mintát mutatnak. A kedvező és hátrányos helyzetű diákok hasonlóan jobb eredményeket érnek el kicsi iskolában és minél gazdagabb a kistérség annál nagyobb ez az előny. Hasonlóan, ha hátrányos helyzetűek hátrányát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy ugyanakkora a kis és nagy iskolákban, de hasonlóan a 8-os eredményekhez itt is csökken a hátrány, ha az iskola tágabb környezete gazdagabbá válik. [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Köszönöm a figyelmet! Herczeg Bálint HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 1051 Budapest Október 6. u. 19. www.hetfa.hu