A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Cash flow A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a.
1 Nem fizethető ki az osztalék előleg devizában,
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
Államkincstár működése
A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Készítette: Gál Judit Pálos Attila.
Cash flow-kimutatás esettanulmány
5. Bankrendszer előadás SZTE Április 20.
Hitelbírálat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél
Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott.
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 9.
Cash flow felépítése I. Operatív CF 1. AEE – kapott osztalék ±
A diákat készítette: Matthew Will
AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK SZEREPE A KÖLTSÉGVETÉS ÉVI FINANSZÍROZÁSÁBAN.
Központi bankok kialakulása, hazai fejlődés és hatályos szabályozás
A bankközi forintpiacok likviditásának és a bankközi referenciakamatok információtartalmának alakulása MNB, Pénzügyi elemzések október 1.
ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK
Ingyenes oktatás a tőzsdéről – a Tőzsdén
A JELENLEGI BESZÁMOLÓ TARTALMA
5. Banküzemtani előadás SZTE ÁPRILIS 18.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Jegybanki eredmény Magyar Nemzeti Bank,
Az Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
A felzárkóztatás buktatói Riecke Werner. A régió.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Kuti Mónika: Korlátozott finanszírozási flexibilitás.
MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG PÉNZÜGYI SZAKOSZTÁLY Kossuth klub: április 14. Dr. Lóránt Zoltán (az önkormányzati gazdálkodás nehézségei Magyarországon)
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
Hogyan keletkezik az államadósság?
Magyar államadósság és a kötvénypiac
Major Ildikó Osztályvezető-helyettes SAP/CO modulvezető
? Államadósság Jól állunk-e vagy sem? Nagy a jólét, vagy éppen ellenkezőleg, romlik az élet minősége? Dübörög-e a gazdaság, vagy éppen ellenkezőleg, válság.
1 Magyarok a piacon II. Hogyan hat a pénzügyi válság a KKV- szektorra? Király Júlia (MNB) A prezentáció készítésében közreműködtek a Pénzügyi Stabilitási.
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2003-BAN.
Államadósság és állampapírpiac
Makrogazdasági pénzügyek
I. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban
Államadósság Radvánszky Csaba. Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza) adóssága.
Rövid áttekintés az államadósságról és annak kezeléséről
Pénzügyi szolgáltatások gazdaságtana 1.
Előadók: Csekő Gergely és Harangozó Ádám
Devizahitel  A devizahitel olyan hitel, ahol mind a hitel folyósítása, mind pedig a törlesztése az adott devizában történik.
Pénzügyi ismeretek Bankműveletek- bankszámvital Katona Klára.
Állampapírpiac évben 1.
A kormány finanszírozási mozgástere 2010-ben. 2 Fő kérdések: 1.Nettó kibocsátás 2010, tények és tervek 2.A nemzetközi hitelcsomag szerepe a finanszírozásban.
A központi költségvetés finanszírozása 2003-ban és az állampapír-piaci „Leg”-ek.
  Az adósságkezelés célja és alapelvei AZ ADÓSSÁGKEZELÉS CÉLJA hosszútávon alacsony költségszint mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés,
Az Elsődleges forgalmazók szerepe a költségvetés első félévi finanszírozásában.
G YŐR M EGYEI J OGÚ V ÁROS adó- és gazdaságpolitikája Nagy Tamás Gazdálkodási Főosztályvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Győr, 2016.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
RÖVID ÁTTEKINTÉS A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁGRÓL ÉS ANNAK KEZELÉSÉRŐL Borbély László András Budapest,
Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja Miskolc Kocziszky György.
A bankrendszer.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
Fizetési mérleg jelentés április
Közlemény az NHP fix konstrukció igénybevételéről
RÖVID áttekintés a MAGYAR államadósságról és az állampapír piacról
Előadás másolata:

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN

FŐ TÉMAKÖRÖK:   A 2004-évi finanszírozási terv főbb jellemzői. előadó: dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes   Az állam likvid pénzeszközeivel való aktív gazdálkodás új rendszere. előadó: dr. Réz András főosztályvezető

1. RÉSZ FINANSZÍROZÁSI IGÉNY 2004-BEN

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT EGYENLEGE 2004-BEN 117 MdFt-tal nagyobb pénzforgalmi egyenleg

A FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ALAKULÁSA Havonta - -nettó 64 (77) Md Ft, - - bruttó 509 (538) Md Ft finanszírozási igény. * Várható, amely nem tartalmazza az egyszeri intézkedéseket, valamint a MNB részére tartalékfeltöltés céljából átutalt pénzeszközöket. ** Előirányzat, amely nem tartalmazza a közvetlen MNB transzfereket.

A TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE A forint törlesztés 73 %-a diszkont kincstárjegy.

2. RÉSZ A KIBOCSÁTÁSOK ALAPELVEI, NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE

A KIBOCSÁTÁSOK FŐBB ALAPELVEI 2004-BEN   stratégiai magatartás,   egyszerűség   átláthatóság   likviditás   a hiány finanszírozása részben belföldről forintban, részben külföldről devizában,   a lejáró forint adósság megújítása belföldről forintban,   a lejáró devizaadósság megújítása a nemzetközi tőkepiacokon,   aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel,   megfelelés a benchmarkoknak.   stratégiai magatartás,   egyszerűség   átláthatóság   likviditás   a hiány finanszírozása részben belföldről forintban, részben külföldről devizában,   a lejáró forint adósság megújítása belföldről forintban,   a lejáró devizaadósság megújítása a nemzetközi tőkepiacokon,   aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel,   megfelelés a benchmarkoknak.

3. RÉSZ NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS

NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS Fogalma: – – a forintpiacon végrehajtott összes állampapír értékesítés és hitelfelvétel, valamint az összes visszafizetés különbözete. Mit finanszíroz? – – a nettó finanszírozási igényt, – – az MNB-vel szembeni tőkeegyenleg változását, (törlesztés+kiegyenlítési tartalékfeltöltés) – – a KESZ egyenlegváltozását, – – a devizaműveletek egyenleg változását, (hitelfelvétel-törlesztést).

NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS 2003-BAN ÉS 2004-BEN Nettó finanszírozási igény MNB Nettó forintpiaci kibocsátás Nettó deviza Privatizációs bevétel KESZ Nettó finansz. igényMNB Nettó forintpiaci kibocsátás Nettó deviza Privatizációs bevétel KESZ

4. RÉSZ A FORINT KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI

BRUTTÓ ÁLLAMPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS A FORINT PIACON A bruttó kibocsátás mdFt, 7,1%-os csökkenés

NETTÓ ÁLLAMPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS A FORINT PIACON Nettó kibocsátás 420 md Ft, alig harmada a évinek

A FORINT KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   az állam legfontosabb finanszírozási piaca:   hiány részbeni finanszírozása   lejáró forint adósság   a nettó finanszírozási igény biztosítása államkötvény kibocsátásokkal,   a lakossági értékesítés fenntartása, jó kereslet esetén bővítése, alternatív finanszírozási forrás lehet,   a diszkont kincstárjegyek elsődleges szerepe a likvidi- táskezelés.

5. RÉSZ A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI

A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   mintegy 3 md Euró összegű bruttó és 2 md Euró összegű nettó kibocsátás,   500 millió Euró összegű stand-by hitelszerződés,   befektetői bázis szélesítése,   a devizanem elsősorban euró,   hosszú futamidejű és fix kamatozású benchmark kibocsátások. Januárban 1 md Eurós kötvénykibocsátás

6. RÉSZ AZ ÁLLAM LIKVID PÉNZESZKÖZEIVEL VALÓ AKTÍV GAZDÁLKODÁS ÚJ RENDSZERE

A központi költségvetés valamennyi pénzügyi műveletének lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi számla az MNB-ben (ÁHT 18/C §-a) A költségvetés likvid eszköz tartaléka előre nem várt sokkok esetére. KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA (KESZ) I.

Nagymértékű hónapon és éven belüli KESZ ingadozás: milliárd Ft között alakult 2002-ben. Probléma: kedvezőtlen a bankközi pénzpiac (likviditás) és az államadósság kezelés szempontjából Megoldás: a KESZ ingadozásának csökkentése adósságműveletek útján. KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA (KESZ) II. Felhatalmazás az ÁKK részére az ÁHT évi módosítása eredményeként.

KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA ALAKULÁSA 2002-BEN

7. RÉSZ A KESZ SIMÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

likviditási diszkont kincstárjegy kibocsátása, a diszkont kincstárjegyek aukciós mennyiségeinek változtatása, aktívabb államkötvény-visszavásárlás, állampapír elszámolási napok egységesítése, aktív és passzív repo tevékenység bevezetése. A KESZ SIMÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

célja a lejáratok simítása, 3 hónaposnál rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegy, a KESZ várható alakulása szerinti, eseti meghirdetés, de a hét meghatározott napján, a szokásos kb. egy hétnél rövidebb pénzügyi elszámolási időszak, meglévő sorozatra történő rábocsátás. A LIKVIDITÁSI DISZKONT KINCSTÁRJEGY JELLEMZŐI

A LIKVIDITÁSI DISZKONT KINCSTÁRJEGY ÜTEMEZÉSE

jelenleg meglévő rendszer aktívabb, rendszeresebb alkalmazása, 2004-ben kevesebb kötvény lejárat, így lehetőség van 2005-ben lejáró kötvények nagyobb volumenű visszavásárlására, a visszavásárolt kötvények futamideje alapvetően maximum egy év. AKTÍVABB ÁLLAMKÖTVÉNY VISSZAVÁSÁRLÁS

jelenleg két kiemelt nap van: a szerda (dkj) és a csütörtök (államkötvény), a működő elszámolási rendszerek (valós idejű) mellett azonos nap is kezelhető, ezáltal elkerülhető az egynapos ingadozás, valamennyi elszámolási nap a szerda lesz, egyedül a kötvény lejárat térhet el ettől. AZ ÁLLAMPAPIR ELSZÁMOLÁSI NAPOK EGYSÉGESÍTÉSE

olyan rövid határidejű pénzpiaci művelet, amelyben pénz és állampapír cserél átmenetileg gazdát, alkalmas likviditás bevonásra és biztonságos kihelyezésre, a legrövidebb futamidejű és legrugalmasabb eszköz, kiemelt futamidő egy hét és egy nap, az ÁKK üzleti partnerei az elsődleges forgalmazók. AKTÍV ÉS PASSZÍV REPO

8. RÉSZ A KESZ SZINT MEGHATÁROZÁSA

2003-ban a likviditási tartalékot a minimális KESZ állomány biztosította (hó végi állomány cél). Változás 2004-ben: optimális KESZ állomány - a KESZ állomány kívánatos szintje, a KESZ lehetőleg egy +/-50 milliárd forintos sávban mozog az optimális szinthez képest, napi szabályozás. átmeneti, bevezetési időszak. A KESZ SZINT MEGHATÁROZÁSA

a kiegyensúlyozottabb likviditás javítja az adósságkezelés feltételeit - egyenletesebb állampapír kereslet az aukciókon, kiegyensúlyozottabb másodpiac, kiszámíthatóbb likviditási helyzet a kereskedelmi bankok és a monetáris politika számára, az állam repo (és kölcsönzési) tevékenysége javítja a pénzpiaci és állampapír-piaci likviditást. A VÁLTOZTATÁS ELŐNYEI Kiszámíthatóbb piac - olcsóbb finanszírozás

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!