Magyarország ipara Tegnap-ma-holnap

Az ipar - gyártott termékek alapján - ágazatokra osztható. Az ipar a magyar nemzetgazdaságban az anyagi javak legnagyobb előállítója. Az ipar - gyártott termékek alapján - ágazatokra osztható. Az ország iparának szerkezete az egyes ágazatok arányaiból tevődik össze. Az ipartól megkülönböztetendő az építőipar, amely nem állandó, hanem az építési igényeknek megfelelően váltakozó telephelyen működik.

Ipar ágazatai A kitermelő ipar - bányászat - a természeti erőforrásokat kiaknázva hozzájárul az ipar és más gazdasági ágazatok nyersanyagellátásához. Az alapanyaggyártó ipar a további feldolgozásra alkalmas anyagokat és félkész termékeket állít elő. A feldolgozóipar a termeléshez szükséges gépek, berendezések, fogyasztási cikkek és más késztermékek gyártója.

Ipari ágazatok területei Nehézipar Bányászat Villamosenergia-termelés Kohászat Gépipar Vegyipar Építőanyag-ipar Könnyűipar Fa-papíripar nyomdaipar Textilipar Bőr-szőrme Cípő-ruházati ipar Élelmiszeripar

Az ipar működési feltételei munkaerő Tőke Nyers- anyag, energia piac Az ipar működési feltételei

Az ipar szerkezete, földrajzi elhelyezkedése Múlt A magyar gazdaság történelmi kialakulását az jellemezte, hogy Budapesten összpontosult az ipar, a kereskedelem és a hitelélet. A történelmi Magyarországon a főváros gyorsan növekedett, ahová a feldolgozóipar (gép-, textil-, ruházati- és élelmiszer összpontosult . Az akkori országterület nyersanyagokban és olcsó munkaerőben gazdagabb periferikus területeire került a kitermelőipar.

Tendencia Fejlesztésnek indult Kisalföld Középhegységek Továbbra is háttérbe szorult Alföld Az ipar területi elhelyezkedése kiegyenlítettebbé vált Budapest túlsúlya csökkent

Jelen- Szerkezetváltás visszaesése Termelés elmaradottság Műszaki piacvesztés

Következtetés Az ipar szerkezetében magas arányban vesznek részt a nagy energia- és nyersanyagigényű, környezetszennyező ágazatok, mint pl. a kohászat, a vegyipar, amelyek ellátásához külföldről kell behozni a szükséges anyagokat. Az energia- és a nyersanyaghiány miatt a magasabb feldolgozottságú és értékes, korszerű termékek gyártása lehet a magyar ipar fejlődésének legjobb útja. Az ipar továbbfejlesztésénél a környezetvédelemre nagyobb gondot kell fordítani, mert ez a gazdaság legszennyezőbb ágazata. Az ipar földrajzi elhelyezkedésében csökkent Budapest korábbi túlsúlya.

Telepítőtényezők Szén lelőhely Ásványkincsek lelőhelyei Mezőgazdasági nyersanyagok Ipari víz, Munkaerő infrastruktúra

Ipari körzeteink Budapest medence Nógrádi- Borsodi-medence Duna menti-sáv Közép-Dunántúl Kisalföld Mecsek Pécs- Alföld DK-

Miskolc, Ózd, Kazincbarcika Textil-ruházat Élelmiszeripar Elektronika Budapest Gépipar gyógyszeripar Salgótarján,Gyöngyös Visonta: Gépipar, kohászat, üveggyártás Hatvan: cukor-konzervipar Miskolc, Ózd, Kazincbarcika Vas-acélgyártás Vegyipar, gépipar

Győr, Sopron, Szombathely, SzentgotthárdMosonmagyaróvár Esztergom, Dorog, Almásfüzítő, Dorog Üveg, papír, cementipar Személygépkocsi (Suzuki) Székesfehérvár, Ajka, Várpalota, Ajka Szén, bauxit, timföld, alumínium- Kohászat,vegy-ipar, elektronika Győr, Sopron, Szombathely, SzentgotthárdMosonmagyaróvár Gépkocsi, textilipar Élelmiszeripar

Feketeszén-uránérc-bányászat Pécs, Komló cementipar Szeged, Orosháza,Békéscsaba, Hódmezővásárhely élelmiszeripar Kőolaj-földgáz Textilipar,

Vegyipar, papírgyártás Ruházati - élelmiszeripar Dunaújváros kohászat Kecskemét élelmiszeripar Szolnok Vegyipar, papírgyártás Debrecen Golyóscsapágy gyógyszeripar Nyíregyháza Gumi és papíripar Eger Dohányipar bútoripar Zalaegerszeg Ruházati - élelmiszeripar

S most…. kendőzetlenül

1945 után Magyarország ipara a semmiből kezdett építkezni. Az I. világháború után a legjelentősebb ipari területeket elcsatolták. Szinte csak a főváros, ami megmaradt annak. A vesztes II. világháború után vagy megsemmisültek, vagy elvitték a maradék eszközöket – gépeket. Rákosi kezdte az alapoktól felépíteni Magyarország iparát. Számos rendkívül hatékony és világ színvonalú gyár – üzem épült. Mindez, a mezőgazdaságban dolgozók hátrányára.

A Kádár rendszer már folyamatosan alul támogatta az ipart. Mégis a háború előtti szellemi értékek és a Rákosi féle rendkívül erős fejlesztés sokáig életben tartotta Magyarország iparát. A mezőgazdaságba számolatlanul folyt be a költségvetési pénz. A legmodernebb gépek és üzemi technológiák kerültek be. Az alkalmazói szakmai háttér hiányban ezek a magas értékek rengeteg kárt szenvedtek. De az élelmiszer, politikai ügy volt.

Az 1970 –es években drasztikusan nyúltak bele politikai utasításra az ipari szellemi háttér megcsorbítására. Megszüntették a technikumi képzést. Ezzel az üzemvitel erős szakmai irányítottsága és vitele folyamatosan igénytelenné vált. 1988 –ban a kommunisták a vagyon átmentésben engedték a Kft –ék működését, exportjogát. A magyarországi alacsony termékárakkal nyugaton hatalmas vagyonokhoz jutottak. Az üzemek Kft. alapításánál a privatizációk úgy történtek leginkább, hogy a nyereséges üzemágakat privatizálta a „párttitkár és az igazgató”.

Ezek az emberek meggazdagodtak, de az egész üzemi teljesítmény és megmaradás képtelenné vált. Mert még a fejlett országokban is egy gyár működésében vannak „ráfizetéses” részlegek, amelyeket azért kell vinni, hogy a nyereségesek üzemelhessenek. Aki a részleges privatizálást engedte azt ma bírság elé kéne állítani. Kártékony működésük ellenére , számtalan nagy múltú üzem termelt még 1989 –ben. A többpártrendszerré válás lehetőséget nyújtott volna a meggyengült szakmai háttér újra élesztésére.  

Ezzel Magyarország önálló iparának maradékát tudatosan ölték meg. Ekkor az Antall kormány és ebben kifejezetten Kupa Mihály (ma ezért bíróság elé kéne állítani) egy olyan törvényt hozott be, ami alapján 100 ezer forint veszteséggel az üzemeket szanálni kell. Ebben az időben rengeteg körbetartozás volt. Bélyegzős kifizetés. Tehát az adósság abból eredt, hogy egy jól működő cégnek nem fizették ki a teljesítést. A másik antali súlyos beavatkozás az ipar megsemmisítésében a magas banki kamatok voltak. Ebben a liberális Nemzeti Bank felelős. Ezzel Magyarország önálló iparának maradékát tudatosan ölték meg. Ez után START és EGZSISZTENCIA hitelek. Az egzisztencia hiteleket 50-100 milliós nagyságrendben adták ipari létesítmények vásárlására. A fedezet alapfeltétel volt. Ma Magyarország leggazdagabb emberei közt vannak olyanok, akik az akkori egzisztencia hitelből gazdagodtak meg. Amikor még vásároltak az ingatlanok szinte ingyen voltak.  

Mert még a mérnöki, tervezői hátteret is megölték. Ma Magyarországon lehetetlen magas technológiai szinten (eladható technológiai szinten) önálló ipart létesíteni. Mert még a mérnöki, tervezői hátteret is megölték. Venni licencet, erre betanítani alacsony szakmai tudással rendelkező szakmunkásokat, ehhez gépparkot venni, stb. Ez után nyereségesen exportálni, lehetetlen.

Mégis mi az, amit tenni lehetne? Azonnali eredményt, költségvetési eredményt úgy lehetne hozni, hogy minden állami megrendelést -közepes, vagy mikró magyar vállalkozásoknak adnak ki. Ezeket a vállalkozásokat eközben közepes vagy hosszú távú fejlesztési támogatásokban részesíteni. Ebben kiemelten a háttér szellemi munkaerőket. Újra indítani az erős szakmunkásképzést. Szakközépiskolával csak betanított munkásnak lehetne dolgozót felvenni - foglakoztatni. Ez egy minőségi jelzés, vagy inkább igény. Amit az államnak be kell mutatnia, egy igényes és magas szintű országos szakmunkás háttér igényben. 

Így közvetve nő a munkaerő foglalkoztatottság is. De legfőképp nő Magyarország önálló iparának lehetősége.   Valójában miért van erre szükség, amikor inkább mezőgazdasági ország vagyunk? Azért mert még egy fejlett mezőgazdaság is képtelen annyi munkaerőt foglalkoztatni, amennyi munkaerő az országában van. Tehát egy Csehországi ipari szintet hosszú távon el kellene érni. Ami egyébként megvolt, csak a liberálisok tudatos és alapos munkával megölték azt. Céljuk az volt, hogy egy teljesen eladósodott és kiszolgáltatott országgá váljunk .

Összegzés Az ipar megölése részint tudatos, részint a buta, tehetségtelen és gerinctelen politikusok műve volt.

Szövegértés-kérdések I.világháború hogyan érintette iparunkat? II.vh. Hogyan érintette iparunkat? A szocialista államszervezet alatt mi okozta a fő hátráló tényezőt? ( Kádár-kormány) A rendszerváltozás után, hogyan nehezített iparunkat az Antal-kormányzat? Mi lenne kulcsfontosságú hazánk ipari előrelépéséhez?