A Mátra állatvilága

Uhu bagoly Állat- és növényvilága egyedülálló és felettébb változatos, ennek megfelelően fokozottan védett is. Madártani szempontból kiemelném a parlagi sast, a kerecsensólymot, az egerészölyvet, a kis békászó sast, illetve a ritkábban előforduló kígyászölyvet. Ha szemfülesek vagyunk nem ritka, hogy láthatjuk a bagolyvilág egyik legszebb képviselőjét, az uhu-t. 

Muflon A Mátra nagyvadjai közül nagy számban találkozhatunk őzzel, gímszarvassal, vaddisznóval és muflonnal is, ez utóbbit az 1900-as évek derekán telepítették be Korzikáról. A Mátra további erdőlakói a vadmacska, a borz, a nyuszt és a csak nagyon ritkán felbukkanó hiúz.

A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál. Az idős, lombos erdők korhadt fatörzseiben talál menedéket számos denevérfaj, ezért az erdőgazdálkodás során ezen faegyedek kiemelt védelme szükséges. Fontos élőhelyet jelentenek a Mátrában az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók. Itt található az Északi-középhegység egyik jelentős hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) állománya, amely mintegy 3-4000 példány közönséges denevérrel (Myotis myotis) alkot kolóniát. A TK területén előfordul nyuszt (Martes martes) és a borz (Meles meles).  A vadmacska (Felis sylvestris) az érintetlen idős erdők lakója. Igen óvatos, rejtett életet él. Másik macskaféle ragadozója a hegyvidéknek az igen ritka, csak szórványosan előforduló fokozottan védett hiúz (Lynx lynx).

Gyöngyházlepke (Argynnis laodice) A magasabb rendű gerinctelen állatok terén a leglátványosabbak a nappali lepkék. A Mátra hegyvidéki és sziklai bükköseiben még előfordul a hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) kisebb népessége. A gyertyános-tölgyesek, hűvös, párás tölgyesek rezgőnyárakban gazdag szegélyein él az Európa szerte ritka nyárfalepke (Limenitis populi). Hazánkban, a Mátra patakvölgyeiben éri el elterjedésének határát a keleti gyöngyházlepke (Argynnis laodice). A Mátrától nyugatra már nem fordul elő ez az elegáns lepkefaj. A száraz sziklai cserjések dekoratív nappali lepkéje a nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis). Tápnövénye a szirti gyöngyvessző (Spiraea media).

A hazai erdős vidékek vadjai a Mátrában is otthonra találnak A hazai erdős vidékek vadjai a Mátrában is otthonra találnak. A gímszarvas (Cervus elaphus), az őz(Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa) nagy számban él itt, melynek a természetvédelem "nem nagyon örül". A sikeres vadászat érdekében általában nagyobb a számuk, mint az erdők vadeltartó képessége. Ezért a károsítások sok helyen nagy mértékűek (a sziklagyepek taposása, a facsemeték rágása, az erdőfelújítások eredménytelensége). A nagyvadak közül idegen a tájban a muflon (Ovis musimon), melynek őshazája Korzika. A Mátrába 1923-ben telepítették, a természetvédelmi és erdészeti szempontból káros fajt. Napjainkban létesítenek a térségben vadaskerteket, amelyek megoldhatják a természetvédelem és erdőgazdálkodás terén jelentkező problémákat.

Hiúz A vadmacska (Felis sylvestris) az érintetlen idős erdők lakója. Igen óvatos, rejtett életet él. Másik macskaféle ragadozója a hegyvidéknek az igen ritka, csak szórványosan előforduló fokozottan védett hiúz (Lynx lynx).

Discus ruderatus A csigák közül egyes ritka fajok a jégkori klíma emlékét őrzik: hideg mikroklimatikus zugokban maradtak fenn, túlélve a melegebb, szárazabb periódusokat. Ilyen fajok például a Discus ruderatus, amely az öreg hegyvidéki bükkös egyik jellemző csigafaja, vagy a Cochlodina cerata, Ruthenica filograna, Helicigona faustina.

A Mátra ritka és védett kétéltű és hüllő fajai az alpesi gőte (Triturus alpestris), sárgahasú unka(Bombina variegata), erdei- és gyepi béka(Rana dalmatina, R. temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra). Találkozhatunk még erdei- és vízisiklóval(Elaphe longissima, Natrix natrix), melyeknek néha nagyobb méretű példányai kelthetnek riadalmat. Félni nem kell tőle, de nem szabad bántani, mert ha befogják, bátran támad és harap. A lábatlan gyík (Anguis fragilis), fürge- és zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis) szintén él a területen.

Pieris bryoniae

Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)A Mátra ritka és védett kétéltű és hüllő fajai az alpesi gőte (Triturus alpestris), sárgahasú unka (Bombina variegata), erdei- és gyepi béka (Rana dalmatina, R. temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra). Találkozhatunk még erdei- és vízisiklóval (Elaphe longissima, Natrix natrix), melyeknek néha nagyobb méretű példányai kelthetnek riadalmat. Félni nem kell tőle, de nem szabad bántani, mert ha befogják, bátran támad és harap.

Rosalia alpina

Cordulegaster bidentata A Mátra hideg vizű patakjaiban fejlődik a hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) lárvája. A fekete-sárga színezetű imágó azokat a 800 méter fölötti szakaszokat kedveli, ahol az erdő a patak fölött összezárul. Kizárólag bükkösökben fordul elő a ritka havasi cincér (Rosalia alpina).

Nyuszt

Denevér Az idős, lombos erdők korhadt fatörzseiben talál menedéket számos denevérfaj, ezért az erdőgazdálkodás során ezen faegyedek kiemelt védelme szükséges. Fontos élőhelyet jelentenek a Mátrában az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók. Itt található az Északi-középhegység egyik jelentős hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) állománya, amely mintegy 3-4000 példány közönséges denevérrel (Myotis myotis) alkot kolóniát. A TK területén előfordul nyuszt (Martes martes) és a borz (Meles meles). Szűcs László 11.a