Készítette: Domján Gáborné KLASSZICIZMUS Készítette: Domján Gáborné

A klasszicizmus egy stílusirányzat. Stílus, amelyben az emberek értékrendje, ízlése fejeződik ki. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum

KLASSZICIZMUS A classis (’osztály’) latin szóból szár-mazik; „classis” alatt első osztályút értettek az ókorban. Az elnevezés alapja : a klasszicisták első osztályút, tökéletest kívántak alkotni. A latin elnevezés nem véletlen. Mintaképe is az antik művészet volt (elsősorban a római), melyet első osztályúnak, tökéletesnek tartottak. Milói Vénusz

KLASSZICIZMUS A klasszicizmus nem tévesztendő össze a klasszikussal. Ez utóbbi nem stílust jelöl, hanem az alábbi jelentésben használatos: kiemelkedő értékű (ebben az értelemben Arany és Petőfi a magyar irodalom két klasszikusa).

A KLASSZICIZMUS IDEJE A klasszicizmus Francia-országban bontakozott ki a 17. században. Már a Napkirály idejében megszületett a klasszicista dráma (Racine: Phaedra, Moliere: Tartuffe, Kényeskedők, stb), s XIV. Lajos építtette meg Versailles-ben a klasszicista palo-táját, melyben Racine és Moliere darabjait is bemutatták.

A KLASSZICIZMUS IDEJE Péchy Mihály: A debreceni Nagytemplom A klasszicizmus a 18. szá-zadban, a felvilágosodással egy időben (annak eszméit népszerűsítve) terjed el Európában, s a 19. század első felében is még meghatározza az ízlést. Pl. nálunk Magyarországon ebben a században épülnek a klasszicista épületek.

Hild : Az esztergomi Bazilika

A klasszicista stílus a reneszánsz folytatója. British Múzeum Palladio: Villa Rotonda

Nem véletlenül. Mindkettő az ókori művészetet tekintette mintának. Parthenon

A klasszicista stílus a barokknak ellentéte. Egyszerű, rendezett, kiegyensúlyozott. Bonyolult, mozgalmas, túldíszített.

A klasszicista stílus a a reneszánsz folytatója, a barokknak ellentéte

Társadalmi alapja: Franciaországban, Németországban, Ausztria – Magyarországon a polgárság és a nemesi arisztokrácia egyensúlya. A klasszicizmus azonban ott is hatott, ahol a feudális uralkodó osztály (nemesség) hatalmát már a polgárság megdöntötte: Angliában és a Németalföldön. Itt a hatalomra jutott polgárság önbizalmát és biztonságérzetét fejezte ki a klasszicizmus.

Társadalmi háttér és ízlés összefüggése A klasszicizmus harmóniájában a polgárság otthonosságérzete fejeződik ki. A klasszicizmus rend, rendezettség iránti igényében a polgárság határozott céljai mutatkoznak meg. A rendet a tapasztalatra és az értelemre támaszkodva igyekszik a polgárság a világban megtalálni.

Filozófiai alapja: A racionalizmus. A racionalisták hittek a világ ésszerű elrendeződésében, s úgy gondolták, a világ a józan ész segítségével kiismerhető és átalakítható. Ez a meggyőződés fejeződik ki a klasszicizmus rendezett voltában.

Szemlélete: A józan észt és a természeti egyenlőséget szegezik szembe a feudális kiváltságokkal. Ókori minták nyomán az egyetemes emberit, (a minden emberben közöset) és az ideálist hangsúlyozzák. Leochares: Artemis Houdon: Vadászó Diána

Művészi magatartás, alkotásmód: A mesterségbeli tudás, a mértéktartás tisztelete, a jó ízléshez való alkalmazkodás jellemzi az alkotókat. Az antik remekművek vizsgálatától azt remélték, hogy felfedezik a tökéletes alkotás szabályait. E szabályokat aztán buzgón alkalmazták a műveikben.

Merev szabályok: Irodalomban a valószerűség szabálya az illendőség és erkölcsösség szabálya a világos kifejtés és választékosság szabálya Képzőművészetben szimmetria szabálya arányosság szabálya aranymetszés szabálya mértéktartás szabálya A műfaji tisztaság szabálya a drámában a hármas egység szabálya a drámában a hangnembeli egység szabálya

Hild József: Bazilika, Esztergom Stílus: A minta az antikvitás: az ókori művek „nemes egyszerűsége és csendes nagysága” (Winckelmann). A művészet célja a gyönyörködtetésen túl az erkölcsi nevelés és az emberek művelése. Ezért a művészek kerültek minden szertelenséget, fölösleges díszítettséget, céljuk a világosság, érthetőség volt.

Stílusjegyei: Egyszerűség, mértéktartás Rendezett, áttekinthető forma Soufflot: Pantheon, Párizs Egyszerűség, mértéktartás Rendezett, áttekinthető forma Harmónia Ez a harmónia kicsit mesterkélt, a szabályok gondos betartásából származik. Pl. a képző-művészetben a szim-metrikus geometriai idomok túlzott alkalma-zásától.

Zene Művészeti ágak: szobrászat Képzőművészet Irodalom építészet festészet építészet

Stílusjegyei az irodalomban Emelkedett gondolkodású, a közösségért élő ember, ill. az érzelmeit, indulatait kontroll alatt tartó ember az ideális hős. A józan észre s a mértékre apellálva elvetnek minden túlzást: előítéletet, türelmetlenséget, túlfűtöttséget és szenvedélyességet. Bemutatják: a mérték s a józan ész elvesztése tragikus következményekkel jár. Idealizálják a világot vagy fejlődésében mutatják be (fejlődésregény), esetleg egy ideális állapot alapján gúnnyal, kritikával mutatják be a valót (moliere-i vígjáték, swifti szatíra).

Stílusjegyei az irodalomban A művek tanító célzatúak, jó erkölcsre, emelkedett gondolkodásra nevelnek . Törekednek a valószerű ábrázolásra még akkor is, ha fantasztikus utazásokat írnak le. Érthető, világos, választékos nyelven fogalmaznak.

Jellemző műfajai: tragédia (pl. Racine: Phaedra, Schiller: Ármány és szerelem) komédia (Moliere), tanköltemény (Csokonai: Az estve) óda (Goethe: Promé-theusz, Schiller: Az örömhöz),

Jellemző műfajai: Állatmese (La Fontaine) nevelődési regény (Fielding: Tom Jones), fejlődési regény (Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei), tézisregény (Voltaire: Candide), utaztató regény (Defoe és Swift).

Daniel Defoe

Swift: Gulliver utazásai

Swift: Gulliver utazásai 1.

Swift: Gulliver utazásai 2.

Swift: Gulliver utazásai 3.

Swift: Gulliver utazásai 4.

A képzőművészet alkotói: Szobrászat: Canova: Ámor és Psyché, Huodon: Voltaire, Thorvaldsen: Vénusz, Ferenczy István: Pásztorlányka, Kölcsey Ferenc festészet: David: A Horatiusok esküje, Ingres: Osszián álma, Mademoiselle Riviere arcképe építészet: Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi bazilika, Egri székesegyház

Ámor és Psyché Canova

Jászón és az aranygyapjú Thorvaldsen Vénusz

Ferenczy István: Pásztorlányka Ferenczy: Kölcsey

Festők: David A Horatiusok esküje

Barabás: Bittó Istvánné arcképe Ingres: Női portré

Ingres Osszián álma

Klasszicista zene A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödött, a mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus lett. A vízszintes szerkesztési elvet a függőleges váltja fel: megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve.

Klasszicista zene A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk, vagy hangszeres párbeszédek. A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását – ez a kadencia.

Klasszicista zene Joseph Haydn: Mozart: A varázsfuvola C-dúr „Császár” vonósnégyes Esz-dúr „Dobpergés” szimfónia Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny D-moll zongoraverseny Mozart: A varázsfuvola Figaro házassága Ludwig van Beethoven: V. c-moll „Sors” szimfónia VI. F-dúr „Pastorale” szimfónia IX. d-moll szimfónia Fidelio

Klasszicista divat

VÉGE