Az idézés

Kinek melyik művéből való az idézet? „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” Balassi Bálint: Egy katonaének „Elvadult tájon gázolok: / Ős, buja földön dudva, muhar.” Ady Endre: A magyar Ugaron

„Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart,” Petőfi Sándor: Nemzeti dal „Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Kölcsey Ferenc: Huszt

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra.” Petőfi Sándor: János vitéz „Edward király, angol király / Léptet fakó lován:” Arany János: A walesi bárdok „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, / Meddig a szem ellát puszta földön, égen;” Arany János: Toldi

Figyeljétek meg a két mondat közti különbséget! a) „A bölcsesség legnagyobb mestere az élet.” (Kölcsey Ferenc) b) Kölcsey azt mondta, hogy bölcsességre az élet tanít.

a) „A bölcsesség legnagyobb mestere az élet.” (Kölcsey Ferenc) idéző mondat Molnár Ferenc a következőt vallotta egy alkalommal: „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.” idézet a) „A bölcsesség legnagyobb mestere az élet.” (Kölcsey Ferenc)

idézet „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni” – mondta Molnár Ferenc. idéző mondat Molnár Ferenc a következőt vallotta egy alkalommal: „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.”

A párbeszéd helyesírása - A kéket kérem – felelte Kata. - Honnan ismered őt? – érdeklődött Péter. - Jaj, de szépet rajzoltál! – kiáltott fel Pisti.

Molnár Ferenc a következőt vallotta egy alkalommal: „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.” „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni” – mondta Molnár Ferenc.

idézet „Csak az kedves nekünk igazán - hangoztatta Molnár Ferenc -, amit félünk elveszíteni.” idéző mondat

Idézzük tartalom szerint az alábbiakat! „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” – mondta Lucifer Madách Imre művében. Lucifer azt mondta Madách Imre művében, hogy nem adhat mást, csak ami a lényege.

Kosztolányi Dezső azt írta: „Szeretnék élni, élni örökig!” Kosztolányi Dezső azt írta, hogy örökké szeretne élni.

Juhász Gyula régi kedveséről írja: „És én úgy őrzöm e mosolygást, /miként a napsugárt a tenger[…]” Juhász Gyula azt írta régi kedveséről, hogy úgy őrzi a mosolygását, mint a tenger a napsugarat.

„Használni s nem ragyogni akarok” – jelentette ki Petőfi Sándor. Petőfi Sándor azt jelentette ki egy alkalommal, hogy használni akar, nem pedig ragyogni.

Az idézés Mások gondolatait – mondatait, közléseit – kétféleképpen idézhetjük: szó szerint és tartalom szerint. A szó szerinti idézés (egyenes idézet) mondatformája idéző mondatból és idézetből áll. A tartalom szerinti idézést (függő idézet) rendszerint alárendelő mondatban fogalmazzuk meg. Az idézetet tartalmazó mellékmondatban az eredeti szöveg személyragos alakjai – a főmondathoz igazodva – megváltoznak.

Idézzük szó szerint háromféleképpen és tartalom szerint a következő idézetet: „Elbeszélni nem regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól” (Mikszáth Kálmán)

„Elbeszélni nem regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól” – vallotta Mikszáth Kálmán. Mikszáth Kálmán mondta: „Elbeszélni nem regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól.” „Elbeszélni nem regényíróktól tanultam - fejtette ki Mikszáth Kálmán -, hanem a magyar paraszttól.” Mikszáth Kálmán bebizonyította, hogy elbeszélni nem regényíróktól tanult, hanem a magyar paraszttól.

A forrásmegjelölés szabályai

Válassz ki a felsoroltak közül 9 kifejezést, és tetszőleges sorrendben írd be a bingószelvényedbe! párbeszéd idéző mondat személyragok idézet idézőjel helyesírás kettőspont tartalom szerinti gondolatjel szó szerinti egyenes idézet három függő idézet

Figyeljük meg a két forrásmegjelölés közti különbséget! Takács Etel: A magyar nyelv könyve 7-8., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. Grétsy László: Nyelvi játékok – nyelvi nevelés, 1967, Magyar Nyelvőr 91, 171-82.

http://nyelvor.c3.hu/period/1361/136109.pdf

Készítette: Vizi Bernadett 2013 Köszönöm a figyelmet!